A szomszéd rétje sosem zöldebb!
Látogatók száma: 119
Kék a rét és zöld a fű...
Apám tulajdonságaiból egy volt, amit nagyon nem szerettem. (Na lehet, volt még pár, de ugye az idő -majdnem- mindent megszépít.)
Az ő rétje mindig zöldebb volt (ha kellett, kékebb), mint a szomszédé.
Persze ez a szokása, nem tette egyedivé az öreget; sógor, koma, jóbarát, mind-mind hasonlóan zöldebben látták a saját kis rétecskéjüket. Ebből aztán, született sok-sok nagyotmondás, néha vita és veszekedés.
Ki ne ismerné ezt a fajta kivagyiságot?
"Az én autóm 4,2 litert fogyaszt"..., és "az enyém 3,9-et", jellegű zöldítések, nem voltak ritkák anno a családi fészek környékén. (Hogy hány méteren, az már más kérdés lett volna.) Vagy az "Én boromtól még senkinek nem fájdult meg a feje! Bezzeg a te lőrédtől...", jellegű szomszédpukkasztások is napi szinten mentek ősöm ismeretségi körében.
Ebből lett nekem elegem.
Megfogadtam, hogy ebbe a folyóba nem lépek apám nyomába. Szeretem a ferr dolgokat. Én annyit mondok, amennyi az valójában...
Innen fakad az ellenszenv, azokkal az írókkal szemben, akik csak a saját írásaikat tudják elfogadni (remélem az ilyenek már rég elmenekültek innen) bestsellerként, minden más nulla nekik. "Az én novellám 300Km/órával húz az M5-ösön", típusú önjelölt írózseniktől mentsen meg bennünket az Isten! Hol jobb ez, mint apám Babettájának CO2 kibocsájtásának, a haver Komárjához mért értékének kiválósága?! Vagy ahhoz, amikor valaki a másik gyengeségével emeli magasba önnön nagyságát? Rosszabb volt-e örökkön szeretett szülőapám kicsinyessége, amikor saját üzleti érzékét magasztalta -azzal az aprócska kiemeléssel-, hogy az ő szilvapálinkája kétszer annyiért kelt el a piacon, mint a szomszédé? (Mert ő mindig talált egy verebet..., ebben ügyes volt!) Durvább volt-e amit ő csinált, mint itt valaki is, mert nem novellát vagy verset árult?! (Azt is árult..., Isten nyugosztalja; olyan pénzért adott saját kiadású könyveket, amit egy Pallas Nagy Lexikonért nem adna senki a könyvesboltban.) Persze ettől nem volt ő se rossz, se gonosz, ő egy remek ember volt, csak az ő rétje mindig zöldebb kellett, hogy legyen, mint a másé... Szerettük, elfogadtuk,
de én ezt nem szeretném utánozni!
Az én füvem sajnos gazos. Néha (két)hetente egyszer előveszem a fűnyírót és végigmegyek rajta. Locsolni is csak az esővel locsoltatom (ritkán magam is, ha jut rá idő). Így az én rétem sajnos nem kék, mezei kis zöldes-sárga.
De ez nem baj, mert én így szeretem... "Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk."
*Az írást nem irodalmi jelleggel tettem fel, csak úgy..., hogy olvasd!
Idézet: Bacsó Péter, Tanú c. filmjéből,
mert imádom!
A cikket írta: Pinokkió
Hozzászólások
időrendi sorrend
.."csak úgy" elolvastam, és nagyon tetszett, az én Apukámról is szólhatna!
Puss: Angel :)
nehogy már valaki komolyan vegye. te meg megkaptad a csillagokat.
Válasz erre: zsoltne.eva
Szia Pinokkió!
Szeretem az ilyen írásaidat, olyan szívet melengetők. "Mindig csak az "apámra" gondolok", meg ... Kemény ember volt, minden tiszteletem az övé. Igyekszem nem elfelejteni semmit, ami vele kapcsolatos, a szavait. Nem sokat beszélt, de nem lehetett nem odafigyelni. Sok mindenben hasonlítok rá, tőle örököltem azt az "áldott jó" tulajdonságot is, hogy makacs vagyok. Olyan jó, hogy nem magamtól vagyok az, hanem tőle! :-)
Neki szőlője volt, ha volt is kicsi darab füves rész, ami zöldebb lehetett volna, azt mindig a szomszédok no és mi tapostuk le. Ő nem bánta. Boldog volt ettől!
Pussz,
Éva
Köszi, hogy olvastál, és örülök, hogy tetszett.
Szoktam én ilyet is, olyat is, meg amolyant is. Ez most így sikerült;-)
Üdv,
Pinokkió
Válasz erre: Pinokkió
Sajnos én az ő "hülyeségeit" már nem élvezhetem. De sok emlékem van még, amit majd vele kapcsolatban biztos megírok.
Szeresd anyádat;-)
Üdv,
Pinokkió
Szeretem az ilyen írásaidat, olyan szívet melengetők. "Mindig csak az "apámra" gondolok", meg ... Kemény ember volt, minden tiszteletem az övé. Igyekszem nem elfelejteni semmit, ami vele kapcsolatos, a szavait. Nem sokat beszélt, de nem lehetett nem odafigyelni. Sok mindenben hasonlítok rá, tőle örököltem azt az "áldott jó" tulajdonságot is, hogy makacs vagyok. Olyan jó, hogy nem magamtól vagyok az, hanem tőle! :-)
Neki szőlője volt, ha volt is kicsi darab füves rész, ami zöldebb lehetett volna, azt mindig a szomszédok no és mi tapostuk le. Ő nem bánta. Boldog volt ettől!
Pussz,
Éva
Válasz erre: Ailet
Szia Pinokkió!
Mindig reménykedem, hogy csak egyszer másként lesz, mert mintha anyámról írtad volna :), de persze ő marad, aki volt. Ettől még imádom, de kiborít... :) Így mókás volt olvasni, hogy nem csak én kínlódom ettől... ( megjegyzem még sokáig szeretnék vele napi parázs vitákat folytatni) de megnyugtattál. A szülőnél nincs okosabb, ügyesebb létforma... :) Ezért hát szeretjük őket, bárhol is vannak... !
Köszönöm, egy élmény volt! :)
Ailet
Szeresd anyádat;-)
Üdv,
Pinokkió
Mindig reménykedem, hogy csak egyszer másként lesz, mert mintha anyámról írtad volna :), de persze ő marad, aki volt. Ettől még imádom, de kiborít... :) Így mókás volt olvasni, hogy nem csak én kínlódom ettől... ( megjegyzem még sokáig szeretnék vele napi parázs vitákat folytatni) de megnyugtattál. A szülőnél nincs okosabb, ügyesebb létforma... :) Ezért hát szeretjük őket, bárhol is vannak... !
Köszönöm, egy élmény volt! :)
Ailet
Válasz erre:
Időnként kuncogtam a különleges humorodon.
Nekem rétem sincs. De a tiédet nézegetve irigykedek. :)
Ez a szösszenet csak azért született, mert volt aki hiányolta a humort az oldalról;-) Sajnos lehet, a különleges nem egyenlő a populistával. De ez már legyen a fogyasztó gondja, én a jó bor pártján állok.
Üdv,
Pinokkió
Nekem rétem sincs. De a tiédet nézegetve irigykedek. :)
Válasz erre: heleenke
Szia Kedves Pinokkió!
Az emlékeinkben legtöbbször csak a szépre emlékezünk, főleg akkor, ha egy hozzánk közelálló emberől van szó. Több írásodban is említeted, hogy mennyire szeretted az édesapádat. Persze azért jó, hogy nem követed a példáját és nem mondasz nagyobbakat, mint a valóság. Így is sokan tisztelünk és szeretünk, amiért segíted és biztatod a kezdőket és a haladókat egyaránt.
Puszi
heleenke
Ezeket a "rossz" tulajdonságait persze mindig mondtam én neki, de feleslegesen:-( Végül is mindig csak nevettünk ezen -talán itt is próbáltam humorosan írni-, én ezt nem is fognám fel rossznak, csak kerülendőnek. Ő arra büszke volt, hogy az ő rétje zöldebb volt mindenkiénél!!!
Igen, biztos ez egy "feladat" a sorstól, amit miatta mért ki nekem. De szívesen csinálom:-)
Puszi,
Pinokkió
Az emlékeinkben legtöbbször csak a szépre emlékezünk, főleg akkor, ha egy hozzánk közelálló emberől van szó. Több írásodban is említeted, hogy mennyire szeretted az édesapádat. Persze azért jó, hogy nem követed a példáját és nem mondasz nagyobbakat, mint a valóság. Így is sokan tisztelünk és szeretünk, amiért segíted és biztatod a kezdőket és a haladókat egyaránt.
Puszi
heleenke
Válasz erre: maresz058
Szia Pinokkió!
Te még mindig szerencsésebb vagy mint Én! Az Én apám azt szerette, ha szomszéd kertje volt a szebb, és szekákhatta az otthoniakat, hogy az miért nem olyan, de Ő nem tett érte. Így érezte jól magát, egyébbként jókat kuncogtam.
:P, :O, nekem még mindig nem megy.. Maresz
A fenét érdekli, hogy hogy írsz..., írj és olvassuk!
Majd ezt oda is megfogalmazom.
Én nagyon szerencsés ember voltam, míg élt szegény apám! Szeretett bennünket, és mi is őt!
Puszi,
Pinokkió ☻
Te még mindig szerencsésebb vagy mint Én! Az Én apám azt szerette, ha szomszéd kertje volt a szebb, és szekákhatta az otthoniakat, hogy az miért nem olyan, de Ő nem tett érte. Így érezte jól magát, egyébbként jókat kuncogtam.
:P, :O, nekem még mindig nem megy.. Maresz
Válasz erre: Lizelotte
Szia Pinokkió!
Kíváncsi vagyok milyen tulajdonságait nem csípted még?
Én is totál más vagyok, mint apám. Szokta is a párom kérdezni: - Biztos, hogy ő a faterod?
Azért ne hagyd, hogy elgazosodjon a kerted!
:)
L.
Mint két tojás, ha ugyanazt az idős képet nézzük. Szóval tuti!
Időnként nagykapálást tartok!
Pinokkió
Kíváncsi vagyok milyen tulajdonságait nem csípted még?
Én is totál más vagyok, mint apám. Szokta is a párom kérdezni: - Biztos, hogy ő a faterod?
Azért ne hagyd, hogy elgazosodjon a kerted!
:)
L.
Válasz erre: Divi Éva
Szia Pinokkió !
Na igen a régiek mindent jobban tudtak, sőt mindenkinél jobban. Mi valamiért megelékszünk azzal amire az erőnkből futja. Én is azt vallom, bárki kertje lehet jobb az enyémnél, de az enyémben szabad a fűre lépni, és játszani rajt! Az én kertemben is a fű letaposott kikopott imhol, imhol, de az enyém, és szeretem!! Üdv Éva.
Komolyan írtam, amit...
Apám olyan volt, hogy neki mindig mindenben igaza volt. Sokszor tényleg! Amikor meg nem, akkor is;-)
Üdv,
Pinokkió
Válasz erre: Virág
Értem én. Értem. Csak nem akarok veszekedni. ;-)
Köszi!
Üdv, Pinokkió
Na igen a régiek mindent jobban tudtak, sőt mindenkinél jobban. Mi valamiért megelékszünk azzal amire az erőnkből futja. Én is azt vallom, bárki kertje lehet jobb az enyémnél, de az enyémben szabad a fűre lépni, és játszani rajt! Az én kertemben is a fű letaposott kikopott imhol, imhol, de az enyém, és szeretem!! Üdv Éva.