Boldogságtudomány

Látogatók száma: 77

Avagy a pozitív pszichológia (röpke gondolatok, a teljesség igénye nélkül)

A pozitív pszichológia két szülőatyja:
Martin E. P. Seligman és Csíkszentmihályi Mihály.
2000-ben, az American Psychologist c. folyóiratban megjelent közös cikkük nyomán indult el egy mozgalom, melynek célja volt, hogy mindenki elérje teljesítőképességének maximumát, úgy, hogy közben boldog és elégedett emberré válik. Gyökerei a humanisztikus pszichológiához nyúlik vissza.
Ennek ellenpontja az alapvetően betegségorientált, pszichoanalitikus szemléletmód volt, mely azt vizsgálja, hogy milyen múltbeli traumák okozhatnak testi, vagy lelki betegségeket. A pozitív pszichológia szakít ezzel a nézettel.
Seligman példája:
"a pozitív pszichológus abban különbözik az analitikustól, hogy ha egy motort akar megjavítani, nem azt kezdi vizsgálni, miért romlott el, és nem sopánkodik a meghibásodott alkatrészek fölött, hanem arra törekszik, hogy újra működőképes állapotba hozza. És főleg bízik abban, hogy meg is tudja javítani."
Ő volt, aki először írta le a tanult tehetetlenséget, mely akkor alakul ki, ha egy negatív helyzetet, cselekedettel megoldhatatlannak ítél az ember. Általában azért, mert nincs birtokában a megoldáshoz szükséges eszközöknek, vagy eleve képtelennek véli rá magát.
Ez azonban felül írható, s újra a helyzet urai lehetünk. Ez a tanult sikeresség, mely nem jelent mást, mint a negatív élethelyzetek, nem kudarcként, hanem megoldandó feladatként való megélése, elérhető célok kitűzésével -sikerre kódolva-, ezáltal a jó közérzet megteremtése.
Ennek a folyamatnak egyik fontos állomása a Csíkszentmihályi által leírt "flow" átélése, mely áramlást jelent. A flow, a pszichológiában azt az állapotot jelöli, amikor valamilyen tevékenységben teljesen elmélyül az ember. Legyen az sport, művészet, pihenés, vagy épp főzés. Megszűnik a külvilág, az időérzék, a mindennapok problémája. Ez nem összetévesztendő magával a boldogsággal, de a jóllétünkhöz mindenképp hozzájárul, és megtanít energiáink optimális felhasználására, valamint akár társadalmilag is hasznos cselekvésbe fordítására. Önbizalmat ad, javítja az életminőséget.
S, hogy van-e erre konkrét módszer?
Barbara Fredrickson elmélete szerint: broaden and build/légy nyitott és teremts! Emellett egy pozitív érzelmekből álló csomagot is összeállított, mely szerinte elengedhetetlen az életben való boldogulásunkhoz. Néhány érzelem ezek közül, tisztelet, hála, remény, öröm vagy a büszkeség. Ezek mind növelik a nyitottságot, aktivitást, egyszóval gazdagítanak. Míg a negatív érzelmek beszűkítenek.

S végül, de nem utolsó sorban:
"Nem az a tény tesz boldoggá, hogy mid van, ki vagy, hol vagy, mit csinálsz - csakis az, hogy mit gondolsz minderről."
/Dale Carnegie/

A cikket írta: Zsizsik

előző cikk következő cikk

9 szavazat