Hosszú tél lesz megint..?!
Látogatók száma: 76
Hosszú tél lesz megint..?!
Az idő általában hatással van a kedvemre. Ez a mai esős és igazán borús napon sem volt másképp. Nem is volt kedvem kimozdulni sehová. Az összes teendőmet lemondtam és a feladataimat is igyekeztem egy következő napra átütemezni. Pedig a dolgok tologatása nem épp hasznos dolog. Előbb utóbb át kell esni rajtuk. Hát én átestem. Azt hiszem az eső és a hideg ma a lehető legrosszabbat hozta ki belőlem.
Jön egy évforduló. Szomorú. Idén már két éve. De már napokkal előtte ideges és feszült vagyok. Bármelyik percben képes lennék robbanni. Csak esnék már át- ezen is.
Aztán csörög a telefonom. Egy kedves barátom ad át egy-két információt, a mit, merre, hogyan dolgainkból. Ismer, ezért nem is kell mondanom, pláne meglepődnöm azon, hogy már a sziából tudja, hogy valami nincs rendben velem. Rá is kérdez. Hárítok, tagadok, jól vagyok ismétlem. Ő meg átlát a szitán. Tudom. De képtelen voltam bármit is mondani.
Kérte, hogy találkozzunk. Sosem utasítom el, ma mégis megtettem. Ismételtem: jól vagyok, meg azt is, hogy tudom nem hiszed el, de legalább tegyél úgy. A kedvemért. Így lett. Aztán csend. Nem tudtam mit mondjak. Belül sem mozdult meg bennem semmi, ami a felszínre törésért kiáltott volna. Szedd össze magad, mondta. Én meg azt gondoltam, hogy a fene egye meg, most legszívesebben kifutnék a világból, és csak azt remélem, hogy ott legalább süt a nap.
Igazán rosszul viselem a borús időt. A hangulatom is azzá válik. A tél közeledtével minden hűvös, rideg lesz. A hangulatok, az érzelmek, a szívek. Talán, ha hóember lennék, akkor nem lennének ilyen gondjaim. Nem ismernék más lehetőséget. Bár jelen pillanatban mentőövnek ez vajmi hasztalan szócséplés. Hosszú tél lesz megint?! Attól tartok, igen. Bár még igazán be sem köszöntött, de az első jeges fuvallatok már elértek hozzánk, na meg hozzám. A magam számára kijelölt legfőbb cél, hogy felkutassak valami lélekmelengetőt... vagy előhúzzak valamit a kalapból, bár jobban járok, ha a fejembe húzom. Az jó eséllyel melegít!
A cikket írta: írólány
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia! Most kaptam beléd..., nyilván nem tudok valamit..., de akit elvesztünk, annak helyén mindig jégtüske marad a szívünkben, ne is akard melegíteni, nem fog sikeredni, max kicsit olvad körülötte a luk...
Jóval korábban beállt a tartós hideg is. Mióta ebben a házban lakom, még soha nem történt meg, hogy szeptember közepe előtt kértük a fűtést, és ha nem is állandóan, de keveset azóta is fűtenek, s nem kellett a meleg miatt abbahagyni, mert nem jött el a hosszú szép őszi idő.
Jól írsz, érdeklődéssel olvastam.
A nap nekem sem sütött ma, kalap helyett megtette egy siltes sapka, mit bántam én, hogy nevetséges, fáztam, és ez segített. A hideg, a borzongató, a szél, az eső mit számított, csak egy, hogy lássam a cicákat, jó helyen akartam tudni őket, kint a kertemben. Az oda és vissza vezető út kemény volt, de amit magammal hoztam ez által mindenért kárpótolt. Mit nekem zimankó! Ezt az utat ha fúj, ha esik, ha szakad meg fogom tenni naponta.