újabb események régebbi események további események
09:28
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
09:25
wadbikaiy új cikket töltött fel
05:55
wadbikaiy válaszolt egy szavazásra
05:54
wadbikaiy új cikket töltött fel
05:46
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
21:38
SamuelOrals regisztrált a weboldalra
19:56
szhm97 regisztrált a weboldalra
12:54
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
22:05
Самое надежное онлайн казино, ДЖЕКПОТ КАЖДЫЙ ДЕНЬ ОТ 1500000 РУБЛЕЙ: ...
13:58
Black Ice módosította a cikkét
13:56
Black Ice új cikket töltött fel
18:20
72 Legit Ways To Make Money And Passive Income Online - How To Make Money ...
15:14
wadbikaiy új cikket töltött fel

Rezgők

2013. április 27. - Látogatók száma: 80

Sokszor voltak egymáshoz közel, de csak azt érezték, hogy valami jó történik velük... Hogy miért? Ők sem tudták... Aztán amikor összeértek, mint a maghasadás, szétrobbantak, és megint messze kerültek egymástól.

Milyen érzés, amikor egyedül maradsz?
Sok ember nem szívesen néz szembe a magánnyal.
- Nem vagyok egyedül - mondogatja magának. Embereket keres, akik körülveszik, és örül a társaságnak. Nem vagyok egyedül - mondja nekik.
Pedig...
...rég elhatalmasodott felette az érzés. A sötét felhők már messze elhagyták esőkabátjukat.
- Engem is moss! - kérleli valaki bentről.
- Hol a francokban veszítettelek el? - kérdezi a külső.
... és az eső csak zuhog... zuhog, könyörtelen.

Nira és Rezsa az ország két távoli pontjában születtek, három nap különbséggel. Egyikük egy nagyváros kellős közepén, a másik egy kicsiny falucskában. Csekély négyszázötven kilométer választhatta el őket. Légvonalban...
Párszor kerülte körbe a Föld a Napot, mikor Niráék egy kicsit közelebb költöztek a fiúhoz. A lány az ország egy másik nagyvárosában került családjával. A költözés másnapján érzett először valamit. Persze nem tudta mi lehet az, talán nem is emlékszik az elsőre, de a belső megjegyzi ezeket a pillanatokat, az soha nem felejt. És Níra lelke, mint egy végtelen magnószalag, mindent tárolt.
Telt múlt az idő, és a sors hol közelebb, hol távolabb sodorta őket egymástól. Nem tudták miért, de mindig bennük volt az érzés. Egyszer szorosabban, máskor taszítón szorította a fiút és a lányt valami. Mindketten sokat gondolkodtak ezen.
- Mi lehet ez? - tették fel a kérdést maguknak. De csak a talány maradt tiszta lelkükben.

Níra a középiskolás tanulmányait a megyeszékhely egyik iskolájában végezte el. Kollégiumi bentlakóként, hétvégéken járt haza. A fiú pedig a szomszéd megyébe került, egy jó nevű gimnáziumba. Ekkor már csak kicsit több, mint száz kilométer választotta el őket.
A hétköznapokon Nírát sokszor megmagyarázhatatlan melegség fogta el. Hihette volna, hogy ez valami rossz, betegség vagy akármi más, de sosem félt ettől. Minden ilyen alkalommal gyorsabban vert a szíve, liftezett a gyomra. A külső azt mondta, ez nem jó, de a belső valahogy mégis jót sejtett az érzés mögött. És ő várta, hogy jöjjön... Amikor hétvégéken hazament, távolodást érzett. A szombat, vasárnapok végtelen hosszúaknak tűntek. Akarta, hogy ismét közelebb kerülhessen hozzá. De nem tudta mihez.
A fiú is hasonlókat élt át. De őt ez sokkal távolabbról érintette. Logikus elméleteket állított fel, fizikai magyarázatot keresett, hogy miért történik ez vele. Az ő belső énje is jegyzetelt, de a külső nem akart tudomást venni erről. Neki nem létezett más, csak a valóság, a kézzel fogható matéria.

A találkozásuk a főiskolai felvételin történt meg. Egy terembe kerültek az írásbeli megírásakor. Nem tudták miért, de az addigiak mikronnyira törpültek ahhoz képest, amit akkor átéltek. A teremben megszűnt minden és mindenki létezni. A fiú és a lány csak egymást érezték. A környezet lilás vöröses sárgává olvadt a szemükben. Egymás szívverését érezték. Semmi mást.

- Szia, bocs - szólt a fiú, amikor a teremből kifele menet, kicsit összeütköztek az előadó ajtajában. A lányt mintha áramütés érte volna, kiesett a kezében szorongatott mappa. A fiú szemébe nézett, le akart hajolni érte, de közben a másik megelőzte.
- Tessék - nyújtotta felé a mappát - Ne haragudj - kért elnézést sietve Rezsa.
- Nem érzem a kezem, elzsibbadt - szólalt meg Níra.
- Segíthetek, elkísérlek a büféig, és meghívhatlak egy kávéra?
Végtelen beszélgetésbe kezdtek. Níra csodálkozva nézte a nyitott tekintetű fiút. Nem értette annak varázsát, de a külső tudta, hogy megérkezett.
- Igen - mondta a lány, és a boldogságtól elpirult.
- Mi igen? - kérdezte a másik.
Níra nem válaszolt. Nem jött ki hang a torkán...
- Igen, téged kerestelek egész születésemtől fogva - gondolta. Jó veled rezegni...
Mindkettőjük fejében kusza gondolatok ugráltak le, s fel. Valami megmagyarázhatatlan zavarodás észleltek a külsőben. Csak a belső rezgett egye gyorsabban. Már-már a robbanás réme táncolt eléjük, amikor...
- Sziasztok! Na hogy sikerült? - kérdezte valaki a lány háta mögül. És abban a pillanatban, ahogy meghallotta a kérdést, a fény sebességével egy csók csattant el a szemben üllő fiú száján. Egy rövid, de kellemes csók. Majd a copfos lány lehuppant Rezsa mellé.
- A barátnőm..., Ági - mutatott a jövevény felé a kissé zavarban lévő fiú.
A melegség megszűnt, valami elsuhant. Níra szomorúan nyújtotta a kezét a lány felé.
- Valami baj van? - kérdezte a másik - Nem sikerült a vizsga?
- De, az jó lett..., csak most...
A lány zavarát a fiú szakította meg.
- Kedves Níra, örültem neked, nekünk menni kell - megfogta a barátnője kezét, és felhúzta a székről.
- Gyerünk. Nem tudom mi van velem...
A belső magnószalag közben jegyzetelt, minden kis rezdülést eltárolt.

Milyen érzés, amikor egyedül maradok? - gondolkodott a külső. Níra szembe nézett az érzéssel. Nem vagyok egyedül - mondogatta magának. Megtaláltam, akit keresek. Nem vagyok egyedül - szólalt meg a belső.
... És a sötét felhők már messze elhagyták esőkabátjukat.
- Én már tiszta vagyok - szólt bentről a lélek. Nem veszítettem el - válaszolt a külső.
- Tudom - mosolygott hangosan a belső.

Az eső elcsendesedett, a Nap kidugta sugarait a felhők mögül...

A cikket írta: Pinokkió

8 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2013. április 28. 16:17

megtekintés Válasz erre: bokorur - 2013. április 28. 09:59

Tisztelt Pinokkió!
Pinokkiós írás. Tudja, hogy Nékem ez a gyengém. Szeretem fejtegetni az Ön gondolatait. Talán sikerült...
Bokor

Köszönöm Tanár úr!
Pinokkió
2013. április 28. 09:59
Tisztelt Pinokkió!
Pinokkiós írás. Tudja, hogy Nékem ez a gyengém. Szeretem fejtegetni az Ön gondolatait. Talán sikerült...
Bokor
2013. április 27. 12:54

megtekintés Válasz erre: Sanda - 2013. április 27. 12:50

Azt érzem egyre jobban,hoy most már tényleg muszáj lesz nekiülni dolgozni!

Hajrá!
2013. április 27. 12:50

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2013. április 27. 12:41

Szia Sanda!
Próbáld behelyettesíteni, azzal amit te érzel, hunyd be a szemed (nehéz becsukott szemmel olvasni, de ha sikerül király lesz), és úgyis olvasd el...
Köszi az észrevételt!
Üdv,

Azt érzem egyre jobban,hoy most már tényleg muszáj lesz nekiülni dolgozni!
2013. április 27. 12:47

megtekintés Válasz erre: Divi Éva - 2013. április 27. 12:44

Szia !

Tetszik. Nekem benne van sok minden ami néha talány, aztán majd egyenesbe megy át.Valahol most jó volt ezt olvasni, mert kavarog bennem sok minden, de majd kiírom, ha zavargó lelkem megtalálja a külső - belső harmóniáját !

Köszi!
Pussz Éva.

Szia Éva!
Azért írtam ilyen, hogy ne háborúzzunk, szerelmeskedjünk...
Az én agyam is pörög, míg a lelkem körbe táncol...
Puszi,
Pinokkió
2013. április 27. 12:44
Szia !

Tetszik. Nekem benne van sok minden ami néha talány, aztán majd egyenesbe megy át.Valahol most jó volt ezt olvasni, mert kavarog bennem sok minden, de majd kiírom, ha zavargó lelkem megtalálja a külső - belső harmóniáját !

Köszi!
Pussz Éva.
2013. április 27. 12:41

megtekintés Válasz erre: wadbikaiy - 2013. április 27. 09:09

úúúú

mija....
2013. április 27. 12:41

megtekintés Válasz erre: Sanda - 2013. április 27. 09:07

Jó irás.
Csak egy megjegyzést engedj meg.
Ne haragudj,de erről a belső-külső kifejezésről nekem rögtön a bicikli belső jutott
eszembe,és ez egy kicsit komikussá tette a dolgot.
Értem,mire gondoltál,de másképp kellett volna kifejezni.

Szia Sanda!
Próbáld behelyettesíteni, azzal amit te érzel, hunyd be a szemed (nehéz becsukott szemmel olvasni, de ha sikerül király lesz), és úgyis olvasd el...
Köszi az észrevételt!
Üdv,
2013. április 27. 12:33

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2013. április 27. 08:32

Kedves Pinokkiónk!

Nagyon szépet írtál!

Pussz,

Tündér

Köszönöm Tündér!
Üdv,
2013. április 27. 12:32

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2013. április 27. 08:12

Egy kezdődő szerelem, egy érzés, amit még a lány és a fiú nem tudott elhelyezni magában, nem tudott kiteljesedni, melynek ott és akkor nem lett vége, de felváltotta valami más, azt hiszem a barátság, ami nem azt jelentette, hogy elválik a fiútol, pontosan is egy ...

Szia Éva!
Talányosan hagytam... úgy értsd, ahogy a lelked gondolja.
Üdv,
2013. április 27. 09:09

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2013. április 27. 08:12

Egy kezdődő szerelem, egy érzés, amit még a lány és a fiú nem tudott elhelyezni magában, nem tudott kiteljesedni, melynek ott és akkor nem lett vége, de felváltotta valami más, azt hiszem a barátság, ami nem azt jelentette, hogy elválik a fiútol, pontosan is egy ...

úúúú
2013. április 27. 09:07
Jó irás.
Csak egy megjegyzést engedj meg.
Ne haragudj,de erről a belső-külső kifejezésről nekem rögtön a bicikli belső jutott
eszembe,és ez egy kicsit komikussá tette a dolgot.
Értem,mire gondoltál,de másképp kellett volna kifejezni.
2013. április 27. 08:32
Kedves Pinokkiónk!

Nagyon szépet írtál!

Pussz,

Tündér
2013. április 27. 08:12
Egy kezdődő szerelem, egy érzés, amit még a lány és a fiú nem tudott elhelyezni magában, nem tudott kiteljesedni, melynek ott és akkor nem lett vége, de felváltotta valami más, azt hiszem a barátság, ami nem azt jelentette, hogy elválik a fiútol, pontosan is egy ...
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: