Forró vizet a kopaszra!
2011. december 9. - Látogatók száma: 76
Ez most nem én vagyok, csak dühös. Társkeresés, de ilyen áron? Szorult helyzetemet kihasználta volna? Ezt nem hiszem el!
Köszönje magának. Persze én is magamnak, ha belegondolok mibe léptem. Semmi nem utalt arra, hogy melléfogok. Kedves volt, aranyos, segítőkész.
A kismalac és a farkas jut az eszembe, az a kis mese, amikor olyan szépen kéri a malackát a farkas, hogy engedje be az egyik lábát, majd a másikat, és így tovább... ki ne ismerné a folytatást?... Forró vizet a ...
Az élet sokszor hoz olyan helyzeteket, amikor elfeledkezünk jól ismert meséinkről, intelmekről pedig igen tanulságos volt. De miért is történne meg velünk ugyanaz a valóságban? Pedig a mese nincs is olyan messze az élettől, hiszen abból merítik, mégis elfelejtjük. A hiszékenységünk áldozatai lennénk?
Beengedtem a farkast a házikómba mindkét lábával bent volt. Megsajnáltam. Ne fázzon már annyira odakinn a zord időben. Talán csak egy kis melegségre vágyott. Nem is olyan elvetemült ez a farkas, kedves volt, aranyos, és segítőkész. Pont olyan, mint amilyen lehetett volna. Legalábbis akkor még azt hittem, hogy az. Ma már tudom,... elfelejtettem elkérni az azonosítóját. Már nem tudom ki ő?
Ahogy múlt az idő, kis híján már levett a lábamról, de adtam még haladékot mindkettőnknek. Szerencsémre, vagy ellenkezőleg. Talán megbántottam az ordast valamivel? Csak azt nem tudom mivel? Az is lehet többre vágyott, amit nem kapott meg, és elmulasztotta a tudomásomra hozni? Találgattam.
Elkezdtem azon töprengeni, miután hetek, lassan egy hónap is eltelt és az ordasnak se híre, se hamva nem volt, vajon, mi lehet a baja? Hiszen két lábbal állt a földön legutóbb is megmutatta magát teljes valójában. Nem szépített, tettszett neki, amit lát és magát sem festette színesre, de maradjunk inkább a mesénél...
Aki beengedte a farkast, hasonlóan mint ő bátor önmagát adta. De még várt. Hagyta kiforrni a dolgokat, ami nem volt korábban jellemző rá. Fejest ugrott néha az élet sűrűjébe. Most azonban óvatosságra intette magát. Mint aki érzi, tudja, a helyzet amibe csöppent eddig nem ismert buktatókkal járhat. De akkor még semmi nem utalt erre. Nem látta okát, hogy kételkedjen benne, bár alig ismerték egymást.
Ahogy múlt az idő komolyan kezdte érezni, hogy valami nem stimmel. Utoljára kétsége sem volt a felől, hogy nagyon érti a dolgát, a számítógép ismerete a kisujjában van és miután vele végzett, felajánlotta segítségét, nem tolakodóan persze,... majd ő megnézi mi a baja a másik gépének. A helyszín nem volt alkalmas a hiba elhárítására, ezért a hóna alatt a tápegységgel és alaplappal a közeli albérletébe távozott. Minden jel arra utalt, végre valaki önzetlen segít és használhatóvá teszi, legalábbis megpróbálja a gépet megjavítani.
Ennyi röviden a történet, az előzmények. Azóta mindennek hűlt helye lett. Ordasnak, farkasnak, alaplapnak, tápegységnek!
Érdekes helyzetbe hozta magát. Beengedett egy vadidegent az otthonába puszta feltételezésre hagyatkozva, hogy nincs miért aggódnia. Kezdetben még jóhiszemű volt, - Bármi közbejöhetett. - mondogatta a lányának, aki igencsak dühös volt... De ő ezek után is csak arra tudott gondolni valami nem várt dolog akadályozza meg, hogy betartsa az ígéretét. Mi mást tehetne, mint még mindig elhiszi, ami kezd napnál világosabbá válni számára is. Egyszerűen átvágták... De akkor is felmerül benne a kérdés. Miért?
Egyszer mindenre fény derül. Mert senki nem úszhatja meg, ezt határozottan érzi. Nem kíván már többet, mint hogy beteljesüljön a mese vége és ő is megkapja a méltó büntetését, ha tőle nem, hát valaki mástól... mondjuk:... Forró vizet a kopaszra!!!
Kép: net
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves jóakaró!
Olyan könnyen mondja ki, hogy Éva az, akit leforráztak? Csak egy kérdés? Maga nem ezen az úton jár? Hogy jól leforrázza azokat, akik megpróbálnak segíteni.
Ne ossza az észt, ha nincs magában szemernyi megértés se.
Ez az ember valóban kihasználta ennek a nőnek a helyzetét. Hogy nem látja ezt maga?
Vagy hasonló beállítottságú ember, hogy ilyeneket mond?
Nem ártana néha elgondolkodnia... Nehéz?
Üdv.
Józsi
Régen volt, tán igaz se volt. Köszönöm, hogy ezt a kérdést te másként láttad és megpróbáltál megérteni. Elmúlt sok idő, de azóta sem kaptam választ a miértekre.
Lassan feledésbe megy, de ez a kis sztori emlékeztet arra, hogy egyszer volt, hol nem volt... mint a mesében. :-)
Pussz,
Éva
Szia Évi!
Azt hiszem, hogy itt te vagy az aki forrázva van!
Pussza.
István
Olyan könnyen mondja ki, hogy Éva az, akit leforráztak? Csak egy kérdés? Maga nem ezen az úton jár? Hogy jól leforrázza azokat, akik megpróbálnak segíteni.
Ne ossza az észt, ha nincs magában szemernyi megértés se.
Ez az ember valóban kihasználta ennek a nőnek a helyzetét. Hogy nem látja ezt maga?
Vagy hasonló beállítottságú ember, hogy ilyeneket mond?
Nem ártana néha elgondolkodnia... Nehéz?
Üdv.
Józsi
Bizony forró vizet rá!! Szépen eltűnt!! Nagyon egyetértek Naplemente, és Mr.Darcy hozzászólásával!!!
Puss: Angel :(
Pedig alig van már haja! :-)
Az ilyen emberek nem tudom honnan jönnek és hová tartanak?
Puszi,
Éva
Puss: Angel :(
Szia Zséva! Sajnálom, hogy így alakult. :-/
Neked is csak azt tudom mondani, mint lent Naplementének, én nem sajnálom, csak értetlenül állok előtte. :-)
Pussz,
Éva
Éva kedves, légy óvatos a (szexuális) ragadozókkal! Az anyagi kárnál többet is veszthetsz, ha a szívedet rabolják el. Üdv: Mr. Darcy
Örülök, hogy vannak még jó érzésű emberek! Te is közülük való vagy. Talán ez az, ami okozza az óvatlanságot, magamat is oda sorolom. Én igyekszem, de ahogy elnézem, nem mindenkit hat meg az igyekezetem. Az utóbbi időben csak egy valakinek sikerült elrabolni a szívem, éppen elég!!!! :-)
Puszi,
Éva
Bizony az élet iskoláját végig kell járnunk. Azt szeretnénk, ha őszinteségért-őszinteséget, bizalomért-bizalmat kapnánk cserébe, de úgy tünik ma már ez egyre kevésbé van így.
Szia Évi!
Az Istvánnak igaza van! kicsit túl hiszékeny vagy. Valamire vagy valakire vársz , azt hiszed talán jobb lesz .Sajnos mindig csalódol, sokszor és sokat
joboszi
Utánam a vízözön... Késő bánat... (bár nem ezt érzem, csak dühöt). Hát, nem ilyen lovat akartam!... Holtig tanul az ember! :-)
Az Istvánnak igaza van! kicsit túl hiszékeny vagy. Valamire vagy valakire vársz , azt hiszed talán jobb lesz .Sajnos mindig csalódol, sokszor és sokat
joboszi
Szia Évi!
Azt hiszem, hogy itt te vagy az aki forrázva van!
Pussza.
István
Nem hiszem, legfeljebb átvágva. Ha annyira érdekelt volna, talán akkor igazad van, de itt nem ez a lényeg. Kerüljön vissza, ami nem az övé.
Pussz,
Éva
Azt hiszem, hogy itt te vagy az aki forrázva van!
Pussza.
István