újabb események régebbi események további események
06:25
Ilpaki új cikket töltött fel
01:56
Charlesgal regisztrált a weboldalra
22:54
Cindybebey regisztrált a weboldalra
16:24
Juicerqdn regisztrált a weboldalra
16:23
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
09:55
KitchenAidmxr regisztrált a weboldalra
08:53
Holographicmnw regisztrált a weboldalra
07:29
Clara62 új cikket töltött fel
19:41
wadbikaiy új cikket töltött fel
19:30
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
19:26
wadbikaiy új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
09:18
Tündér módosította a naplóbejegyzését
01:08
EdwardIsoma regisztrált a weboldalra
16:11
Blendervjo regisztrált a weboldalra
09:55
tushots új cikket töltött fel
09:39
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:33
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
18:00
Clara62 új cikket töltött fel
19:14
fyeifCitle regisztrált a weboldalra
09:55
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába

Haragszom rád… 14. rész

2011. május 6. - Látogatók száma: 62

Az asszonynak ez fájt, mert valahol a lelke mélyén tudta, hogy ez be fog következni…

Nem volt még olyan késő, de az egész napos trapp éreztette hatását és az asszony kimerült volt, elege lett már a névnapozásból, a férfin is már mutatkoztak a jelei annak, hogy több volt a kelleténél. Elindultak hazafelé. Akkor még nem tudta Denis, hogy utolsó együtt sétája lesz ez Tommal és a majdnem kisfiával, és azt, hogy család, rövidesen el is felejtheti.
(Érdekes dolgokat produkál az élet! Látszólag egyszerű, fontosnak egyáltalán nem tulajdonítható események, dolgok tehetnek pontot valaminek a végére. Ez is egy ilyen egyszerű dolog volt.)
Csak annyit mondott a férfinek az asszony: - Légyszives tedd vissza azt a szerszámot! Az a munkás, aki itt felejtette, keresni fogja reggel. – Nem hallgatott rá, és csakazértis magához vette azt a lapátot, ami ott felejtődött valaki által. Nem is volt rá szüksége. Csak hecc volt az egész… Pitiáner – gondolta a nő. Hát akkor miért? Ekkor megszólalt a lánya is, hogy ugyan, tegye már vissza az árokba azt a lapátot…Nem tette.
(Ez a kis epizód érdekes milyen nagy jelentőséggel bírt az elkövetkezendő órákra?)
Az asszony lefekvéshez készülődött, a gyerekeket már ágyba dugta. Ő is felfrissült úgy, ahogy, de a férfi még téblábolt, mintaféle, nem találja a helyét? – Majd lefekszik – gondolta a nő. És bebújt a jó meleg takaró alá. Akkor a férfi elkezdte macerálni. – Hagyjál békén! Fáradt vagyok. – kérte a nő, de hiába. Ezzel eltelt egy kis idő, és a nő egyre idegesebb lett. Hogy nem érti meg azt, hogy mára elég volt! – Lehetett volna talán kedvesebb, de már nem volt ehhez se türelme, se fizikai kényszere, csak egyet akart, aludni végre! –
És akkor mintegy derült égből a villámcsapás hangzott el az az átkozott mondat, ami az asszony fülébe még ma is ott cseng: „Akkor neveld a hülye lányodat!” – Tessék? – Mit mondtál? … Ebben a pillanatban az asszony úgy érezte rosszul hall valamit. Mit is mondott az imént az a férfi, akivel megosztotta idáig mindenét és most is annak nyögi az árát? – Ha valamivel az életben bárki is meg akarta őt bántani, az a lánya volt. És ezt a férfi nagyon is jól tudta. Telibe talált… De miért? – gondolta az asszony, és már nem látott a méregtől. Hirtelen felugrott. – Akkor takarodj! -kiáltotta és maga sem tudta miért, de ebben a pillanatban gyűlölte ezt a férfit, akit – állítólag – szeretett.
Miért pont a lányát bántotta? – Mert tudta, hogy ezen keresztül eléri a célját?... Igen, ismerte őt nagyon is jól. Bántani akarta. A kérdések már feleslegesek voltak ezek után. – Menj innen, már van hová! – kiáltotta és már nem volt idő visszavonni, meggondolni, helyrehozni. Kimondta azt, amire a férfi várt. Már volt hová mennie, már majdnem kész volt a lakása, mindössze a bútorok hiányoztak, de mit számít egy 4. emeleti panellakásban, ha semmi sincs. A földön is el lehet aludni átmenetileg. És ezt használta ki a férfi. (Így gondolta akkor az asszony, amikor az szedelőzködni kezdett.) – A gyereket azt hagyd! – mondta, és szerette volna megakadályozni, hogy felébressze a kis srácot. – Te menj el, őt ne vidd!... De hiába kérte, a férfi hajthatatlan és határozott elutasító viselkedése meggyőzte arról, hogy itt a vége!
Elmentek. A szíve majd megszakadt. Igen, sajnálta akkor már mindannyiukat, mert tudta, ez a vége. A fájdalom, a megbántás, a szavak, amiket egymásnak mondtak akaratlan, túl nagy súllyal bírtak ahhoz képest, amiért az egész történt. Nem lehetett ezeket csak úgy elereszteni a füle mellett. Nagyon is súlyos szavak voltak ezek, és elgondolkodott ekkor az asszony azon, ismeri-e egyáltalán ezt az embert, aki így meg tudta bántani. Ezt komolyan gondolta, hiszen a lánya őt nem bántotta, tudomásával soha, mindössze annyit mondott, - tegye le a szerszámot!
De itt már nem ez volt a lényeg. Ők elmentek, az asszony és a lánya egyedül maradtak. Bántotta őt nagyon a férfi viselkedése, de egyben dühöt és megvetést is érzett iránta, a szeretet egy pillanat alatt változott át gyűlöletté és hozta a felszínre gondolatban azt, amit mindig is elnyomott magában, hogy ez az ember őt csak kihasználta, átmenetileg, hogy megoldást találjon arra az időre, amíg egyedül maradtak, megtalálta. Már nincs rá szüksége. Már van hová menniük. Igen. Az asszonynak ez fájt, mert valahol a lelke mélyén tudta, hogy ez be fog következni, csak az ideje volt még bizonytalan, hogy mikor?
Folyt.köv.

A cikket írta: zsoltne.eva

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. május 7. 09:11

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. május 6. 15:07

Kedves Pinokkió!

Nahát azért nem kell annyira leegyszerűsíteni a kérdést. Itt többről van szó, mint önérzet. Hát hogy a ....be ne lenne az, amikor egész nap dolgozott, mint állat. És akkor még macera, hacacáré...? Itt nem a nő, hanem a férfi volt az, aki túllőtt a célon. És megbocsájthatatlan bántotta meg az asszonyt. :-)
Ti csak ne helyeseljetek egymásnak. :-) Fordítva, sorscsapás lenne veletek az élet, ha ilyen meggondolatlan dolgaitok lennének!

Puszi,
Éva

;-)
2011. május 6. 22:41
Szia Éva!

Én mindenképpen egyetértek a főszereplővel, hogy kiadta a férfi útját. Egy jóérzésű anyának nincs fontosabb a gyermekénél, főleg ha az a gyermek, nem teljesen egészséges. Örökös vita tárgyát képezné kapcsolatukban ez a megoldhatatlan probléma.
Kiváncsi vagyok a "meredek" fordulatokra!

Puszillak!

heleenke
2011. május 6. 15:10

megtekintés Válasz erre: Gyuri - 2011. május 6. 08:41

Azért egy nő nagyon meg tud bántani egy férfit,s az ilyenre oda kell figyelni,mert néha túl teng az önérzet,s akkor végzetes dolgok történhetnek.Szerintem ezt még helyrehozhatják.Kíváncsian várom a folytatást,mert hasonló helyzeteben a szerzők,általában meredek fordulattal rukkolnak elő.Itt mégis azt hiszem,hogy élezheted a szitut.

Figyellek,Gyuri

Kedves Gyurikám!

Éles helyzetekből nem lesz hiány, de, hogy helyrehozni azt, ami egyszer elromlott, nem megy. Ilyet ne kívánj. A fordulat meredek lesz. :-)

Köszi a figyelmet,
Éva
2011. május 6. 15:08

megtekintés Válasz erre: - 2011. május 6. 08:36

Hát ez sose fogy el?

:-)

Csak, ha megtalálom az igazit! :-)
2011. május 6. 15:07

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. május 6. 11:18

Szia Éva!
Visszatértem:-)
Hogy ez a Denis és Tom milyen piti dolgokon tud összekapni véglegesen?! Szerintem is igaza van Gyurinak, a nő túl önérzetes. Egy férfinak egy ilyen nő mellett, sorscsapás az élet;-)
Én még drukkolok nekik!
Amúgy jó ez a rész is.
Üdv,
Pinokkió

Kedves Pinokkió!

Nahát azért nem kell annyira leegyszerűsíteni a kérdést. Itt többről van szó, mint önérzet. Hát hogy a ....be ne lenne az, amikor egész nap dolgozott, mint állat. És akkor még macera, hacacáré...? Itt nem a nő, hanem a férfi volt az, aki túllőtt a célon. És megbocsájthatatlan bántotta meg az asszonyt. :-)
Ti csak ne helyeseljetek egymásnak. :-) Fordítva, sorscsapás lenne veletek az élet, ha ilyen meggondolatlan dolgaitok lennének!

Puszi,
Éva
2011. május 6. 11:18
Szia Éva!
Visszatértem:-)
Hogy ez a Denis és Tom milyen piti dolgokon tud összekapni véglegesen?! Szerintem is igaza van Gyurinak, a nő túl önérzetes. Egy férfinak egy ilyen nő mellett, sorscsapás az élet;-)
Én még drukkolok nekik!
Amúgy jó ez a rész is.
Üdv,
Pinokkió
2011. május 6. 08:41
Azért egy nő nagyon meg tud bántani egy férfit,s az ilyenre oda kell figyelni,mert néha túl teng az önérzet,s akkor végzetes dolgok történhetnek.Szerintem ezt még helyrehozhatják.Kíváncsian várom a folytatást,mert hasonló helyzeteben a szerzők,általában meredek fordulattal rukkolnak elő.Itt mégis azt hiszem,hogy élezheted a szitut.

Figyellek,Gyuri
 
2011. május 6. 08:36
Hát ez sose fogy el?

:-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: