újabb események régebbi események további események
21:41
Ilona új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
19:11
Hayde regisztrált a weboldalra
14:09
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
13:51
Anyu válaszolt egy szavazásra
10:12
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:05
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
06:48
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
18:56
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
17:57
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
17:49
Ilona új cikket töltött fel
17:42
Ilona új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
17:38
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
16:52
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
16:35
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
12:43
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
12:37
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
07:47
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
20:31
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
19:09
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
19:02
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez

Járt utat a járatlanért...

2011. november 13. - Látogatók száma: 83

Szeretem az izgalmakat, no de annyira azért mégsem. Valamire biztos jó volt, hogy megértsek sokkal fontosabbat annál, amit a pillanat nyújthat.

Soha nem voltam kalandvágyó. Mégis mindig belesodródtam olyan helyzetekbe, amiből aztán győztem kimászni. Magamnak csináltam olykor a bajt. Nem mondom, hogy könnyű kikerülni minden kátyút, akadályt, néha még bele is estem egy-egy csapdába. De minden buktató, ami keresztezte utam egy újabb kihívás is volt számomra. Meg akartam ismerni magam.

Nem éreztem mindig a veszélyt. De ha túl közel kerültem hozzá és nem egyezett az elképzelésemmel el tudtam hárítani. Sérülések mindig is keletkeztek bennem is, a másikban is. Mire megtanultuk volna elfogadni, megérteni egymást hibáinkkal együtt, ahelyett mindig valami újat, mást kerestünk, másokban igyekeztünk megtalálni, ami hiányzott. Pedig akkor is ott volt, bennünk.

Gyakran tettem fel magamnak a kérdéseket hogyan működnek az emberek, hogyan ismerhetném fel mások gyengéit, erősségeit. Mi is a tényleges igazság, mit gondolnak az emberek valójában egymásról. Hogyan értessem meg magam másokkal, hogy azt lássák bennem, amilyen valójában vagyok. Hogy tudjak úgy adni az embereknek, hogy tőlem se vegyenek el, ne érezzem azt, hogy kihasználtak, félrevezettek? A felületes emberi kapcsolatok, egymás nem ismerése vezethetnek idáig.

Megismerni egymást nem kis idő szükséges ehhez. Sokszor évek múltán jövünk rá, idegenek vagyunk egymásnak. A tapasztalat hiánya, a felkészületlenség, a bizonytalanság, később a bizalmatlanság vet véget egy jól indult kapcsolatnak. Ha nem tudjuk kezelni, menthetetlenül csalódás a vége. Pedig nem kevés energiát fektetünk bele egy-egy kapcsolatba, mire azt felépítjük és mégis hagyjuk egy boldogság pillanat reményében, ami mindig is ott volt, bennünk. Hiszen azt keressük, de miért mindig valaki másban, miért nem abban, aki ott van mellettünk, elérhető közelségben? Csak észre kell venni, tudomására kell hozni, ki kell mondani, amit olykor még magunk előtt is titkolni próbálunk. Hogy szükségem van rá, hát ezért nem jó, még ha szeretem is az izgalmakat, annyira azért mégsem, vagy talán csak annyira, hogy megértsek sokkal fontosabbat annál, amit a pillanat nyújthat.

Nem olyan bonyolult ez! Akkor, abban a pillanatban jövünk rá, milyen közel álltunk a szakadék széléhez és annak a felismerése, hogy még időben meg tudtunk állni, no erre biztos jó volt. Akkor jövünk rá, mit jelent elveszíteni valakit, mit jelent a másik, amikor ilyen közel kerülünk az ismeretlenhez.

Nekem ezt kellett megtapasztalnom, megtudnom mit jelent elhagyni a járt utat, a járatlanért. Feltenni magamnak a kérdéseket, hogy a barátom tényleg szeret-e? Ha igen, valóban annyira, amennyire mondja, vagy csupán csak azért, mert...?
Most már tudom. Néha a kérdéseinkre a választ ki kell tudni mondani.

Kép: net

A cikket írta: zsoltne.eva

7 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. november 17. 10:01

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. november 17. 08:34

Szia Éva!
Az írás jó, de... szerintem tudom hol rontod el. Amit írtál abból azt olvastam ki, hogy téged két dolog foglalkoztat: 1 - "Megismerni egymást" >>> vagyis a másikat akarod megismerni; 2 - "Hogyan értessem meg magam másokkal, hogy azt lássák bennem, amilyen valójában vagyok." >>> tehát magadat akarod megismertetni. Ennél egy dolog ami sokkal fontosabb!!! Ismerd meg önmagad! Fogj egy nagy A4-es lapot, húzz középen függőlegesen egy vonalat, és balra azt írd: jó, jobbra: rossz. És kezd el a magad jó/rossz tulajdonságait írni! Egy fontos. Addig nem írhatsz plusz egy jót, amíg a másik oldalra nem írtál egy rosszat!!! Ha ez a lista teljes, gondolkozz el, min tudnál javítani! Esetleg ezt a pároddal is csináltasd meg, és cseréljetek! Időnként vizsgáld felül a listát!
Az Önismeretnél nincs fontosabb!
(De az ne legyen torz!)
Üdv,
Pinokkió

Félnék, hogy elfogultsággal vádolhatnám magam. Erre mit lépsz?
Mindig, mindent meg tudtam magyarázni és akár meggyőzni is magam az ellenkezőjéről. Az attól függött. Szóval ez a módszer fordítva is ugyanaz. Melyik van túlsúlyban az adott pillanatban bennem, bennünk. Aszerint írnék a jobb, ill. bal oldalra. Ezt a módszert már alkalmaztam egy párszor az életemben. :-)
Eredmény: a mérleg mindig elbillent? :-)
Nem bánom, egy-két rossz tulajdonságom azért van: (könnyelmű..., türelmetlen..., kötekedő..., bizalmatlan...,...) Csak kihoztad belőlem a jó tulajdonságom egyikét, hogy "őszinte" vagyok.
A többi stimmel.

Pussz,
Éva
2011. november 17. 08:34
Szia Éva!
Az írás jó, de... szerintem tudom hol rontod el. Amit írtál abból azt olvastam ki, hogy téged két dolog foglalkoztat: 1 - "Megismerni egymást" >>> vagyis a másikat akarod megismerni; 2 - "Hogyan értessem meg magam másokkal, hogy azt lássák bennem, amilyen valójában vagyok." >>> tehát magadat akarod megismertetni. Ennél egy dolog ami sokkal fontosabb!!! Ismerd meg önmagad! Fogj egy nagy A4-es lapot, húzz középen függőlegesen egy vonalat, és balra azt írd: jó, jobbra: rossz. És kezd el a magad jó/rossz tulajdonságait írni! Egy fontos. Addig nem írhatsz plusz egy jót, amíg a másik oldalra nem írtál egy rosszat!!! Ha ez a lista teljes, gondolkozz el, min tudnál javítani! Esetleg ezt a pároddal is csináltasd meg, és cseréljetek! Időnként vizsgáld felül a listát!
Az Önismeretnél nincs fontosabb!
(De az ne legyen torz!)
Üdv,
Pinokkió
2011. november 14. 09:09

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2011. november 14. 08:54

Szia Éva!

A rendkívüli helyzetek, ill. annak megoldásai pontosabb képet adhatnak a másikról, magunkról. Szerintem igen is feszegetni kell a határokat, hogy tudjuk, hol is húzódnak pontosan. Ha más nem szóban, beszélgetéssel. Gyakran még magunk sem tudjuk, nekünk mik a korlátaink.

A járatlan mezsgyék el sem hinnéd milyen katarzissal szolgálhatnak! Bár bizonyára te is sejted. :) Csak időnként nagyon ijesztőek.

Pusz: Ailet

Szia Ailet!

A rendkívüli helyzeteket mi magunk teremtjük. Ez hazardírozás. A saját határaink feszegetése. Jól látod. A korlátokat mi állítjuk fel. A csapdákat meg mások. Nyilván nekik is vannak korlátaik. :-)

Puszi,
Éva
2011. november 14. 08:54
Szia Éva!

A rendkívüli helyzetek, ill. annak megoldásai pontosabb képet adhatnak a másikról, magunkról. Szerintem igen is feszegetni kell a határokat, hogy tudjuk, hol is húzódnak pontosan. Ha más nem szóban, beszélgetéssel. Gyakran még magunk sem tudjuk, nekünk mik a korlátaink.

A járatlan mezsgyék el sem hinnéd milyen katarzissal szolgálhatnak! Bár bizonyára te is sejted. :) Csak időnként nagyon ijesztőek.

Pusz: Ailet
2011. november 14. 08:13

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2011. november 13. 22:05

Köszönjük Éva!

Azt gondolom, hogy nagyon tanulságos cikk volt, fontos kérdésekkel.

Pussz, Tündér

Szia Tündér!

Annak szántam. A felismerésre, hogy mit jelentünk a másiknak, úgy látszik néha szükségünk van olyan cselekedetre is, ami kimozdíthat egy holtpontról, hogy tudd hová tartozol? Merre igyekszel, hová érkezel?

Puszi,
Éva
2011. november 13. 22:05
Köszönjük Éva!

Azt gondolom, hogy nagyon tanulságos cikk volt, fontos kérdésekkel.

Pussz, Tündér
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: