Nyugtalanság
Látogatók száma: 59
Nem egy könnyű helyzet...
Vibrálsz. Valami belső békétlenség akadályoz a hétköznapok elviselésében, megélésében. Meddig tarthat ez így, netán állandósul ez a nyugtalanság benned? Múlatod az időt, megszokásból, kedvetlenül. Csak úgy vagy a vakvilágban. Semmit sem teszel – mint régen, meggyőződésből. Spontán cselekszel, mint általában.
Töprengsz. Keresed az okát. Már azt hitted túl vagy rajta rég, és rádöbbensz mi az, ami nem hagyja, hogy a lelked megnyugodjon végre.
Bizonytalanságot érzel. Ez az, ami szép lassan felőrli az idegeid. Le kell zárni, ki kell mondani, befejezni a félbehagyott mondatokat. Tudod. Lehetőleg szemtől szemben. Ezt is tudod, de ha nincs rá megoldás, csak magaddal beszéled meg, és az édes kevés.
Nincs, ki megcáfolja, nincs, ki megerősítse, amire éppen gondolsz. Egyoldalú útkeresés ez.
Döntened kell. Jól, vagy rosszul. Amit éppen teszel, hogy pontot tegyél valaminek a végére, ami nem megy. Te is érzed. Nemet mondani valamire a legkönnyebb. Gondolod?
Képes vagy rá. Eddigre érzel már magadban elég erőt, hogy nemet mondj, ha hív.
Mit akarhat ő tőled? Éppen elégszer bizonyította már. Neked az kevés volt. Mégis vársz valamire, ami idáig sem sikerült neki. Akkor miért adsz egy újabb lehetőséget a bizonyításra? Magad sem tudod.
Lelki békét, megnyugvást keresel. Egy dolgot legalább szeretnél magadban lezárni, tisztázni. De azt is tudod, ha ott leszel nála, minden, amit nagy keservesen felépítettél magadban, a semmivé válik. Már késő.
Hát, ha te a semmit keresed? Akkor jó helyre érkeztél. Se ő, se te már nem fog megváltozni.
Nem csalódtál. Ő valóban az maradt, aki volt. Benned pedig a nyugtalanság továbbra is megmaradt. Töprengsz ezerrel, továbbra is bizonytalanságot érzel. Mi változott? Nincs, ki megcáfolja. Döntened kell. Képes vagy rá! Biztos vagy benne, hogy ez az, amit keresel?
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia, Évi!
Csak azt tudom mondani, az olyan kapcsolatot, ami felőről, állandó nyugtalanságot és bizonytalanságot okoz-egyszóval semmi örömed benne-le kell zárni!!!!Az ember ebben a korban már nem "hajlik", mint Te is írod,-nem változik!
Nem könnyű dolog ez, de "képes vagy rá"..Ne kapaszkodj vissza, semmi értelme..Meglátod, ha az elhatározásod komoly, észre sem veszed, egy idő után már mosolyogsz az egészen..
Arról nem is beszélve, hogy sosem lehet tudni, lehet, hogy még nyitott kapuk vannak előtted..
Jó döntést kívánok!
Puszi.Ili
A meglátásoddal nem lehet vitatkozni. És ha tudnám, hogy egyszer tiszta szívből nevetni fogok ezen az egészen, hidd el nem késlekednék percig sem tovább.
Most az egyszer és utoljára hiszed vagy sem, de mástól várom a döntést.
Elfáradtam.
Puszillak és köszönöm.
Éva
Csak azt tudom mondani, az olyan kapcsolatot, ami felőről, állandó nyugtalanságot és bizonytalanságot okoz-egyszóval semmi örömed benne-le kell zárni!!!!Az ember ebben a korban már nem "hajlik", mint Te is írod,-nem változik!
Nem könnyű dolog ez, de "képes vagy rá"..Ne kapaszkodj vissza, semmi értelme..Meglátod, ha az elhatározásod komoly, észre sem veszed, egy idő után már mosolyogsz az egészen..
Arról nem is beszélve, hogy sosem lehet tudni, lehet, hogy még nyitott kapuk vannak előtted..
Jó döntést kívánok!
Puszi.Ili
Kedves Éva!
Dönteni általában nehéz. De a legfontosabb, egyedül kell. Utána nincs kit hibáztatni.
Vagy mégis...
Jó napod legyen.
pusz: Klári
Puszi, és köszi a kommentet.
Éva
Dönteni általában nehéz. De a legfontosabb, egyedül kell. Utána nincs kit hibáztatni.
Vagy mégis...
Jó napod legyen.
pusz: Klári