NEM TUDOM
Látogatók száma: 77
Lehet, de nem tudom, zavart vagyok, de nem tudom,..........
Tudom, de mégsem tudom. Nehéz , saját magadat jól ismerni,talán nehezebb is mint másokat. Mindig azt hittem, hogy Én egy jó alaptermészetü, jó emberismerő, vagány Nő vagyok. Be kell látnom, nem igaz. Most, hogy megint egyre többet olvasok, Tőletek, rá kellett jönnöm, hogy bizony nem ismerem magamat. Azt hittem, hogy az Én kissé fanyar, időnként "depis" hangulatomat, mások is észreveszik, abból a néhány félmondatból, amit néha néha elejtek. Azt is hittem, hogy jól tűröm a kritikát, de sokszor még azt is rosszúl viselem, ha másokat, szerintem bántó módon, hsz-eznek. Igaz akadnak olyanok is, akik kiérdemlik. Szeretem az őszinte embereket, de ha tudom, hogy ezzel esetleg megsértem a másikat, akkor inkább nem irom le, csak ha direkt megkér rá. (Olyan pedig nem nagyon van). Az "ömlengő" dicsérgetés nem az én kenyerem, ha valami tettszik pontozok, és esetleg néhány szót írok. Ha nem tettszik akkor nem írok , és nem pontozok. Ha megbántva érzem magam akkor mindig az első dühömben válaszolok, nem mindig helyesen, csak érzésből. Nagyon sok mindent le szeretnék írrni, de nem tudom, hogy kezdjek hozzá, mire eldöntöm, nem biztos hogy az jön le belőle, ami az erdeti szándék volt. Bizonyára hibázok is, nagyon sokszor, ezt betudom az iskolai hiányosságoknak, és igyekszem javítani. Mostanában , egyre többször, azon kapom magam, hogy nem olyan vagyok, amilyennek ismertem, gondoltam magam. Rajtam nagyon sokat változtatott, (vagy jobban kezdem megismerni magam,) az, hogy sokféle dolgot olvashatok itt, veletek, rólatok. NEM TUDOM ki mennyire ismeri jól, rosszúl, Önmagát, Én rájöttem nem ismerem magamat. De megfogom! Remélem.
A cikket írta: maresz058
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia Maresz!
Ma ilyen napom van. Téged olvaslak, inkább többször, mint egyszer se. :-)
Nem csak a te vagy olyan, aki alapból a jót feltételezed és ebből kifolyólag többször csalódtál. Azt is elmondhatom én is gyanakvó lettem. Ezzel se vagy egyedül.
Azért pedig ne ostorozd magad, hogy mindent nem tudtál elérni, amit szerettél volna magadból kihozni. Nyugodj bele, már túl sokat nem is lehet. És ne legyél olyan elégedetlen! :-)
Puszi,
Éva
Látom előszedted a régi cikkeimet, köszönöm! Azt hiszem az elégedettség, megöli az embert, amig elégedetlen vagyok addig van miért küzdeni. Ha megelégednék azzal ami van, akkor mi értelme az egésznek, hiszen az a lélek halála.
puszi neked
Szia Éva!
Azt hiszem nekem az a legnagyobb problémám, hogy alapból, a jót feltételezem, de mivel sokszor megégettem magam, nagyon gyanakvó lettem.Nagyon nehezen oldódok fel, ha az első egy-két próbálkozásra nem sikerűl, akkor nem kinlódom tovább.Az elégedettség pedig azt hiszem nem jellemző rám, mindig is többet akartam kihoznimagamból, mint amennyit sikrűlt.
Köszi, hogy elmondtad a gondolataidat. Pusz. Maresz
Ma ilyen napom van. Téged olvaslak, inkább többször, mint egyszer se. :-)
Nem csak a te vagy olyan, aki alapból a jót feltételezed és ebből kifolyólag többször csalódtál. Azt is elmondhatom én is gyanakvó lettem. Ezzel se vagy egyedül.
Azért pedig ne ostorozd magad, hogy mindent nem tudtál elérni, amit szerettél volna magadból kihozni. Nyugodj bele, már túl sokat nem is lehet. És ne legyél olyan elégedetlen! :-)
Puszi,
Éva
Megismerni önmagunkat azt gondolom valójában soha nem fogjuk. Ez is olyan mint a másik embert megismerni. Ismerjük érzéseinket, reakcióinkat, de vannak dolgok, melyek nem várt eseményeket indíthatnak el bennünk.
Jó magam sokat vagyok tesztelve a sors és a betegségem miatt, de még ez is kevés, hogy azt mondjam ismerem magam. Azt mondanám vannak érzéseim, bírok dolgokat, de azt megtanultam előbb 10-ig számolni aztán szólalni, de sokszor még ez sem biztos, hogy elég. Mire megvénülünk talán sejtjük kik vagyunk, de nem biztos. Marad a remény, hogy jók és elfogadható emberek, társak, barátok vagyunk. Üdv Éva.
A hsz. pedig azért van, hogy tanuljunk belőle. Olvasd úgy, mint egy jó szándékú tanácsot, s mindjárt másabb lesz. Én bírom, mert végig gondolkoztat dolgokon. Üdv.
Sajnos nem mindig sikerűl 10-ig számolni, vagyis többnyire nem. A hsz-ekkel semmi bajom, csak a hangneme zavar időnként. A reakcióim pedig többnyire, a hangulatomtól függenek. Van amikor fát is lehet vágni a hátamon, de sokszor még a kákán is görcsöt keresek. Köszike a jó tanácsot. Pusz. Maresz
Szia Maresz!
Ki mondhatja el magáról, hogy ismeri önmagát. Csak szeretnénk. De talán nem is feltétlen azt, inkább elkerülni a kellemetlenségeket, ami abból adódik, hogy még nem ismertük fel ki a barát és ki az ellenség. Vannak jó, de többen rossz akaratú emberek, azok, akik keserítik az életünket. Kivédeni nem könnyű. Akinek mégis sikerül, elmondhatja, nagy utat tett meg idáig! :-)
A tanulás folyamata hosszú. Egy két tipp, mert másokat is foglalkoztat:
"Fedezd fel rejtett képességeidet...győzd le önmagad iránti elégedetlenségedet...tanulj meg erősségeidre összpontosítani...szabadulj meg a negatív gondolatoktól, és a céljaidra koncentrálj...fedezd fel az apró változásokat, melyek hasznodra lesznek..."
"Kihívásként és ne katasztrófaként éld meg a nehézségeket."
"Tanuld meg, hogyan és mikor kell "nemet" mondani."
Puszi,
Éva
Azt hiszem nekem az a legnagyobb problémám, hogy alapból, a jót feltételezem, de mivel sokszor megégettem magam, nagyon gyanakvó lettem.Nagyon nehezen oldódok fel, ha az első egy-két próbálkozásra nem sikerűl, akkor nem kinlódom tovább.Az elégedettség pedig azt hiszem nem jellemző rám, mindig is többet akartam kihoznimagamból, mint amennyit sikrűlt.
Köszi, hogy elmondtad a gondolataidat. Pusz. Maresz
Jó magam sokat vagyok tesztelve a sors és a betegségem miatt, de még ez is kevés, hogy azt mondjam ismerem magam. Azt mondanám vannak érzéseim, bírok dolgokat, de azt megtanultam előbb 10-ig számolni aztán szólalni, de sokszor még ez sem biztos, hogy elég. Mire megvénülünk talán sejtjük kik vagyunk, de nem biztos. Marad a remény, hogy jók és elfogadható emberek, társak, barátok vagyunk. Üdv Éva.
A hsz. pedig azért van, hogy tanuljunk belőle. Olvasd úgy, mint egy jó szándékú tanácsot, s mindjárt másabb lesz. Én bírom, mert végig gondolkoztat dolgokon. Üdv.
Ki mondhatja el magáról, hogy ismeri önmagát. Csak szeretnénk. De talán nem is feltétlen azt, inkább elkerülni a kellemetlenségeket, ami abból adódik, hogy még nem ismertük fel ki a barát és ki az ellenség. Vannak jó, de többen rossz akaratú emberek, azok, akik keserítik az életünket. Kivédeni nem könnyű. Akinek mégis sikerül, elmondhatja, nagy utat tett meg idáig! :-)
A tanulás folyamata hosszú. Egy két tipp, mert másokat is foglalkoztat:
"Fedezd fel rejtett képességeidet...győzd le önmagad iránti elégedetlenségedet...tanulj meg erősségeidre összpontosítani...szabadulj meg a negatív gondolatoktól, és a céljaidra koncentrálj...fedezd fel az apró változásokat, melyek hasznodra lesznek..."
"Kihívásként és ne katasztrófaként éld meg a nehézségeket."
"Tanuld meg, hogyan és mikor kell "nemet" mondani."
Puszi,
Éva
Szia Maresz! Én már rájöttem milyen vagyok, igaz idő kellett hozzá..., s rejtett dolgok is előjöttek! Remélem neked is sikerül! Puszillak Orsolya
Pusz. Maresz
Rám a kollégáim azt szokták mondani, hogy nagyon rossz emberismerő vagyok:-((( , akármennyit is olvasok...
de neked reméljük, segít!!!
Üdv,
Pinokkió
A hsz-ektől meg tessék nem kiborulni! Az az én és a Tündérek tisztje!
Maresz
Szia!
Nincs konkrét eset, csak a cikkek, írások, hsz-ek vannak rám ilyen hatással.
Azt hiszem segíthet, ha minél jobban megismerek másokat, az írásaikon keresztűl, ezzel talán a saját magam megismerése is, felgyorsúlhat.
Köszi a hsz-t.
Maresz
de neked reméljük, segít!!!
Üdv,
Pinokkió
A hsz-ektől meg tessék nem kiborulni! Az az én és a Tündérek tisztje!
Szia Maresz!
Igazából nem tudom van-e konkrét eset, amiért ezt a cikket írtad, de az önmagad jobb megismerése szép feladat. Olvass sokat ezután is, ha segít:-)
Üdv,
Pinokkió
Nincs konkrét eset, csak a cikkek, írások, hsz-ek vannak rám ilyen hatással.
Azt hiszem segíthet, ha minél jobban megismerek másokat, az írásaikon keresztűl, ezzel talán a saját magam megismerése is, felgyorsúlhat.
Köszi a hsz-t.
Maresz
Igazából nem tudom van-e konkrét eset, amiért ezt a cikket írtad, de az önmagad jobb megismerése szép feladat. Olvass sokat ezután is, ha segít:-)
Üdv,
Pinokkió