újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

"A csodálat tárgya"

Látogatók száma: 57

"Irigyelnek, mert azt feltételezik, hogy különlegességed és a téged körülvevő csodálat tudatában élsz. Bizony, az irigyeid kizárólag a csodálóid közül kerülhetnek ki!"

Felhatalmazva érzem magam, mivel ez a levél anno nekem szólt egyik alkotótársamtól. A megosztás egyedüli és kizárólagos oka, hogy sohasem késő tanulni belőle.

*

„Kedves Alkotótárs!
Hiszen ezek irigyelnek! A tehetségért, a művészi sikerért, az alkotás öröméért. Irigyelnek kincseid bosszantóan imponáló mivoltáért, hiszen míg főzni vagy aktát tologatni szinte mindenki tud, az írás kivételes tehetségnek számít. Irigyelnek, mert azt feltételezik, hogy különlegességed és a téged körülvevő csodálat tudatában élsz. Bizony, az irigyeid kizárólag a csodálóid közül kerülhetnek ki! Kitartásod jelzi számukra örömöd folytonosságát, hogy újra és újra tudsz meríteni bárhonnan, hiszen ami másnak csupán egy élmény lenne, számodra egyben ihletet is jelent, mely segítségével újat alkotsz, műved pedig újabb tápláló örömforrásod. Gazdag vagy, mert olyasmid van, amivel értéket tudsz teremteni mások és saját magad számára.
Mit tehetnének hát szegény párák? Megpróbálhatnának ugyan a saját örömforrásaikból táplálkozni, ha lenne ahhoz elég alázatuk, intelligenciájuk és derűlátásuk, hogy felismerjék azokat, no de mennyivel könnyebb elvenni a másik ember jókedvét! Bár ne hidd, hogy az így szerzett örömük valódi! Kielégülést nem nyertek, előre nem jutottak, csak némi hamis alapot gyártottak ahhoz, hogy a környezetüknek – és talán saját maguknak – egy pillanatig eljátszhassák a győztest.
Nos, aki pedig csak a korodba bír belekapaszkodni, talán keresett, csak éppen nem talált mást, amivel piszkálhatna. Mintha lehetne egy adott körülmény erény vagy bűn. Tudja ezt az is, aki ezzel játszadozik, de kicsinyes vágyaktól fűtött pillanatnyi céljához igazán jól jön ez a kis ferdítés. Szerintem nincs szükséged ilyen emberekre. Habár leginkább nem a jól felfogott érdeked szabja meg, mit és meddig engedsz be, hanem a lelki beállítottságod, a toleranciád, a jóságod. Ez nem kritika, csak megállapítás, amely a legtöbbünkre ugyanígy érvényes lenne. Szavaimnak éppen az a lényege, hogy a másik fél, ha valamely elidegeníthetetlen tulajdonságodat nem hajlandó elfogadni, azzal azt a szándékát fejezi ki, hogy nem szeretni áll szándékában. Mivel ellene semmit el nem követtél, erre az indoka csakis az lehet, ha lényed valamiért kisebbségi érzést kelt benne, ő pedig sajnálja tőled a csodálatot, amit kiváltottál belőle. Érdekes jelenség, ugye? Megfigyelheted, az ilyen ismerős kizárólag akkor tűr meg, ha alkalmat szolgáltatsz neki, hogy szánakozzon rajtad. Így kompenzálja a hiányzó írói vénáját, vagy a tiédhez képest hanyatló külsejét.
Ahogy magamat ismerem, mi az ilyen ismerősöktől csak úgy szoktunk megszabadulni, hogy engedjük őket addig tombolni, amíg egy olyan pontig el nem merészkednek, ahonnan már valóban nincs bocsánat. Addig egyszerűen nincs bátorságunk kiutasítani őket a köreinkből. Nem szoktuk meg, hogy így kelljen fellépnünk, és nem is tanítottak meg rá. Nekem is volt egy nagy irigyem. Sokáig foglalkozott azzal, hogy az életemet keserítse, én pedig tűrtem a közös ismerősök miatt. Amióta viszont olyat tett, ami nem csak nekem gyanús, hanem a közfelfogás szerint is nagy pofátlanságnak számít, még hálás is vagyok a megkönnyebbülésért, amit a kapcsolatunk vége hozott. Elcsépelt mondat, de találó: jobb a rossz vég, mint a rossz vég nélkül. Azt viszont itt és most Neked megfogadom, hogy a legközelebbi ilyen ismerősnek már az elején sem fogom megengedni, hogy bántson.”

*

Gondolatébresztőnek is tökéletesen megfelel, annak is szánom, már, akit mélyebben is érdekelhet a mi, miért történik velünk kérdése. Őt érdekelte, és foglalkozott vele, ezért a csodálat nem bennünket, hanem őt illeti, aki vette a fáradtságot, idejét nem sajnálva rá - talán maga sem tudja - alkotott valami időtállót, maradandót, mert hiszen ezen írása négy évvel ez előtt született.

Köszönöm, Macsek!

A cikket írta: zsoltne.eva

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre:

Látod, még az üzenet is kétszer ment át! :)

Ennyiből állt volna neked is megoldani és a felesleges üzenetet töröltetni tündérrel, most gondolhatnak, amit akarnak, vajon mi, milyen szöveg lehetett ott? :-)

megtekintés Válasz erre:

Nem tudom, hogy kell törölni, mert akkor megtettem volna!

Nem könnyű valóban! :) Nem is szóltam hozzá, ha egyre gondolunk, de mindennek van valami oka! Gondolom itt az osztatlan közös telekre céloztál, ahol ugye nagy örömöt okozott, hogy egy másik bejáraton tudtok közlekedni! De én úgy láttam, hogy ezzel csak ideig óráig oldódik meg a helyzet! Nekünk saját telkünk volt, és a szomszédok okoztak enyhén szólva olyan helyzeteket, hogy le sem írom! A haverok pár telekkel odébb voltak, mert ez így szokott lenni!
Azt azért nem értem, és tessék rám megharagudni, hogy amiket olvasgatok egy ideje, szinte minden esetben úgy van beállítva, hogy más a hunyó!
Párválasztás, ügyvéd, telek, hol az igazi férfi....

Egy külső olvasó számára felvetődik a kérdés! Egy tökéletes hölgy, akit mindenki csak bánt, pedig ő semmi rosszat nem tesz másoknak!
Én meg amondó vagyok, hogy senki nem hibátlan, és alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz, embertársainkhoz, s ha ez nem megy szökjünk meg még időben, ha van rá lehetőség! :)

Igazad van, majd elfelejtettem, hogy azért van ott a "Jelentés" a moderátornak, látod én is kiesek a gyakorlatból. (Megtettem.)

Jól gondolod. De ez nekem akkor is az, ha kis öröm, és tart, ameddig. Miből állt volna neked ezért a dicséret? Ha másért nem, a fotóért, mert hiszen jó, ha nem rossz... :-)

Jó a felvetésed, de ez akkor sem jelenti azt, hogy a nő fejével tudsz gondolkodni. Az ő szemszögéből nézve még akkor is, ha mindketten hunyók, csak azt tudja leírni, amin keresztül megy és amit érez. A másik írja meg a saját verzióját és akkor tudunk ütköztetni. Jut eszembe. A "Macsek" egy nő. :-)

Puszi!

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Az előfordul, hogy kétszer jön át valami, amit egyszer is elég volt olvasni.. Az egyiket azért már törölhetted volna, az ugyanis nekem nem áll módomban.. :-)

Maradjunk! Bár a "bejáratom" legalább egy kis elismerést érdemelt volna, ha már ennyit veszkődtem vele, de hát belőled kicsikarni egy kis "csodálatot", nem könnyű.

:-)

Nem tudom, hogy kell törölni, mert akkor megtettem volna!

Nem könnyű valóban! :) Nem is szóltam hozzá, ha egyre gondolunk, de mindennek van valami oka! Gondolom itt az osztatlan közös telekre céloztál, ahol ugye nagy örömöt okozott, hogy egy másik bejáraton tudtok közlekedni! De én úgy láttam, hogy ezzel csak ideig óráig oldódik meg a helyzet! Nekünk saját telkünk volt, és a szomszédok okoztak enyhén szólva olyan helyzeteket, hogy le sem írom! A haverok pár telekkel odébb voltak, mert ez így szokott lenni!
Azt azért nem értem, és tessék rám megharagudni, hogy amiket olvasgatok egy ideje, szinte minden esetben úgy van beállítva, hogy más a hunyó!
Párválasztás, ügyvéd, telek, hol az igazi férfi....

Egy külső olvasó számára felvetődik a kérdés! Egy tökéletes hölgy, akit mindenki csak bánt, pedig ő semmi rosszat nem tesz másoknak!
Én meg amondó vagyok, hogy senki nem hibátlan, és alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz, embertársainkhoz, s ha ez nem megy szökjünk meg még időben, ha van rá lehetőség! :)

megtekintés Válasz erre:

Látod, még az üzenet is kétszer ment át! :)

Az előfordul, hogy kétszer jön át valami, amit egyszer is elég volt olvasni.. Az egyiket azért már törölhetted volna, az ugyanis nekem nem áll módomban.. :-)

Maradjunk! Bár a "bejáratom" legalább egy kis elismerést érdemelt volna, ha már ennyit veszkődtem vele, de hát belőled kicsikarni egy kis "csodálatot", nem könnyű.

:-)
 
Látod, még az üzenet is kétszer ment át! :)

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Így jártál. Ajjaj még velem is előfordul néha, pedig tudhatnám, ha elszáll, vissza sose jő... de, ha megfeszülök sem tudom mit akarsz azzal az idézettel mondani.

Elolvashatom én százszor, valami azt súgja ez nem ehhez a tárgykörhöz íródott. Nem értem ugyanis mi lenne az akadálya.. :-)

Puszi

Most írjam azt, hogy aki nem tájékozódik kicsit jobban, az nem is értheti?

Leírtam, vállalom, maradjon!

Azt megsúgod, csak körvonalakban, hogy ki az a "Macsek?"

Nem fontos, ha nem akarod! Csak arra gondoltam, hogy maradjunk a tárgynál, de inkább az alanynál! :)

Puszi, de mindig kettő, ha nem is írom!

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Így jártál. Ajjaj még velem is előfordul néha, pedig tudhatnám, ha elszáll, vissza sose jő... de, ha megfeszülök sem tudom mit akarsz azzal az idézettel mondani.

Elolvashatom én százszor, valami azt súgja ez nem ehhez a tárgykörhöz íródott. Nem értem ugyanis mi lenne az akadálya.. :-)

Puszi

Ezt a hozzászólást törölte a moderátor.

megtekintés Válasz erre:

Sokat írtam, nem mentettem, így marad az örökkévalóságnak, de láthatatlanul!

:)

...mert van, aki a bemutatkozásában azt írja: "szóban, azzal a szándékkal, hogy valamit magamból itt hagyjak az örökkévalóságnak!"

Ne egyszer olvasd el, ha kérhetem, ami idézőjelben van!

Puszi

Így jártál. Ajjaj még velem is előfordul néha, pedig tudhatnám, ha elszáll, vissza sose jő... de, ha megfeszülök sem tudom mit akarsz azzal az idézettel mondani.

Elolvashatom én százszor, valami azt súgja ez nem ehhez a tárgykörhöz íródott. Nem értem ugyanis mi lenne az akadálya.. :-)

Puszi

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Kedves Feri!

Régi vágyam volt - annak ellenére, hogy a személyem érintett - feltenni ide, mert úgy érzem nagyon is aktuális kérdéseket feszeget a cikk írója, kezdve azzal egyáltalán miért írunk mi? Miért nem inkább teszünk valami mást, máshol... Megjegyzem, teszünk. Senki sem úgy állt neki az írásnak, hogy az szinte egy csapásra megváltoztatta az életét. Kétségtelen sok időnek kell ahhoz eltelnie, hogy valakiből jó amatőr író válhassék.

Én is azt mondom, mint olvastam már másoktól is nem egyszer, hogy a kevés, néha több. A saját cikkeim alatt felhívták erre az én figyelmemet is. Csakhogy, amíg az egyik ember tanul ebből, a másik sértőnek találja még az egyszerű észrevételt is, ezekből kerekednek aztán a viták, a letiltások. Nem ez a cél. Írni, olvasni szerető tudja ezt, mégsem e szerint cselekszik. Ezen kéne változtatni.

Anyuval értek egyet, amikor azt mondja, lehet kulturáltan közölni a másikkal, ha valamiből már sok. Természetesen nem mindegy, hogy milyen beállítottságúak vagyunk. Törekedni erre azért lehet...

Puszi

Sokat írtam, nem mentettem, így marad az örökkévalóságnak, de láthatatlanul!

:)

...mert van, aki a bemutatkozásában azt írja: "szóban, azzal a szándékkal, hogy valamit magamból itt hagyjak az örökkévalóságnak!"

Ne egyszer olvasd el, ha kérhetem, ami idézőjelben van!

Puszi

megtekintés Válasz erre: Anyu

Évám!
Köszönöm!
Puszi

Ágikám!

Szívesen!

Puszi

megtekintés Válasz erre:

Ahogy olvasgattam ezt a bejegyzést, beugrott valami! Elmesélem!

Karinthy Frigyes, aki nem volt akárki, és azonos időben létezett Ady Endrével!
Elismerte, hogy egy nagy költő, de amikor kifordult önmagából, és elkezdte gyártani a szimbolikus, szürrealista költeményeit, Karinthy húzott egy nagyot!

Ady estet tartottak, természetesen Ady rajongókkal! Karinthy írt egy (verset), amiben egyetlenegy értelmes szó nem volt!

Az előadónak csak annyit mondott színpadra lépés előtt, hogy úgy kezdje-Ady Endre!

Elmondta a (verset), s a közönség tombolt, pedig nem értettek belőle egy kukkot sem! Ilyen ez a mi világunk, csak azzal a különbséggel, hogy akkoriban megmertek tenni olyan dolgokat, ami ma bűnnek, "irigységnek" számít!

Ma csak és kizárólag a léleksimogató hozzászólások az elfogadhatóak, még akkor is, ha becsapjuk a másikat, és égbe emeljük az egóját!

S arra nem sokan gondolnak, hogy egy negatívnak tűnő vélemény, ami nem minden esetben irigységből fakad, talán egy jobb útra terelhetné azokat az embereket, akiknek akármi más, talán jobban menne!

Persze, ahogy Einsten apánk mondta: "minden relatív", de azt is mondta, hogy: "mindenki zseni"....ezt csak én tenném hozzá; nem mindegy, hogy miben...

Puszi

Kedves Feri!

Régi vágyam volt - annak ellenére, hogy a személyem érintett - feltenni ide, mert úgy érzem nagyon is aktuális kérdéseket feszeget a cikk írója, kezdve azzal egyáltalán miért írunk mi? Miért nem inkább teszünk valami mást, máshol... Megjegyzem, teszünk. Senki sem úgy állt neki az írásnak, hogy az szinte egy csapásra megváltoztatta az életét. Kétségtelen sok időnek kell ahhoz eltelnie, hogy valakiből jó amatőr író válhassék.

Én is azt mondom, mint olvastam már másoktól is nem egyszer, hogy a kevés, néha több. A saját cikkeim alatt felhívták erre az én figyelmemet is. Csakhogy, amíg az egyik ember tanul ebből, a másik sértőnek találja még az egyszerű észrevételt is, ezekből kerekednek aztán a viták, a letiltások. Nem ez a cél. Írni, olvasni szerető tudja ezt, mégsem e szerint cselekszik. Ezen kéne változtatni.

Anyuval értek egyet, amikor azt mondja, lehet kulturáltan közölni a másikkal, ha valamiből már sok. Természetesen nem mindegy, hogy milyen beállítottságúak vagyunk. Törekedni erre azért lehet...

Puszi

megtekintés Válasz erre: Anyu

Kedves Feri!

Szerintem nem kell a másikat becsapni,csak a "hogyan" nem mindegy.Lehet úgy észrevételt tenni,hogy azzal a másikat ne bántsam meg.Az irigység viszont nagyon csúnya dolgokra képes,amiknek sem itt sem máshol nincs helye.
Üdv. Ági

Igen, Ági!

Kulcsszó, a "hogyan"...de kérdezem én, hogyan?!

Egyszer már leírtam, hogy a bántás, és sértés közt hatalmas szakadék tátong!
A kőkemény "bántást" a barátaimtól kaptam, de mivel tudtam, hogy barát, eltöprengtem azon, amit mondott, mert tudtam, hogy külső szemmel jobban lát egy adott szituációt, mert én talán valamiféle varázslatban élek, és nem veszem észre azt, amit más jóakaróm igen!

Legtöbben át sem gondolják, hogy valaki bánt, vagy sért! Egy kalapba dobják, és kihajítják a szemétbe! S amikor rájönnek a saját maguk tapasztalásából, hogy mit is mondott XY, addigra a kukát már kiürítették a szemetesek!

S egyet soha ne feledjünk, a virtuális kapcsolat igen kevés ahhoz, hogy tisztán lássunk, esetleg csak ráérezni lehet, hogy igaz, vagy hamis a baba!

Szépeket neked, és köszönöm, hogy szóltál hozzám, amire most így sikeredett a válaszom! :)
Évám!
Köszönöm!
Puszi

megtekintés Válasz erre:

Ahogy olvasgattam ezt a bejegyzést, beugrott valami! Elmesélem!

Karinthy Frigyes, aki nem volt akárki, és azonos időben létezett Ady Endrével!
Elismerte, hogy egy nagy költő, de amikor kifordult önmagából, és elkezdte gyártani a szimbolikus, szürrealista költeményeit, Karinthy húzott egy nagyot!

Ady estet tartottak, természetesen Ady rajongókkal! Karinthy írt egy (verset), amiben egyetlenegy értelmes szó nem volt!

Az előadónak csak annyit mondott színpadra lépés előtt, hogy úgy kezdje-Ady Endre!

Elmondta a (verset), s a közönség tombolt, pedig nem értettek belőle egy kukkot sem! Ilyen ez a mi világunk, csak azzal a különbséggel, hogy akkoriban megmertek tenni olyan dolgokat, ami ma bűnnek, "irigységnek" számít!

Ma csak és kizárólag a léleksimogató hozzászólások az elfogadhatóak, még akkor is, ha becsapjuk a másikat, és égbe emeljük az egóját!

S arra nem sokan gondolnak, hogy egy negatívnak tűnő vélemény, ami nem minden esetben irigységből fakad, talán egy jobb útra terelhetné azokat az embereket, akiknek akármi más, talán jobban menne!

Persze, ahogy Einsten apánk mondta: "minden relatív", de azt is mondta, hogy: "mindenki zseni"....ezt csak én tenném hozzá; nem mindegy, hogy miben...

Puszi

Kedves Feri!

Szerintem nem kell a másikat becsapni,csak a "hogyan" nem mindegy.Lehet úgy észrevételt tenni,hogy azzal a másikat ne bántsam meg.Az irigység viszont nagyon csúnya dolgokra képes,amiknek sem itt sem máshol nincs helye.
Üdv. Ági
 
Ahogy olvasgattam ezt a bejegyzést, beugrott valami! Elmesélem!

Karinthy Frigyes, aki nem volt akárki, és azonos időben létezett Ady Endrével!
Elismerte, hogy egy nagy költő, de amikor kifordult önmagából, és elkezdte gyártani a szimbolikus, szürrealista költeményeit, Karinthy húzott egy nagyot!

Ady estet tartottak, természetesen Ady rajongókkal! Karinthy írt egy (verset), amiben egyetlenegy értelmes szó nem volt!

Az előadónak csak annyit mondott színpadra lépés előtt, hogy úgy kezdje-Ady Endre!

Elmondta a (verset), s a közönség tombolt, pedig nem értettek belőle egy kukkot sem! Ilyen ez a mi világunk, csak azzal a különbséggel, hogy akkoriban megmertek tenni olyan dolgokat, ami ma bűnnek, "irigységnek" számít!

Ma csak és kizárólag a léleksimogató hozzászólások az elfogadhatóak, még akkor is, ha becsapjuk a másikat, és égbe emeljük az egóját!

S arra nem sokan gondolnak, hogy egy negatívnak tűnő vélemény, ami nem minden esetben irigységből fakad, talán egy jobb útra terelhetné azokat az embereket, akiknek akármi más, talán jobban menne!

Persze, ahogy Einsten apánk mondta: "minden relatív", de azt is mondta, hogy: "mindenki zseni"....ezt csak én tenném hozzá; nem mindegy, hogy miben...

Puszi
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: