Nincs szerencsém
Látogatók száma: 47
Szentül meg voltam győződve arról, márpedig most sikerülni fog. Ha nem, hát akkor majd a következő hónapban behozom.
A soknál kevesebb, a kevesebbnél több volt, de azt már akkor is tudtam, nem lesz elég.
Mindenre azért nem futhatja - gondoltam. Így hát - jól felfogott érdekemben - szűkebbre húztam a nadrágszíjat. Nem eléggé.
Mindig tudtam a semmiből is képes vagyok valamit varázsolni. Ehhez külön rám volt szükség. A kreativitáson túl - persze. De mindenképp egy kis aprópénzre.
A nélkül azért még nekem sem sikerülhet minden.
Most eljött a nagy nap, és szomorúan veszem tudomásul, már megint valamit elszámoltam.
Lassan a társaim megérkeznek oda, ahová elindultak. Nélkülem. Az utazás élményét veszítettem el ismét, már nem számolom hányadszor, pedig, hogy készültem rá? Az nem lehet vitás. (Most miről fogok nektek mesélni?)
Az elmaradt, elmulasztott lehetőségekről?
Hogy találkozhattam volna vele, most először?
Az élményről, amiről - ha lett volna - beszámoltam volna...
Mégis csak Budapest, amit kihagytam, nem akármilyen helyre érkeztem volna. Azt se tudom melyik pályaudvarra? Lehet. Talán a D-ibe?... vagy a K-ibe? Bárhová is vitt volna az utunk, a program nem volt egy utolsó, ezt már régről tudom.
De mindegy is, mert bárhová szólt is volna a vonatjegyem, számomra ez már veszett fejsze nyele.
Kihagytam ezt is, mint már annyi mindent az életemben.
Hiába! Nincs szerencsém a "szerelemben"! Ez ilyen egyszerű.
*
https://www.youtube.com/watch?v=AVuhMS7lE7k&feature=kp
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Éva! Nagyon sajnálom, hogy nem teljesült az álmod.Nagyon keserű érzés, én is most tapasztalom. Nekünk-nem is írom le, már hanyadik.osztálytalálkozónk lesz, de egészségi okok miatt nemtudok elmenni.Eddig mindig ott voltam..De az idő eljárt, nem egyformán viselt meg bennünket. Úgy gondolom, eljött az az idő, amikor az embernek ki kell mondani, ennyi volt és nincs tovább. Maradtak a szép emlékek..
Mindezt csak azért írtam le, mert a Te lemondásod egy fokkal jobb, mert ha az annyagiak nincsenek is meg, de van egészséged, még lesz előtted lehetőség és bármi megtörténhet. Lehet jövőképed..
Fel a fejjel, ez az alkalom most elúszott, de lesz még ujabb..Kívánom Neked..:-)
Puszi, Ili
Hát nem addig jó, amíg vágyunk valamire? Ha már semmire sem, az lenne a vége. Úgyhogy nem vagyok elkeseredve, mert belátom, hogy még mindig nem tettem meg mindent annak érdekében, hogy eljussak oda, ahová szeretnék.
Nem elég akarni elérni valamit, tenni is kell érte. Úgy látszik az én lehetőségeimet a saját akaratom korlátozza. Amíg ezen nem változtatok, addig tudomásul kell vennem, hogy számomra magától nem nyílhat ki a világ.
Puszi, Éva
Mindezt csak azért írtam le, mert a Te lemondásod egy fokkal jobb, mert ha az annyagiak nincsenek is meg, de van egészséged, még lesz előtted lehetőség és bármi megtörténhet. Lehet jövőképed..
Fel a fejjel, ez az alkalom most elúszott, de lesz még ujabb..Kívánom Neked..:-)
Puszi, Ili