Ha a te utad a szeretet, akkor mindig önmagadat kell adnod.
Látogatók száma: 36
Szeretet óra 8.
Ha a te utad a szeretet, akkor mindig önmagadat kell adnod.
A legnehezebb dolgok egyike,ha olyanok próbálunk lenni,mint amilyenek nem vagyunk.
Folyton minden pillanatban szerepet játszani nagyon fárasztó és egy idő után már fogalmad sem lesz arról,hogy mi az igazság.
Ahhoz,hogy lássuk a körülöttünk lévő világot, egyre közelebb kell kerülnünk saját magunkhoz, ahhoz az énünkhöz,akik vagyunk fehéren feketén.
A legkönnyebb dolog önmagunkat adni. A legőszintébb magatartás,amelyben igazán felszabadultan lehet élni és a legjobb út, ami a boldogsághoz,a lelki békédhez vezethet.
Ilyenkor sokkal könnyebb megbirkózni a hétköznapok nehézségeivel,mert nem kell arra kényszeríteni magunkat,hogy olyanok legyünk,mint amit mások elvárnak tőlünk.
Találd meg önmagad,azt,aki vagy és légy aki vagy!
Ha ezt sikerül megvalósítanod,akkor lesz a legkönnyebb létezned.
Nem kell látszatot fenntartani,élhetsz könnyedén és tele lehetsz olyan energiával,mellyel gazdagíthatod csodás mivoltodat.
Mond el mindenkinek,hogy Te ez vagy,fogadjanak így el,ahogy vagy,vagy hagyjanak létezni.
Ha ez sikerül, már teljes szívvel indulhatsz el a szeretethez vezető utadon!
Ez az út élményeid megosztása másokkal, melynek nagy részét magadénak érezheted.
De a legnagyobb csodája az az,hogy képes leszel felismerni azokat a dolgokat,melyek inspirálhatnak téged arra,hogy az életedet gyökeresen megváltoztasd!
Felfedezheted,hogy az elméd még nem halott,a tested nem élettelen, hogy bárhová tartasz, az utadat,az életedet te formálhatod.
Te vagy a sorsod irányítója!
Legyőzöd a félelmeidet a változással kapcsolatban,rálépsz az önismeret útjára,nyitottá válsz az új viselkedésformákkal szemben, kipróbálod magadat amiben csak tudod, konkrét lépéseket teszel életed gyökeres megváltoztatásáért.
Hihetetlen nagy előrejutást tapasztalsz meg,ha már nemcsak elméleti síkon vállalod a változást,hanem teszel is érte.
Másképpen érzékelünk,másképpen látunk,hallunk, amit addig sosem vettünk észre,különösen a pusztító, romboló dolgokat,most már igyekszünk kikerülni számunkra ártalmas helyzeteket,kapcsolatokat.
Óriási fejlődés,hogy el kezdünk figyelni magunkra,a környezetünkre. Már nincs vegetálás,élünk és egyre jobban.
De jól az eszünkbe kell vésni,hogy semmilyen változás nincs kemény munka nélkül!Sőt, hibák nélkül sem! El kell fogadnunk,hogy a tanulás bukdácsolással jár, nincs pozitív fejlődés okulások,tapasztalatok nélkül.
Mondhatja bárki,hogy mit tegyél,de csak akkor fogod megérteni,ha saját magad, a saját bőrödön tapasztalod meg mindazt,amire szükséged van.
herdika
A cikket írta: herdika
Hozzászólások
időrendi sorrend
Épp valamelyik este néztem az M3-on egy kabarét,amiben Sinkovits mesélte hogy egy ember(egy hétköznapi ember!) mennyi szerepet játszik egy átlagos nap folyamán.Igen tanulságos volt :)Igaz,a kabaré részeként nevetett a közönség,de bizony sok ember játszik szerepet.Az ilyen szerintem magát csapja be hiszen hamar rájön a környezete hogy kicsoda valójában,akkor meg minek?
Én akkor is önmagamat adom, ha puszta szeretettel vagyok felvértezve. Nem hinném, hogy célravezető lenne mosolyogva elküldeni valakit a jó francba, mert naponta tör borsot az orrom alá. Enyhe kifejezés, ha dühös és haragos vagyok, mert minden okom meg van rá, hogy nem hagyott szeretetteljes állapotomban.
Igyekszem nem gyűlölettel viseltetni azok iránt, akik az utam során keresztbe tesznek, de azzal is hangot adok ennek, ha önmagamat adom, mintegy nyomatékul, hogy mindezt meg is értsék...
Senki sem lépheti át a saját árnyékát. Nagy baj, ha valaki más akar lenni, mint ami valójában.
Igyekszem nem gyűlölettel viseltetni azok iránt, akik az utam során keresztbe tesznek, de azzal is hangot adok ennek, ha önmagamat adom, mintegy nyomatékul, hogy mindezt meg is értsék...