Micsoda férfi!? (Játékra)

Látogatók száma: 52

Papírt és ceruzát ragadok. Valahol azt hallottam az álmok fontosak, és nem árt, ha lejegyezzük őket azon nyomban, mikor felébredünk. El ne illanjon?!... :-)

Mindössze pár gondolatot szerettem volna megosztani veled, még mielőtt végleg kitörlődik az ébrenlét küszöbén a fejemből. Édes, észt veszejtő, soha vissza nem térő álom volt ez, amiből épphogy csak az imént ébredtem, bódultan, kócosan…
Ne lepődj meg, hiszen még mindig patakzik rólam a víz. Lehetett vagy harminc fok árnyékban álmomban és én hiába toltam el magamtól, mennél inkább domborítottam, ő annál jobban homorított és csak jött, jött és nem volt mit tennem, megadtam magam. Micsoda férfi!...

Egy esemény kellős közepébe csöppentünk volna, ami a Liget szépe néven került meghirdetésre. Egy Shelby Cobra nyitott tetejű autóban többen is szorongtunk, mint szabadott volna, egymás hegyén, hátán, így nem vehettem észre - hiszen most is éppen valaki ölében feszengek, ami minden csak nem illő ülő pozíció és hiába próbálom lesöpörni magamról a tolakodó kezeket, azok csak tépnék, szaggatnák le rólam a gondosan összeválogatott, frissen mosott, vasalt ruháimat... - a visszapillantó tükörből a jelenetet feszülten figyelő férfire lettem figyelmes, azúr égszínkék szemei szinte villogtak… Naptól barna arca a fehér sombrerója mögül sötétnek tűnt... Nem láthattam kristály tisztán, pedig a szemei szinte világítottak…

(Hú, de nagyot aludtam! Még most is csak nagy nehezen tudom előcsalogatni az eseményeket, olyan gyorsan peregnek előttem le az iménti összefüggéstelen, szemérmetlen filmkockák... ne még, ne szólj, még nem ébredtem fel, hallom a saját hangom… és megszakad a kép… sajnálom, de én még visszaalszom!)

Fékcsikorgás hallatszik és egy nagy zuhanást érzek fejjel egyenesen előre, egy hatalmas kéz fogja vissza a lendületet, aztán nem tudom mennyi időre, de elsötétül előttem a világ. Lassan térek csak magamhoz, de előbb érzem a forró leheletet a nyakamon, finom ujjak érintését a bőrömön, újdonsült, szemfüles megmentőm egyre türelmetlenebb igazításait a ruhám ráncain és bármennyire is bizarrnak tűnik első hallásra, sületlenségnek akár éppen tőlem, amit megpróbálok finoman előadni, - bár azt mondják ez nem kortól függő, legyen igazuk - ne bántsam meg senki finom lelkét, de valamiféle hosszú idő óta nem tapasztalt érzéki örömben volt részem, aminek a jele nem mutatkozott előtte. Azt hiszen magamon kívül lehettem, mert éreztem magát a beteljesülést.

Csodálatos! - gondoltam és lassan kinyitottam a szemem, hogy közelebbről is lássam örömforrásom előidézőjét, de ő már sehol sem volt. Helyette viszont azok a jól ismert rózsaszín, lila, narancs színben úszó színes sávok hullámoztak előttem a háttérben. Hirtelen feleszméltem. Csak nem vége a kedvenc műsoromnak, vagy éppen most kezdődik a Fórum? Felébredtem… Még mindig az álom hatása alatt, soha korábban nem tapasztalt türelemmel végighallgattam a betelefonálók panaszait a nélkül, hogy tudtam volna miről is beszélnek…

A cikket írta: Zséva

támogatóink