újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Kaotikus kapcsolatrendszerek 11. rész Esélylatolgatás

Látogatók száma: 49

A párkapcsolati hidegháborúból kilépve a természet rendje módja szerint meggyászoljuk az oly csodás véget ért kapcsolatainkat.A gyász időszakot kinőve ismét helyrerakva önérzetünket, a hódítás tetteinek mezejére lépünk: gondolkodunk,ebből vajon mi sül ki?

Randi gurunak épp nem mondanám magam, azonban egy-két praktikát én is elő tudok varázsolni bármikor az ötlet arzenálból. A randi szót kifejezetten nem kedvelem, mivel bennem olyan érzéseket hoz elő, amitől egy-egy randi előtt egészen stresszes állapotba kerülök. A randi helyett jobban kedvelem a találkákat, vagy egyszerűen csak fussunk össze, és nézzük meg, hogyan alakulnak a dolgok.

Átlagban az első öt-tíz ilyen találka során az ember igyekszik minél megnyerőbben, elbűvölően viselkedni, hogy biztos lehessen abban, hogy a nagy párvadászat idején megnyerheti magának a kiszemelt potenciális herceget. A másik fél, hölgyek esetében természetesen a választott úriember is e játékszabályok szerint játszik: igazán figyelmes, humoros, kedves és oda van értünk. Ekkor fut át a fejemben ama elképesztő mondat, hogy vajon hol volt ez idáig ez az eszméletlen pasi?! No, de a képlet persze nem lehet ilyen egyszerű, és nem is történik meg a szerelem első látásra, pláne a happy end sem kopogtatja meg vállunkat. A közösen eltöltött idő ilyenkor javára a másik megismerésével telik, átbeszélgetett napok és éjszakák követik egymást, és egyre inkább belelátunk a „kedves” lelkébe. Aztán gyanítom sokaknál előkerült már az a mondat, vagy még gondolatban elfojtott kérdés, hogy ha a pasi ennyire jó, akkor miért van egyedül? Avagy akkor biztosan van valami vaj a füle mögött, és az ember lánya ilyenkor nem tehet mást, mint előhúzza az exet a kalapból és megpróbálja kideríteni, hogy miért is futott zátonyra az illető előző kapcsolata. Ugyan erre mit is mond a legtöbb ember? Nyilván a másik fél hibájából történt, így mi szerelemre váró leányok megnyugszunk, hogy az összetört szívű lovag a mi hercegünk lehet.

Viszont én örök szkeptikus vagyok és sokszor jócskán előregondolkodván felmerülnek bennem kételyek, hogy szükségem van-e arra, hogy bármiféle álomba ringassam magam az aktuális esélyes nagy ő miatt. Kritikai szemlélet módom alkalomadtán még nálam is leveri a biztosítékot, ellenben úgy tartom, hogy nyitott szemmel járva megkímélhetem magam a fölöslegesen lefutott köröktől. Hiszen valljuk be! Egy-egy tönkrement kapcsolat, vagy viszony után mi nők azért alaposan átgondoljuk, hogy mik is voltak az intő jelek és a számla végösszegét tekintve tudjuk, hol rontottuk el. Néha napján egész barátnő sereget is bevonunk az oknyomozásba, több szem többet lát elvén. Ám az adott helyzetben csak mi magunk vagyunk, és nem hivatkozhatunk a bölcs barátok, barátnők meglátásaira. Sajnos nem hiszek Ámorban és a szerelemhozó nyilaiban, ezért apróságok, amik nem passzolnak, eléggé el tudják venni a kedvem egy újabb találkától. Így tehát az volna a kérdésem, hogy ha nem rózsaszín és habos babos minden, akkor is adjunk-e esélyt annak, hogy a végén valami jó is alakulhat, illetve nyomban vegyük-e fel a nyúlcipőt és kutassunk tovább szerelemre vágyván? Szánjunk-e időt arra, hogy összecsiszolódjunk, és ha igen, akkor meddig maradjunk a tesztfázisban? Léteznek ezzel kapcsolatban íratlan szabályok? Vagy egy lista, amin ki- és ki nem pipálható elemek alapján hozhatjuk meg döntéseinket? Avagy csak az ösztöneinkre hagyatkozhatunk? Apropó ösztönök! Mi történik akkor, ha két ember igazából nem is illik össze, habár az ágyban remekül kiegészítik egymást? Szerelemre várva, adjuk-e teret a testiségnek, remélve, hogy az érzelmek is lángra kapnak? Egyáltalán melyiknek adjunk nagyobb teret? A lelkünk, vagy a testünk kényeztetésének? Vagy várjunk addig, amíg ránk talál a szerelem?

A mai kor lányaként elmondhatom, hogy az arany középutat rettentő nehéz megtalálni. Hiszen mivel már nem vagyok sem tini, sem első bálozó azért rám már más játékszabályok érvényesek. Anyáink, vagy nagyanyáink korában sokszor az első csók is hatalmas pironkodások közepette esett meg. Ma talán már egy csókra nem is kell úgy várni, hiszen magától jön, és nem áll útjába ó erkölcs, vagy édesapánk a hátunk mögött az első hazakísérés alkalmával. Minden másra viszont ugyanúgy nagy hangsúlyt kell fektetni még napjainkban is. Hiszen még mindig él az általános erkölcs legendája, na meg a könnyűvérű nők mondája is kering még közöttünk. Persze mindenki maga dönti el, hogy melyik csoportba óhajtja sorolni magát, viszont akkor a korlátokkal és határvonalakkal is tisztában illik lenni, hiszen az eső után köpönyeg szindróma mit sem ér egy-egy elhibázott lépést követően. Talán egyfajta kompromisszumként, a bennünk felvetődő kétségeket megoszthatnánk a találkatársunkkal, azonban nem ajtóstul rontva a házba! Kérdezzünk bátran tervekről, kudarcokról, szerelmekről, zsánerekről és arról, hogy Ő hogyan gondolkodik felőlünk. Egy-egy kedves telefonhívás, megszépíti a napunkat és a figyelmes gesztusok, bókok pedig biztosan segítenek a döntésben.

A cikket írta: írólány

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Kedves írólányunk! Nos érdekes dolgot és egybe megszívlelendő dolgot írtál le, ne dőljünk be elsőre, hanem hagyjuk kibontakozni a dolgokat szépesn lassan ismerjük meg és ki a másikat. Aztán vagy bejön vagy nem. Mindig azt tartom, ha nem megy egy mókuskerék ne erőltessük, 5+1 a téma jól összegyurásáért és leírásáért! Ja a randi szót én sem szeretem. Szép estét és írj még ezekről az aktuális témákról! üdv Orsolya

megtekintés Válasz erre: Orsolya

Kedves írólányunk! Nos érdekes dolgot és egybe megszívlelendő dolgot írtál le, ne dőljünk be elsőre, hanem hagyjuk kibontakozni a dolgokat szépesn lassan ismerjük meg és ki a másikat. Aztán vagy bejön vagy nem. Mindig azt tartom, ha nem megy egy mókuskerék ne erőltessük, 5+1 a téma jól összegyurásáért és leírásáért! Ja a randi szót én sem szeretem. Szép estét és írj még ezekről az aktuális témákról! üdv Orsolya

Köszönöm, hogy ismét írtál nekem Orsolya!

Szépen lassan kell haladni a másik fél megismerése felé, de akkor sem lehet elégszer elmondani, hogy óvatosan kell lépegetni! A mókuskerékre pedig csak annyit mondanék, hogy hiába szállunk ki belőle, akkor is csak mókusok maradunk! :)
Ne aggódj, velem mindig történik valami, amit apránként cikkekbe is öntök.

Üdvözlettel:
Írólány
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: