újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Az érem két oldala!... 1. rész

Látogatók száma: 54

Szerelemre és kielégülésre számított? Inkább az utóbbi. A vágyai az érzései felkavarták. Önbizalma, emberismerete kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a kapcsolataiból szerelem is kialakulhasson. Ha nem is minden téren, de érezte, elérte, amit akart.

Egyedül töltötte a mindennapokat. Az éjszakákat, a nappalokat. Egyedül végezte a munkát, ami rá hárult, miután túl az érzelmi válságain, a kudarcain, amit válása, tartós kapcsolatai felbomlása okoztak, túl a sok-sok csalódásain, nem volt kivel megossza. Lassan őrlődött.

Elhatározta, hogy még egyszer, vagy többször, az adott lehetőségeket kihasználva, kölcsönös szimpátia esetén egy, vagy több férfivel, de kapcsolatot létesít.

Az elhatározását tettek követték, amikor már tisztába jött saját magával és minden érzelmi és tárgyi akadály elhárult előle, rájött, hogy valami, vagy valaki hiányzik az életéből. Az utóbbit választotta, hiszen meg volt mindene.

Ami mégis hiányzott, amit semmi nem pótolt, az egy barát, egy társ, egy szerető, egy férfi.

Több társkeresőbe is beregisztrált. A virtuális világ vonzotta. Az ismeretlen, a való világtól távoli, sejtelmes világ izgalommal töltötte el. Az elérhetetlenség vonzotta. Az életében tapasztalt vágyak ismét felizzottak. Sokáig tartott ez a vajúdás. Nem volt más lehetősége, vagy nem is kereste talán, már így utólag nem tudja kontrollálni, de hosszú volt az idő.

Abban a korban volt, már nem fiatal, de még nem is elég idős, amikor már a barátok, az ismerősök is erősen megfogyatkoztak. Mindenki valaki mással volt elfoglalva, a körülötte lévő emberek, a valamikori barátai, ismerősei mind-mind csak egy parányit vettek részt az életében. Természetes, hogy a saját családjukkal, gondjaikkal, problémáikkal voltak elfoglalva. De ez rajta nem segített. Az ő életéből hiányozott valami. És ő magára maradt.
Kit érdekelt, hogy egyedül tölti az éjszakáit, a nappalait, hogy keresi, kutatja, de nem találja a kiutat. Lassan, de egyre biztosabban tudta, hogy döntésre kell jutnia. És akkor döntött. Ő még egy vonzó nő.

Belegondolni is szörnyű mennyi hezitálás előzte meg, mire a gondolatait tettek követték. Rákattantak, vagy fordítva, ő rá? Akkor úgy nevezte „áldozatra”, a „prédára”. Az első férfira, aki a netten felkeltette az érdeklődését. A hosszas tépelődés, a bizonytalanság, az elutasítástól való félelmei akadályozták a gyors siker elérésében. A sikertelenségtől való félelme egy újabb csalódást vetített elé. Mégis volt türelme, kitartása. Hosszas csetelésbe kezdtek. Vágyak izzottak fel írásaik nyomán, egyre jobban éreztetve mennyire akarják, kívánják egymást. Szüksége volt erre a férfire. Annyira megzavarta ez az új felfedezés, hogy félretett szinte mindent és az ideje nagy részét csak ennek szentelte. Elképzelte álmai netovábbját. Akarta, gondolta, érezte, majd leírta a vágyait ezzel a férfivel kapcsolatban. „Gyertya fénye mellett…” talán ez volt az első cikk, amire ma is szívesen visszagondol. Egy sorozatot indított el, feldolgozva az érzéseit, az akkori lelkivilágát, a merész vállalkozását, a másik ember vágyait a sajátjával keveredetten. Igaznak hitte.

Még előtte regisztrált be a Feleségek.hura, egy olyan lapra, ahol lehetősége volt feldolgozni az addigi élete tragi-komikus eseményeit, fiatalsága csetléseit, botlásait, családja reménytelen küzdelmeit, gyermekkorát, élete legfontosabb epizódjait, sikertelenségeit…, ami csak történt vele. Aminek addig nem volt más tere, egyedül a kézzel írt naplója, amiről csak ő tudott.
Ekkor változott meg az élete. Megint egy döntés előtt állt. Megosztja a „világgal”, ami élete során vele történt. Kendőzetlenül, leplezetlenül, kíméletlenül. Magát helyezve a történések középpontjába. Hiszen róla szólt. A valóságot akarta megírni, nem mérlegelve annak következményeit.

Abban a korban volt, amikor már mindent egy lapra tett. Nincs miért, szégyellje addigi életét? Küzdött, mint annyi ember, élt, mint megannyi társa, szenvedett, mint sorstársai, nőtársai. És tenni akart, mint azok az emberek, akik erre képesekké váltak. Akik tenni akartak.

*

Nem ismerhették egymást, hiszen idő sem volt rá, hogy kellőképpen előkészítsék a légyottot, mert ebben a korban, amelyben ő is volt, már a régen elfogadottnak kikiáltott udvarlási időszakot mindketten ki akarták hagyni.
Mire az elhatározása beért, eljutott az első férfiig, akivel közelebbi kapcsolatba kerülhet, sok csalódáson volt már túl. A magában való hite mégis akkora erőt adott számára, hogy tovább szőtte azt a szálat, aminek maga sem tudta, hol van a vége…

Folyt.köv.

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Kedves cikkíró!

Sohasem késő változtatni, akárhány éves vagy! Életed történetét magad alakítod, és Te döntöd el, hogy ezt a történetet megosztod másokkal, vagy meghagyod a titkos naplódban. A nyilvánosság beengedése az életedbe veszélyessé válhat, hiszen élő céltáblává válhatsz!

Üdv.

heleenke
Cikkíró
cikkíró
Az élet alakítja az én történeteimet. Én csak asszisztálok ehhez. Majd leírom. A többi az ő dolga. A döntés viszont tényleg az enyém. :-)
Nem félek a farkastól! Nem esz meg, csak megkóstol! :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: