Küzdelem
Látogatók száma: 73
Ha valahol elpattan egy húr, a világegyetem a pillanat tört része alatt kifordul sarkaiból. Arkhimédész is ezt kérte, csak egy biztos pontot mutasson valaki és kifordítja a világegyetemet… Az ember képes megélni ezt, akár egy szemvillanás alatt is.
A napsütötte pillangós puha pázsiton heverésző gondolatok szikrái beragyogják a mindenséget, táplálják harmatcseppjeivel a tökéletesség képzelt világát. A kis apró hibák javítgatása játék csupán, nagyon kellemes sütkérezni ezen a vidéken. Csacsogó, lelkes, csivitelő csapat melengeti lelkem minden parányát és élteti vele együtt testem valóját. Idilli kép, idilli élet, idilli tükör, idilli báj. Ezt akarom látni, ezt akarom hinni. Micsoda varázsos erő, micsoda hihetetlen szépség…
A hang nyomában mi szinte ketté szakítja a képet megremeg a föld. Az iménti idill lassan szépen repedezni kezd, akár egy harisnyán végigfutó szem, gyorsan és kíméletlenül igyekszik tovább és én csak nézem tehetetlenül, hogyan pókhálósodik be a világom. A húr, ami elpattant semmivé foszlott most, pislogni sincs idő, olyan gyorsan csap le az összetört kép szilánkos vihara rám. Az arcomba vágja kesztyűjét a gaz, amitől oly távol akartam tartani mindent. Gomolygó pusztaság növekszik a megmarad szilánkok mögött, egyre csak nő és rémület terjeng az éterben. Hihetetlen gyorsasággal körvonalazódik a szörny, üszkös nyomokat hagyva közeleg és eltapossa az imént még fénylő pázsitot, léptei nyomán csak sár és bűz marad. Közeledik és én képtelen vagyok tenni ellene. Fölém magasodik, a hihetetlen nyálkás anyag egyszer csak összerobban és alakot ölt, körül vesz, fojtogat és már hallom is, hogy mi ő, ki ő. Nevet rám, kigúnyol, cibálja lélektestemet, beszivárog a pórusaimon keresztül mélyen mar a mérge, mint egy skorpió úgy csap le rám, de nem egyedül van, hanem millióan, mindenfelől érkezik. A mérge mindenhol ott van, mit tehetnék ellene? Hová meneküljek az elől, amit sem legyőzni, sem kikerülni sem semmissé tenni nem lehet? Ő a mocsok ami rám tapadt éveken keresztül, ami belém ivódott minden percben, a saját tehetetlenségem, a saját értéktelenségem, a saját magam türelmetlensége, a saját céltalanságom, minden ami az érmém másik oldala. Széttépte a világomat, lerombolt mindent egyszer már, most újra megteszi. Elveszi tőlem, ami éltetett, azt ami még ébren tartott. Önmagamtól foszt meg! A lelkembe áramló nihil méregtintájával írt ítélete a szívembe vésődött. NEM! VAGY! MÉLTÓ! ÉLNI!
Nem létezik puha pázsit többé, nem létezik harmatcsepp, nem létezik napsütés, csak az önvád, a harc magunkkal és a félelmetes méreg, ami felzabál minden tartalékot, amiből hihető világot építene maga köré a lélek. Újra és újra visszatér, hogy leromboljon mindent és megsemmisítse a szépséget, aminek törékenysége a legnagyobb hibája s egyben legnagyobb értéke. A szörny elégedetten lakmározik saját magából, mérge csak még erősebbé teszi önmagát. A lélekkannibál bekebelez, ha akarjuk ha nem, kiirthatatlan, megsemmisíthetetlen, legyőzhetetlen, gyilkos. A neve pedig: ÉN magam vagyok.
kép:internet
Hozzászólások
időrendi sorrend
ha ilyen egyszerű lenne, mert ő mondja, "Békülj ki magaddal",
ez úgy hangzik, mint egy parancs,
nekem is mondta már tegyek egy kövér pontot a végére,
azt hiszi, amit mond az úgy van...
megpróbáltam többször, de egyszerűen nem ment...
így lett a parancsból javaslat.
Szíves engedelmeddel feltettem.
Remélem neked is tetszik,kedves.
Kicsit belevittem a remény éledését is a kűzdelem eredményeként:-)
Kellemes továbbiakat.:-)
Nem parancs, szó sincs erről, csak egy javaslat.
X
Köszönöm, csak nyugodtan írd át, ha jól esik.
Üdv néked is.
Remélem neked is tetszik,kedves.
Kicsit belevittem a remény éledését is a kűzdelem eredményeként:-)
Kellemes továbbiakat.:-)
Vannak dolgok amikkel nem lehet kibékülni egyhamar és sajnos parancsra sem megy, még a tiédre sem. Azért köszönöm, hogy itt voltál és olvastad.
Először versre gyanakodtam.
Szépek és lenyügözőek a megjelenített képeid.
Most pedig rád îjesztek:-) írj egy hasonlót,de vidámabbat,mert átírom:-) :-) :-)
Üdv.néked Széptollú.
Üdv néked is.
Békülj ki magaddal!
Szépek és lenyügözőek a megjelenített képeid.
Most pedig rád îjesztek:-) írj egy hasonlót,de vidámabbat,mert átírom:-) :-) :-)
Üdv.néked Széptollú.
Még kétszer elolvastam. Megint adott valami újat. Na most máá valami vidámabbat kérek.
Nagyon jó írás. Egyébként Arkhimédész mondta, nem Newton.