újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Haragszom rád… 2. rész

Látogatók száma: 67

…lassan valami csodálatos érzés kerítette hatalmába.

Kitti, aki még csak tíz éves volt elképedve nézte végig a jelentet, ami anyja és apja között az imént lezajlott. Látta, ahogy anyja feldúlt állapotában lerogy a székre és keservesen sírva fakad. Nem értette, mint addig sem soha, hogy mi az, ami ennyire ki tudja hozni a sodrából és csendesen vigasztalni próbálta.

Denis érezte, hogy valamit mondania kellene, de most semmi kedve nem volt ahhoz, hogy megmagyarázza azt, amit eddig sem lehetett és úgy sem értené meg, hiába is próbálná. Hagyta, hogy visszahúzódjon a szobájába, amíg lecsillapodik. Keserves sírása sokáig eltartott, míg bele nem fáradt a hiábavaló gyötrődésbe, melynek tudta, semmi értelme. Lassan-lassan megnyugodott. Csak azt az egyet sajnálta, hogy nem érte el az a rúgás, mert abba minden erejét beleadta és csak ennyire volt képes. Azt neki szánta. Ha az akkor telibe találja?... Mert abba benne volt minden elfojtott keserűsége, amit ez az ember okozott neki.

Elment, szerencséjére – gondolta és hirtelen ötlettől vezérelve megnézte mi az, ami olyan fontos lett hirtelen, hogy csak ezért képes volt idejönni. Kinyitotta az előszobaszekrényt és nézte a patika rendbe helyezett szerszámokat, melyek közül kiválasztotta a számára is nélkülözhetetlen eszközöket, egy kalapácsot és egy csavarhúzót. Aztán, ahogy tovább nézelődött a kezébe akadt egy-két eddig még nem látott film tekercs. Azt tudta, hogy hobbi szinten fotózni szokott a férje, de a filmjei között soha nem kotorászott. Nem volt szokása.
Most mégis hajtotta a kíváncsiság. Sorra elővette a filmeket és most már érdeklődéssel és tudatosan elkezdte azokat nézegetni. A fény felé fordította, hogy jobban szemügyre vegye, kit ábrázolnak azok a fotók. Amikor látta az egyik sorozaton az idegen egymásba gabalyodott sokaságot, egyszerre felismerte élete párját, ott vigyorgott azok között a perszónák között pucéran és látható módon igen jól érezte magát.

Egyszerre minden világossá vált Denis számára. Miközben ő itthon már alig várta, hogy szabadságra hazajöjjön végre a férje külföldről, ahová másfél évre ment ki azért, hogy kicsit összeszedjék magukat anyagilag, ő ezzel szórakoztatta magát, kitöltve szabadidejét, nehogy már unatkozzon. Nem gondolva arra, hogy itthon valaki várja.
Ebben a pillanatban Denis érezte, fordult vele egyet a világ. Úgy soha többet nem fog gondolni Will-re, ahogy eddig. A fotók önmagukért beszéltek. Az a gruppen szex örökre megmaradt szemei előtt és lepergette, amit látni nem, de érezni már nagyon sokszor érzett. Azok a játékok jutottak eszébe, amiket a szex közben, amikor hazalátogatott néha és valami újat tapasztalt, amit ő nem akart, de mondta, hogy az milyen jó a szexuális játékaiban, nem sejtette, honnan származnak azok a figurák. És ő még ártatlanul belement ezekbe a játékokba, mert azt hitte, értük vannak és ezt kell tennie, mert ő így szerette.
Egyszerre elkapta az undor, mert még azt a kevés szép emléket is, ami még lehetett bemocskolta ez a felfedezés.

A kérdésekre, melyeket magának tett fel, hogy miért, nem kapott választ. És már nem is igazán akarta. Mindig is tudta, hogy egy pervez állat, már nem volt efelől semmi kétsége. A férje egy kiélt, saját maga által elismerten, mindig azt mondta nem családcentrikus ember. Talán nem is ember. Olyan, aki nem érdemli meg, hogy érte akár egy könnyet is ejtsen és ettől kezdve ehhez fogja tartani magát. Eldöntötte. Már nem érzett fájdalmat, már nem kesergett többet. Egyszerre az addigi zavarodottság az agyában kitisztult. Rádöbbent, hogy mostantól egy szabad ember. Szabad, aki azt tehet, amit csak akar. Minden elfojtott érzés, minden vágy, ami beteljesületlen maradt, előtte nyitva áll. Elhatározta, meg fogja ismerni.

Végighevert az ágyán, széttárta karjait és egyszerre valami végtelen nyugalmat érzett egész lényében. A szabadság gondolata valami csodálatos érzéssel ajándékozta meg, amit már régóta nem tapasztalt, csak vágyott. A mámor pillanatai voltak ezek, amiben úszni kezdett. A kimerültség, amit mindig is érzett, ha rászakadt az ég, most kellemes érzéssel töltötte el, elbágyasztotta érzékeit és lassan valami csodálatos érzés kerítette hatalmába. Semmi se számított már, és ez egy régóta várt boldog pillanat volt. Aztán már nem érzett semmit.
Elaludt.

Folyt.köv.

A cikket írta: zsoltne.eva

6 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

 
Hm... arra gondoltam, hogy talán azért "csak hagyta magát" amúgy a főhősöd, mert a férje igazából csak a saját érzéseivel törődött, vagyis az élvezetével, nem pedig a nő élvezetével.
Így persze, hogy nem működött.
Pedig egy kiegyensúlyozott kapcsolatban, mindkettő akarja, és nem az van, hogy egyik akarja, a másik meg hagyja magát... szerintem.

Amúgy jó írás. Pontoztalak.
Tetszik a történeted!
A főhős érzéseit, gondolatait nagyon életszerűen írod le.
Alakulnak a dolgok! Gondolom hamarosan betoppan egy új szerelem! Várom a szerelmes részt!

Puszi

heleenke
Továbbra is tetszik. Úgy látszik a férfiak nagyobb részt egyformák.
Pusz Éva.

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Szia Kiki!

Örülök, ha ilyen hatással vagyok rád, mármint az írásom. :-)

Puszi,
Éva

:)

megtekintés Válasz erre: kiki64

jó volt olvasni a második érszt is
így munka után
levezetve a mindennapi feszültséget

:)

Szia Kiki!

Örülök, ha ilyen hatással vagyok rád, mármint az írásom. :-)

Puszi,
Éva
jó volt olvasni a második érszt is
így munka után
levezetve a mindennapi feszültséget

:)
Szia Éva!
Ez meglepő volt. A kis perverz Will, Trabantgyűjtő, és gruppenszexpartner!!!
Wooow! Ez jó lesz..., gondolom folytatod.
Üdv, Pinokkió
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: