újabb események régebbi események további események
21:35
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
21:54
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
21:52
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
08:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Erő

2014. október 1. - Látogatók száma: 68

Olvastam ma egy cikket a mentális erőről. Az író szerint van 6 dolog, amit a mentálisan erős emberek sosem tesznek. Kicsit megvizsgálnám ezt a kérdést.

"A mentálisan erős emberek:
- nem sajnálják önmagukat
- nem engedik hogy mások irányítsák az életüket
- nem félnek új dolgoktól
- nem akarnak mindenáron megfelelni másoknak
- nem sírnak a múlton
- nem adják fel"

A pszichológia szerint érett személyiség képes csak éretten megoldani egy helyzetet, amihez 25 személyiségjegyet találtak összeszedni. Nem fogom mindet leírni, csak összegzem:

Jó viszony a világgal, környezettel, természettel, emberekkel (jó köz érzet), érdeklődő, kreatív és sokoldalú személyiség (életöröm, aktivitás, újítás), összhangban él magával, ismeri magát (önismeret), érti és értékeli cselekedeteit (önreflexió), szabadnak érzi magát, jó tűrőképességű, problémamegoldó képessége hatékony legyen (megoldás-orientált, ), felelősséget vállaljon tetteiért, az életében bekövetkező fordulatokért, eseményekért (életvezetés) , képes legyen ösztönös impulzusait félelem nélkül, örömmel valóra váltani (sikeresség, eredményesség), intimitásra törekvés(testi kontaktusok), személyes kapcsolatai harmonikusak (ápolja, gondozza), humor, etikailag biztonságos, szilárd szokások.

A két leírás sok helyen összecseng, én azt gondolom, a legfontosabb ezek mögött egy olyan tényező, ami inkább a hatások, történések feldolgozásában keresendők. A megküzdési stratégián múlik véleményem szerint minden. Vannak pozitív és negatív megküzdési stratégiák, melyek rövid vagy hosszú távon segítenek, esetleg akadályoznak.

"Megküzdés minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait." (Lazarus)

Ezek lehetnek alapvetően problémaközpontúak, amikor a helyzetet igyekezzük megváltoztatni, hogy a jövőben ne fordulhasson elő ilyen, vagy érzelem központú megküzdés, amikor az érzelmeinket próbáljuk egy stresszhelyzetben kordában tartani, mert úgy gondoljuk, a helyzeten nem tudunk változtatni.

Sokféle módszert használ az ember, pl.: a függőségekbe menekülés, a testmozgásba levezetett indulat, elfojtás, tagadás, elkerülés, elbagatellizálás, fantáziába való menekülés, akár kivárás, visszahúzódás, konfrontáció, segítség keresése, mások, vagy önmagunk hibáztatása (bűnbakkeresés), döntésképtelenség, passzivitás, beletörődés, agresszió, érzelmek tagadása, átgondolás (kognitív megküzdés), katarzis keresése, más szemszögek mérlegelése, kompromisszumok kötése, vagy a jó öreg csokievés...

Azt mindenképpen tudnunk kell, hogy ezeket a stratégiákat elsődlegesen is a szülői házban tanuljuk meg és visszük tovább életünk során. Tudatossággal és önismerettel, valamint önreflexióval ezeken segíthetünk, hogy sikeresebben oldjuk meg a problémákat, hogy az életünkkel, a környezetünkkel elégedettek lehessünk. Mert a világ nem lesz szép varázsütésre, nekünk kell tennünk, alkalmazkodnunk, ha boldogok akarunk lenni.

forrás: twice.hu; magyarpedagogia.hu
kép: erő mandala (agykontroll.network.hu)

A cikket írta: Ailet

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2014. október 6. 19:16

megtekintés Válasz erre: bokorur - 2014. október 5. 18:43

Tisztelt Ailet!
A mentális erő talán adottság, de érzésem szerint részben fejleszthető is. Csak mire az ember eljut a felismeréshez, hogy fejleszteni kellene, addigra nagyon sokan átgázolnak rajta. Így meg Nékem az az érzésem, hogy sokszor még azok az emberek is nehéz helyzetbe kerülnek, akiknél ez az erő születetten meglenne, nemhogy azok, akik egyébiránt is segítségre szorulnának. Ez meg elvezet oda, hogy nehéz boldognak lenni, ha a sors a nagybetűs élet szerencsétlen végére sodort bennünket.
Bokor

Kedves Bokorur!

Üdv itt nálam! Bárhová is sodort bárkit a sors, azt a saját döntéseinek köszönheti. Az a bizonyos erő meg úgy vélem mindenkié, veleszületett, csak tény, hogy fejleszteni kéne. Nem mindig a gyertya égő felét fogdosni, hanem a másikat is néha. Az nem éget annyira, sőt még fényt is ad. Maga irodalmár lenne... remélem érti.
Üdv:A
2014. október 6. 19:11

megtekintés Válasz erre: Müszélia - 2014. október 5. 07:25

ja, de azért pedálozunk, hogy ne kelljen visszajönni. nirvána, vagy valami hasonló.

Ha már vagyunk, tegyünk is valami értelmeset ebben az életben... :)
2014. október 5. 18:43
Tisztelt Ailet!
A mentális erő talán adottság, de érzésem szerint részben fejleszthető is. Csak mire az ember eljut a felismeréshez, hogy fejleszteni kellene, addigra nagyon sokan átgázolnak rajta. Így meg Nékem az az érzésem, hogy sokszor még azok az emberek is nehéz helyzetbe kerülnek, akiknél ez az erő születetten meglenne, nemhogy azok, akik egyébiránt is segítségre szorulnának. Ez meg elvezet oda, hogy nehéz boldognak lenni, ha a sors a nagybetűs élet szerencsétlen végére sodort bennünket.
Bokor
2014. október 5. 07:25

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2014. október 4. 20:12

Öreg az országút... ha van rajta kátyú, ha nincs. Meg aztán most akkor van reinkarnáció, vagy nincs? Ha van, úgy is újrázik mindenki, ha meg nincs, akkor meg... tényleg minek beletenni ebbe az életbe mindent.... fel lehet adni bármikor. Mindenki dönthet a saját belátása szerint. :) Na ez az, amiben nem hiszek.

ja, de azért pedálozunk, hogy ne kelljen visszajönni. nirvána, vagy valami hasonló.
2014. október 4. 20:12

megtekintés Válasz erre: Müszélia - 2014. október 2. 16:31

arany drága... réz középutacska, alumínium...
teljes paradigmaváltáshoz már túl öreg vagyok. így is jó lesz arra a kis időre, ami még hátra van.

Öreg az országút... ha van rajta kátyú, ha nincs. Meg aztán most akkor van reinkarnáció, vagy nincs? Ha van, úgy is újrázik mindenki, ha meg nincs, akkor meg... tényleg minek beletenni ebbe az életbe mindent.... fel lehet adni bármikor. Mindenki dönthet a saját belátása szerint. :) Na ez az, amiben nem hiszek.
2014. október 2. 16:31

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2014. október 2. 14:58

Ha így sem jó, meg úgy sem, akkor nem lehet a köztes utat választani? Nem lehet, hogy az ősök néha azért valamit jól is csináltak? Próbáld szintetizálni a két stílust, esetleg meglepetés érhet.... Akárhogy is akarjuk, azért itt is él a közmondás... nézd meg az anyját és vedd el a lányát. Szóval itt nem személyeskedni akarok, nem ismerem a családod, de a gyerek mindig vagy ugyanolyan, vagy teljesen ellentétes (dacból) stratégiákat választ az életben. Ez nem titok, most már hogy tudod egyik sem jobb, keress új lehetőségeket és az arany középutacskát.... :D Én ebben hiszek.

arany drága... réz középutacska, alumínium...
teljes paradigmaváltáshoz már túl öreg vagyok. így is jó lesz arra a kis időre, ami még hátra van.
2014. október 2. 15:02

megtekintés Válasz erre: Anyu - 2014. október 2. 14:19

Az,hogy valaki erős emberré lesz nem egy pillanat műve.Sok csalódás rossz döntés,van mögötte,de fel kell tudni állni és akarni továbbmenni.Tanul a múlt hibáiból,hogy azokat újra ne kövesse el.Lépésről,lépésre így lesz egyre erősebb.

Szia Anyu!
Bölcs vagy... ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy a hibák arra vannak, hogy megtanítsák hogyan ne csináljuk. A rossz tapasztalatok egy sikertelen művelet eredményei. Mint a matekban, ha nem a megfelelő képletet használod, akkor nem lesz jó az eredmény és ekkor nem a számok, vagy a matek a hibás.....
Köszönöm hogy erre jártál!
Pusz
A
2014. október 2. 14:58

megtekintés Válasz erre: Müszélia - 2014. október 1. 15:18

hát én a gyerekkoromban csak azt tanultam meg, hogy mindent másképp fogok csinálni, mint a szülői házban. tartottam is magam ehhez, de így se lett jobb.
ezek a pontok, amelyek összefoglalják a lényeget, röviden ezt lehetne mondani, szarnak mindenre és mindenkire, mennek a saját fejük után.
szóval, mint én is.

Ha így sem jó, meg úgy sem, akkor nem lehet a köztes utat választani? Nem lehet, hogy az ősök néha azért valamit jól is csináltak? Próbáld szintetizálni a két stílust, esetleg meglepetés érhet.... Akárhogy is akarjuk, azért itt is él a közmondás... nézd meg az anyját és vedd el a lányát. Szóval itt nem személyeskedni akarok, nem ismerem a családod, de a gyerek mindig vagy ugyanolyan, vagy teljesen ellentétes (dacból) stratégiákat választ az életben. Ez nem titok, most már hogy tudod egyik sem jobb, keress új lehetőségeket és az arany középutacskát.... :D Én ebben hiszek.
2014. október 2. 14:54

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2014. október 1. 13:39

Kedves Ailet!

Kell néha a megerősítés. Most éppen a legjobbkor írtad ezeket az útmutatókat. Elmondhatom szinte valamennyivel találkoztam már. A megoldás hol eredményre vezetett, hol meg hagyott némi kívánnivalót maga után, de a törekvés töretlen.
Az igaz, hogy a szülői házból magunkkal hozott túlélési stratégiák beváltak, legalábbis nálam. Nem lehet elégszer gyakorolni. Hol fent, hol lent, ki ne érezte volna már? Minden helyzetben fel kell magunkat találni. Hát ez a nehezebb. Én, ha végképp nem találom fel magam, és úgy érzem összecsapnak a hullámok felettem, még ha csak átmeneti időre is, akkor inkább lefekszem, abból baj nem lehet. :-) Eltelik pár óra, máris tudom miért kell felkelnem...

Pussz,
Éva

Szia Éva!
Ez is egy jó kis stratégai, hiszen a fekvés, alvás = nyugalom. Döntéseket hozni, megoldásokat találni pedig csak tiszta, nyugodt állapotban lehet reálisan. Düh, harag nem vezet helyes eredményre (ahogy a közmondás is mondja). A kétségbeesés sem. Tehát a stratégiád kiváló. :))
Pusz
A
2014. október 2. 14:19
Az,hogy valaki erős emberré lesz nem egy pillanat műve.Sok csalódás rossz döntés,van mögötte,de fel kell tudni állni és akarni továbbmenni.Tanul a múlt hibáiból,hogy azokat újra ne kövesse el.Lépésről,lépésre így lesz egyre erősebb.
2014. október 2. 14:19
Az,hogy valaki erős emberré lesz nem egy pillanat műve.Sok csalódás rossz döntés,van mögötte,de fel kell tudni állni és akarni továbbmenni.Tanul a múlt hibáiból,hogy azokat újra ne kövesse el.Lépésről,lépésre így lesz egyre erősebb.
2014. október 2. 14:11

megtekintés Válasz erre: Müszélia - 2014. október 1. 15:18

hát én a gyerekkoromban csak azt tanultam meg, hogy mindent másképp fogok csinálni, mint a szülői házban. tartottam is magam ehhez, de így se lett jobb.
ezek a pontok, amelyek összefoglalják a lényeget, röviden ezt lehetne mondani, szarnak mindenre és mindenkire, mennek a saját fejük után.
szóval, mint én is.

Kedves Müszi!

Ez is egy magaddal hozott srtratégia,hogy Te másképp akarod csinálni.És nem az jön le,hogy mindenre és mindenkire tojnak.Rólad sem hiszem ezt el,még ha így is érzed.
2014. október 2. 14:08

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2014. október 1. 13:39

Kedves Ailet!

Kell néha a megerősítés. Most éppen a legjobbkor írtad ezeket az útmutatókat. Elmondhatom szinte valamennyivel találkoztam már. A megoldás hol eredményre vezetett, hol meg hagyott némi kívánnivalót maga után, de a törekvés töretlen.
Az igaz, hogy a szülői házból magunkkal hozott túlélési stratégiák beváltak, legalábbis nálam. Nem lehet elégszer gyakorolni. Hol fent, hol lent, ki ne érezte volna már? Minden helyzetben fel kell magunkat találni. Hát ez a nehezebb. Én, ha végképp nem találom fel magam, és úgy érzem összecsapnak a hullámok felettem, még ha csak átmeneti időre is, akkor inkább lefekszem, abból baj nem lehet. :-) Eltelik pár óra, máris tudom miért kell felkelnem...

Pussz,
Éva

Nem rossz megoldás:)
2014. október 1. 19:24
Szia A!
Hahaha, mintha rólam írtad volna :-)))
Ez a legjobb: "érti és értékeli cselekedeteit (önreflexió)", te tudod miért.
Üdv,
Pí.
2014. október 1. 15:18
hát én a gyerekkoromban csak azt tanultam meg, hogy mindent másképp fogok csinálni, mint a szülői házban. tartottam is magam ehhez, de így se lett jobb.
ezek a pontok, amelyek összefoglalják a lényeget, röviden ezt lehetne mondani, szarnak mindenre és mindenkire, mennek a saját fejük után.
szóval, mint én is.
2014. október 1. 13:39
Kedves Ailet!

Kell néha a megerősítés. Most éppen a legjobbkor írtad ezeket az útmutatókat. Elmondhatom szinte valamennyivel találkoztam már. A megoldás hol eredményre vezetett, hol meg hagyott némi kívánnivalót maga után, de a törekvés töretlen.
Az igaz, hogy a szülői házból magunkkal hozott túlélési stratégiák beváltak, legalábbis nálam. Nem lehet elégszer gyakorolni. Hol fent, hol lent, ki ne érezte volna már? Minden helyzetben fel kell magunkat találni. Hát ez a nehezebb. Én, ha végképp nem találom fel magam, és úgy érzem összecsapnak a hullámok felettem, még ha csak átmeneti időre is, akkor inkább lefekszem, abból baj nem lehet. :-) Eltelik pár óra, máris tudom miért kell felkelnem...

Pussz,
Éva
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: