(S)írok, hogy olvass - (S)írok, hogy szeress
Látogatók száma: 208
Kedves xxx! Igen, a xxxxxxxxx, ahogy én látom. A múlt heti vihar után, az „Apró örömök megérnek itt is egy mesét” (jan. 16), valamint a „Kommunikációs problémáink” (jan.17), okán írtam hozzád 17-én egy hsz-t, amit végül nem raktam fel.
Tündér privát rám bízta akkor a döntést, hogy megjelenítem-e vagy sem, eddig vártam vele, mert a parázs vita és a törölt hsz-ek miatt, inkább hagytam, gondoltam, elül a téma, megnyugszol Te is.
Erre mit látok tegnap, jön a Düh2-ben a folytatás és a Kommunikációs problémáink cikknél megint.
Írod, a segítség már nem kell. Pedig úgy látom, most kélne csak el igazán, mert ennek sosem lesz vége.
Ezt a cikket azért raktam össze, hogy a kiáltást, ami a cikkeid és azok hsz-ire adott reakcióid folyamán jönnek, lefordítsam és egy hallgatható, érthető hangszínbe rakjam, a teljesség igénye nélkül.
Kérlek, ne piszkálásnak vedd, ha csak ennyi maradna meg benned olvasása után, kár volt az energiát áttöltenem figyelem formájában feléd.
Mondjuk, van bőven, nem sajnálom. Megtaláltam a forrást.
A jelenséged nem egyszeri, és nem egyedi.
Ugyanilyen "évák és ádámok" vannak máshol is közöttünk, ott vannak a munkahelyeken, a villamosokon, a lökdösődő tömegben, minden családban egy „zsörtölődő” nagynéni vagy nagybácsi személyében.
Esetünkben itt harsog, csúcsosodik ki, ezen az oldalon. Az ember sokszor nem tudja, hogy baja van, csak azt, hogy semmi sem jó. És ilyenkor azt sem tudja, hova forduljon, főleg, ha úgy érzi, nincs miért.
A társaság és a család nem érti, miért reagál és nyilvánul meg, úgy, ahogy. Ő maga tudat alatt nem kontrollálja a megnyilvánulásait, mert csípőből lő. Az ego nagy úr, szeret játszmázni, kiabál, a lélek pedig szenved és suttog.
Nos, én ezt a suttogást hallom.
Van egy hiányzó láncszem. Tünetnek kell lennie ott, ahol újra és újra jön a kiabálás, véget nem érve.
Az „Apró örömök…” hozzászólásai még 17-én törlésre kerültek, egyedül Tamásét engedted ott megjelenni. Tehát a visszakiabálást már nem fogadod el, de a suttogva mondott vélemény tekintélyt parancsolón belefér.
Megjegyzem, így nincs értelme és folytonossága a hsz-eknek, mert egyoldalú.
És az sem megoldás, hogy ami nem tetszik, azt egyszerűen le lehet tiltani, ahogy a Düh2-ben írod.
„Ezek kiakasztanak” – volt ilyen véleményed is.
Ezek szerint sikerült nekik, mármint két törölt hozzászólás gazdájának.
„Megjegyzem az írásom, amire jönnek ezek a hsz-ek nagyon jó.” – majd szemlesütve hozzáfűzted.
Nos, az öndicséret, azt kell mondanom, így magunk között, finoman szólva büdös.
Mikor rádöbben az ember, hogy mennyi mindent nem tud még, és elkezd szerényen csendesen figyelni, akkor mondhatja el, hogy tud valamit.
De amíg csak a saját magát dicsérő szavait hallja meg, és nem sok van, aki ebben megerősítené, csak aki megingatja, az már jelent valamit.
Én azt látom, hogy kapkodsz jobbra, balra.
Termeled a cikkeket vég nélkül, és a mennyiség a minőséget nem emeli.
(Ezt az óta Tamás összeszámolta.)
Azután jössz a könyvmásolással. Többen szóltunk Tündérnek, mert ez szabályellenes. Nem is tudom, honnan juthatott eszedbe? Pótcselekvés.
Tudom milyen, mikor az ember szólna, de nincs kihez. A figyelem önmagunkon tartása energiagyűjtés.
Majd több cikket áthozol a naplódból, dupla, vagy semmi, senki se maradjon le róla, mindenki hallja.
Utána kitalálod, hogy már megírt cikket tálalsz be, történetesen Lakyluck-ét. Ez sem jön be, jön más: a Kommunikációs problémáink.
A királyi többes szám, 1.szám 1. személy helyett.
Onnan folyt köv. a csevegőben, és a Kérdezd a férfiben. Most jön a Düh2, és az újabb hsz-ek, amiből megint töröltetés lesz könnyedén.
A kör bezárul.
Ez nem kevés jel.
Ahogy elemzek, rakom össze a függőleges és a vízszintes gondolatfigurákat, mint a bábukat a sakktáblán - keresem a kiváltó okokat és az eszközt a megoldáshoz - észreveszem egy elejtett mondatod a Fájdalomforrás cikkednél.
Ha kezelnélek, megkérdezném, milyen fizikai panaszaid vannak?
Ott meg is adod a választ írásban: „valami nem stimmel a gerincemben”.
Itt a hiányzó láncszem. Már csak le kell fordítani, ez mit jelent.
A gerinc a tartás, az egyenesség és a hajlékonyság szimbóluma, hisz ez a dolga. Ebből adódóan már ott is van a mindennapjaink szóhasználatában, milyen az, ha valakinek nincs tartása, merev, vagy épp gerinctelen, és így tovább. De vehetjük az emberi tartás kifejezést, amelyet érthetünk fizikai és átvitt értelemben is. A túlzott (belső) teher, szintén szimbolikusan megroppantja a hátat és a gerincet, csigolyákat.
A belső világunk jelenik meg a külső világunkban, és kicsiből haladunk a tágabb felé.
A belső teher külső jelekben, testben nyilvánul meg, kívül manifesztálódik.
Tehát az a korábbi megnyilvánulás, másik Évánktól, a Divitől, ki szerint: „a belső lelki problémák jó része a kinti világból ered” - nem teljesen, de fordítva igaz.
Neki keresem Miskolc környékén a terapeutát, még nem kaptam meg a választ.
Visszatérnék arra, hogy esetedben ez a termelékenység, folyamatos szereplési, bizonyítási kísérlet, és erőn felüli megjelenési vágy, jelenlét, egy éhség az elismerésre, a figyelemre, a szeretetre és a törődésre.
Túl sokat raksz a hátadra kívül és belül, hogy ez megvalósuljon. Mihelyt a belsőd kezd megnyugodni, magára talál, nem lesz szüksége többé megfeszülve a bizonyításra, hogy önmagadért Vagy szerethető.
Hanem megkönnyebbül, fellélegzik, nem kiabál és pozitívan, lazán, kedvesen, észrevétlenül beilleszkedik a környezetébe. Ezt a kisugárzást megérzi a megfelelő partner, innentől kezdve ugye hogy a nap is másként ragyog.
Nagyon szívesen keresek az otthonodhoz közel Neked is segítséget. A helyében én kezdeném veled egy megnyugtató Kövi Szabolcs zenével, beszélgetéssel a fent leírt módon, összefüggéseket keresve, feltárva és lefordítva, mi miért történik körülötted, és mi az üzenete.
Folytatnám egy kezeléssel, a fizikai tünetekre figyelve, megbeszélve a stressz oldás technikáját és a táplálkozási szokásaid, majd elvinnélek meditációban egy szigetre egy angyali találkozóra.
Végül házi feladatként otthon meghallgatnád Biegelbauer Pál: Ki vagyok én? 1. előadását.
Most így belegondolva, olyan kizökkentés érne, mint egy kificamodott bokát, mikor hazatalál.
Szépen lassan elfelejti, hogy egyszer nem találta a helyét.
A cikket írta: Je t'aime
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Joe48
ennek évának is kellne egy kis USA
joe
Kicsit szűk szavú vagy nem gondolod?
Éva
Válasz erre: Divi Éva
Szia JE T'AIME !
Kissé elmaradtam, mert hol orvosnál voltam, hol pedig a kórházban"feltöltésen".
Nem értem nem értessz egyet azzal, hogy a külső problémák okoznak belső lelki traumát, vagy válságot?
Én mindig egy robogó fürge ember voltam, aki soha nem azon gondolkodott miért van így vagy úgy valami, hanem azon, hogy hogyan oldjam meg a problémákat, és tettem is értük eleget.
A sorozatos tragédiák, édesapám halála, és szeretett öcsém elvesztése nagyon nagy terhet rótt rám, édesanyám egyedüli hozzá tartozója lettem, mivel az Ő öccsét is eltemettük. Van ugyan két gyermekem és egy párom, de a fiam külföldön él, a lányomnak saját élete van, férjhez ment, így mindjárt külön él. A párommal el vagyunk, nem állítom minden gond nélkül, de hol nincs ma gond. Én itthon teszem a dolgom, Ő a munkahelyén, de megért és eltűr nekem sok dolgot, hogy hétvégén délig nem bírok felébredni, mert este elaludni nem tudok, d ez is a betegség egy vele járója, hogy alvászavarom van, így későn fekszem és későn is bírok ébredni.
Rokkantnyugdíjas vagyok, és a mai világ és a napi hírek épp erről szólnak, hogy megkérdőjelezik a jogosságot, holott nagyon sok nem publikus gonddal is szembe kell néznem. Nagyon kemény dolgok, ha gondolod privátban megosztom. ( lajoseva2@freemail.hu )
Nem tartom kizártnak, hogy a személyemmel is van gond, nem dolgozom fel gyorsan a dolgokat, sokáig emésztem és hordozom a lelkemben a gondolataimat, morzsolom, ez is okozhat lelki gondot. Sajnos mára a fizikai gondjaim is jelentősek. Szédülés, hányás, ájulás, rosszullétek. Az inkontinencia az a nem a hagyományos vizelési, hanem a keményebb.
Sajnos szégyen szemre, de ez van. Nem régen elküldték a lányomat a munkahelyéről és ez is most idegesít, hogy találni állást, eladó élelmiszer és vegyiáru végzettséggel, érettségivel, bolt vezetői tanfolyammal. Ráadásul nagyon szeretnének babát is. Hova? Mire?
A fiam idén nősül kint Londonba, én pedig nem tudok Neki semmit segíteni. A nyugdíjam elég a család ellátására, a párom fizetése fedezi a rezsit.Van hitelünk, mert fel kellett újítani a lakást, mert minden sorozatosan elromlott.
Mindezek mellett azért tudok és szeretek nevetni, vidámnak lenni, mert annyi maradjon meg nekem. Ez a helyzet körvonalakban. Most emésztési és vastagbél kivizsgálásokra járok. Nem dicsekszem, mert nincs mivel. Az orvos közölte kezd a vesém rendetlenül működni, nem szűri a vizeletet rendesen, ezt fokozatosan ellenőrizni kellene.
Amúgy jól vagyok. A világ kerek, az élet szép, csak az időjárás állna már be, hogy ne szédelegnék, mint a gólya mellékterméke a levegőben. A fejem sem fájna ennyit.
Üdvözlettel Divi Éva
Privát üzenetben válaszolok Neked.
Köszönöm, üdv.
Zsötem
Válasz erre: Je t'aime
Szia Kedves Éva!
Hasonlattal élve, Tamás zsírpapírban rakta ki a nyers húst, én meg Zsolnayban tálalva.
Mindjárt mennyivel emészthetőbb. :)
Kedves Tőled, hogy tőlem kérnéd a meditációt, de azért fogalmaztam feltételes módban a cikkben, mert ehhez egész ember kell, külön helyiséggel, stb.
Aki csak ezzel foglalkozik, munka, gyerek mellett csak 1-2 barátomat kezelem, az otthonomban.
Tavasszal a Tündérvárosban is lesz Önzetlen Szolgálat, ahol ingyen komplett, több részes "szolgáltatást" lehet kérni, addig be kell érned a környékeden legközelebb lévő, hasonló központtal.
Ebben tudok segíteni, ha adsz egy település nevet.
Zsötem
Kissé elmaradtam, mert hol orvosnál voltam, hol pedig a kórházban"feltöltésen".
Nem értem nem értessz egyet azzal, hogy a külső problémák okoznak belső lelki traumát, vagy válságot?
Én mindig egy robogó fürge ember voltam, aki soha nem azon gondolkodott miért van így vagy úgy valami, hanem azon, hogy hogyan oldjam meg a problémákat, és tettem is értük eleget.
A sorozatos tragédiák, édesapám halála, és szeretett öcsém elvesztése nagyon nagy terhet rótt rám, édesanyám egyedüli hozzá tartozója lettem, mivel az Ő öccsét is eltemettük. Van ugyan két gyermekem és egy párom, de a fiam külföldön él, a lányomnak saját élete van, férjhez ment, így mindjárt külön él. A párommal el vagyunk, nem állítom minden gond nélkül, de hol nincs ma gond. Én itthon teszem a dolgom, Ő a munkahelyén, de megért és eltűr nekem sok dolgot, hogy hétvégén délig nem bírok felébredni, mert este elaludni nem tudok, d ez is a betegség egy vele járója, hogy alvászavarom van, így későn fekszem és későn is bírok ébredni.
Rokkantnyugdíjas vagyok, és a mai világ és a napi hírek épp erről szólnak, hogy megkérdőjelezik a jogosságot, holott nagyon sok nem publikus gonddal is szembe kell néznem. Nagyon kemény dolgok, ha gondolod privátban megosztom. ( lajoseva2@freemail.hu )
Nem tartom kizártnak, hogy a személyemmel is van gond, nem dolgozom fel gyorsan a dolgokat, sokáig emésztem és hordozom a lelkemben a gondolataimat, morzsolom, ez is okozhat lelki gondot. Sajnos mára a fizikai gondjaim is jelentősek. Szédülés, hányás, ájulás, rosszullétek. Az inkontinencia az a nem a hagyományos vizelési, hanem a keményebb.
Sajnos szégyen szemre, de ez van. Nem régen elküldték a lányomat a munkahelyéről és ez is most idegesít, hogy találni állást, eladó élelmiszer és vegyiáru végzettséggel, érettségivel, bolt vezetői tanfolyammal. Ráadásul nagyon szeretnének babát is. Hova? Mire?
A fiam idén nősül kint Londonba, én pedig nem tudok Neki semmit segíteni. A nyugdíjam elég a család ellátására, a párom fizetése fedezi a rezsit.Van hitelünk, mert fel kellett újítani a lakást, mert minden sorozatosan elromlott.
Mindezek mellett azért tudok és szeretek nevetni, vidámnak lenni, mert annyi maradjon meg nekem. Ez a helyzet körvonalakban. Most emésztési és vastagbél kivizsgálásokra járok. Nem dicsekszem, mert nincs mivel. Az orvos közölte kezd a vesém rendetlenül működni, nem szűri a vizeletet rendesen, ezt fokozatosan ellenőrizni kellene.
Amúgy jól vagyok. A világ kerek, az élet szép, csak az időjárás állna már be, hogy ne szédelegnék, mint a gólya mellékterméke a levegőben. A fejem sem fájna ennyit.
Üdvözlettel Divi Éva
joe
Válasz erre: zsoltne.eva
Kedves Je T'aime!
"Ők nem zsarolják ki az értékelést, és a hsz-t, csak teszik azt amiért ide jöttek."
Ezért nincs miért elnézést kérni Tamástól! Még akkor se, ha ő ilyen. Én meg olyan. Az ilyen válasz nem megtiszteltetés. Kitől, miért?
A provokátor nem én vagyok, nem veszed észre? Reagálok, mert a végén még azt hiszi neki van igaza. :-)
Éva
Hasonlattal élve, Tamás zsírpapírban rakta ki a nyers húst, én meg Zsolnayban tálalva.
Mindjárt mennyivel emészthetőbb. :)
Kedves Tőled, hogy tőlem kérnéd a meditációt, de azért fogalmaztam feltételes módban a cikkben, mert ehhez egész ember kell, külön helyiséggel, stb.
Aki csak ezzel foglalkozik, munka, gyerek mellett csak 1-2 barátomat kezelem, az otthonomban.
Tavasszal a Tündérvárosban is lesz Önzetlen Szolgálat, ahol ingyen komplett, több részes "szolgáltatást" lehet kérni, addig be kell érned a környékeden legközelebb lévő, hasonló központtal.
Ebben tudok segíteni, ha adsz egy település nevet.
Zsötem
Válasz erre: Pinokkió
Kedves Black Ice!
Nem egy volt ki kiállt, lásd a sort, itt. Tündérünk még tovább ment...
Pinokkió
Válasz erre: Je t'aime
Szia Kedves Postáska!
Köszönöm!
Jól látod, hiába az adás szándéka, az elfogadás függ a vevőtől.
Egyrészt felismeri-e, hogy szüksége van rá, másrészt milyen mértékben nyitott, vagy nyílik, és el tudja-e fogadni.
Bizodalommal vagyok, hogy ott van a nyitottság, csak még kicsi a tudat nyílása, hirtelen egyszerre nem befogadó. Ez természetes és lassú folyamat, egyénenként változó. Függ az egótól is, mennyire kapaszkodik, vagy hagyja magát apránként leépíteni.
Üdv. Zsötem
Postáska
Válasz erre: Pinokkió
Kedves Éva!
Te meg lássad itt barátaid sorát, ne elleneid véljed!
Pinokkió
Nem látod, hogy látom? Gondolkodom. :-)
Éva
Nem lehetne a valóságban? "majd elvinnélek meditációban egy szigetre egy angyali találkozóra.
De szép is lenne!
Neked van szíved! :-)
Éva
Válasz erre: zsoltne.eva
Köszönöm a versedet. Talált.
Te meg lássad itt barátaid sorát, ne elleneid véljed!
Pinokkió
Válasz erre: Black Ice
Részemről egyik vállamon talán angyal ül, a másikon talán egy démon, de mivel egyik sem vagyok csak ember egyensúlyban tartom őket. Én elviszem saját keresztem ez oké vállalom... Testvérem is szerintem...
Éva is remélem ha velem akit nem ismer őszintén tudod levélben írni és +beszélni a dolgot, barátaival is meg tudja tenni, és mindenkivel.
És elfogadja a segítő kezeket.
Az hogy kibukott lehet én okoztam részben de ez érzésem szerint mélyebb, ettől már régebben mint hogy én ide fagytam volna... Bár az már nem az én saram...
Egy dolog ami csak Éva barátainak szól tőlem akik némák maradtak...
Remélem csak olvasni fogtok nem barátkozni velem mert nekem olyan barát nem kell aki nem áll ki...
Komolyan arra vártam az elnézés kérés akaratával de várva, valaki leb@sz (jó vettem némi karcsúságot .-) )Figyeltem milyen itt a barátság jelentése felé
és szerintem Évának is ez ami fáj jobban... Akinek nem inge ne vegye gatyára!
Na együtt írt valóságos békességet#
PEACEtelettel üdv. mindenkinek... Black Ice
Na ha már magamban ma 2ARC műveiből tartok napot ezzel zárom soraim.
2ARC:Bűnösök imája /részlet/ Ha eltávozom tuti ilyen lesz vésve nekem...
"Lelkemben az angyalok, hűlt helyével
Piálok a mennyország menekültjeivel
Mind engem néznek, mi a f@sz történik velem?
Rájuk meredve jövök rá, van még tíz percem
Könnyes szemekkel állsz a nyitott koporsó előtt
S nem érted miért mindig a jók halnak meg idő előtt?
Az Úr meg azt nem érti, ha amíg élt elfeledted
Miért kellett meghaljon ahhoz, hogy rádöbbenj szeretted
Csak egy magyarázat lehet, túl jók ebbe a világba
Értük szól most ez, a Bűnösök Imája
Ittam imádkoztam és néha sírtam is
Nem voltam sz@r ember, még ha sz@rokat írtam is..."
Nem egy volt ki kiállt, lásd a sort, itt. Tündérünk még tovább ment...
Pinokkió
Válasz erre: Black Ice
Éva az 2ARC egy szövegének egy része ami itt van a hozzászólásomban és ezt magamra értve idéztem nem rád...
Válasz erre: Je t'aime
Szia Kedves Éva!
Megkérlek, ezt a stílust itt és most hagyd abba.
Még akkor is, ha úgy érzed, igazad van, és késztetést érzel a visszavágásra.
Próbálj elszámolni 10-ig, mielőtt hsz-elsz. Ezután indulj neki még1x a válasznak, annyit írsz: köszönöm a válaszod, megtisztelsz vele.
Ennyi, nem több.
Lezárod, nincs folytatás, nem generálod a vitát.
Visszamegy a feladóhoz, nem veszed át a postát. /Bocs Postáska :)/
Tamástól a nevedben elnézést kérek.
Zsötem
"Ők nem zsarolják ki az értékelést, és a hsz-t, csak teszik azt amiért ide jöttek."
Ezért nincs miért elnézést kérni Tamástól! Még akkor se, ha ő ilyen. Én meg olyan. Az ilyen válasz nem megtiszteltetés. Kitől, miért?
A provokátor nem én vagyok, nem veszed észre? Reagálok, mert a végén még azt hiszi neki van igaza. :-)
Éva
Válasz erre: zsoltne.eva
Köszönöm a versedet. Talált.
Válasz erre: zsoltne.eva
Kedves Tamás!
Te vagy a zsaroló!
Engem nem hívtak, jöttem.
A véleményem az, hogy az értékelés fontos. A hozzászólások is. Csak nem mindegy kitől és hogyan.
Neked is fontos a saját írásaidra a visszajelzés, igényled... Miért gondolod, hogy másnak nem fontos, nincs szükség rá?
Mit tudod te mi az én célom? Ahhoz te kevés vagy!
Éva
Megkérlek, ezt a stílust itt és most hagyd abba.
Még akkor is, ha úgy érzed, igazad van, és késztetést érzel a visszavágásra.
Próbálj elszámolni 10-ig, mielőtt hsz-elsz. Ezután indulj neki még1x a válasznak, annyit írsz: köszönöm a válaszod, megtisztelsz vele.
Ennyi, nem több.
Lezárod, nincs folytatás, nem generálod a vitát.
Visszamegy a feladóhoz, nem veszed át a postát. /Bocs Postáska :)/
Tamástól a nevedben elnézést kérek.
Zsötem
Válasz erre: Orsolya
Zsötem! 5+1 csillag simán bár ha lehetne megtripláznám, azt hiszem a többiek már mindent leírtak! Szép napot kívánok Orsolya
Neked is nagyon szép napot.
Zsötem
Válasz erre:
Kedves Zsötem!
Biztosan sokat segíthetne a meditációs zene is. De, a baj gyökereit kellene kiásni, és nem lesimogatni. Látod most is elérte célját, vele foglalkozunk. Sok olyan alkotó van az oldalon aki jókat ír, és kevés a hozzászólása. Ők úgy érzik, hogy aki akar az hozzászól, aki nem az nem. Ők nem zsarolják ki az értékelést, és a hsz-t, csak teszik azt amiért ide jöttek.
Kövi Szabolccsal kapcsolatban még annyit, hogy részemről én a testvérét szeretem, Kövi Dinkát.
Tamás
Ez jó. :)) Kövi Dinka...
Komolyra fordítva a szót. Szóval, egy ilyen kezelés lemegy a gyökerekig, de ugye apránként kívülről lehet bejutni a sűrűjébe, nyesve sorra a vadhajtásokat.
Az embert szét kell szedni ahhoz, hogy sallangok nélkül lehessen újra összerakni.
Akik csendesen írogatnak és figyelnek, tudják hol a helyük, nem feszegetik a határaikat, és nem döngetik a kaput, bebocsátást kérve.
Viszont aki kívül rekedt és nagyon szeretne a bentiekhez tartozni, megragad minden eszközt a bejutáshoz, a szélsőségességtől sem riad vissza.
A lehetőséget megadtuk, az ajtó nyitva, viszont bejönni tisztán és fegyvertelenül illik.
Zsötem
Válasz erre: Postáska
Nem szó nélkül kapsz tőlem maximum értékelést, Kedves.
Szavaid megértésre kell, hogy találjanak.
A segítő szándékban olykor könnyebb felfedezni a sértést, mint a valódi indíttatást. Ez csupán lelkiállapot kérdése. A fogadó lelkiállapotáé.
Remélem pozitív reakciót kapsz/kapunk. Bízom abban is, hogy írásodat olvasva többen is magunkba nézünk, egy kicsit mélyebben, mint általában. Hátha nekünk, többieknek sem árt egy kis "Kövi Szabolcs zene".
Üdvözlettel: Postáska
Köszönöm!
Jól látod, hiába az adás szándéka, az elfogadás függ a vevőtől.
Egyrészt felismeri-e, hogy szüksége van rá, másrészt milyen mértékben nyitott, vagy nyílik, és el tudja-e fogadni.
Bizodalommal vagyok, hogy ott van a nyitottság, csak még kicsi a tudat nyílása, hirtelen egyszerre nem befogadó. Ez természetes és lassú folyamat, egyénenként változó. Függ az egótól is, mennyire kapaszkodik, vagy hagyja magát apránként leépíteni.
Üdv. Zsötem
Válasz erre: Black Ice
Részemről egyik vállamon talán angyal ül, a másikon talán egy démon, de mivel egyik sem vagyok csak ember egyensúlyban tartom őket. Én elviszem saját keresztem ez oké vállalom... Testvérem is szerintem...
Éva is remélem ha velem akit nem ismer őszintén tudod levélben írni és +beszélni a dolgot, barátaival is meg tudja tenni, és mindenkivel.
És elfogadja a segítő kezeket.
Az hogy kibukott lehet én okoztam részben de ez érzésem szerint mélyebb, ettől már régebben mint hogy én ide fagytam volna... Bár az már nem az én saram...
Egy dolog ami csak Éva barátainak szól tőlem akik némák maradtak...
Remélem csak olvasni fogtok nem barátkozni velem mert nekem olyan barát nem kell aki nem áll ki...
Komolyan arra vártam az elnézés kérés akaratával de várva, valaki leb@sz (jó vettem némi karcsúságot .-) )Figyeltem milyen itt a barátság jelentése felé
és szerintem Évának is ez ami fáj jobban... Akinek nem inge ne vegye gatyára!
Na együtt írt valóságos békességet#
PEACEtelettel üdv. mindenkinek... Black Ice
Na ha már magamban ma 2ARC műveiből tartok napot ezzel zárom soraim.
2ARC:Bűnösök imája /részlet/ Ha eltávozom tuti ilyen lesz vésve nekem...
"Lelkemben az angyalok, hűlt helyével
Piálok a mennyország menekültjeivel
Mind engem néznek, mi a f@sz történik velem?
Rájuk meredve jövök rá, van még tíz percem
Könnyes szemekkel állsz a nyitott koporsó előtt
S nem érted miért mindig a jók halnak meg idő előtt?
Az Úr meg azt nem érti, ha amíg élt elfeledted
Miért kellett meghaljon ahhoz, hogy rádöbbenj szeretted
Csak egy magyarázat lehet, túl jók ebbe a világba
Értük szól most ez, a Bűnösök Imája
Ittam imádkoztam és néha sírtam is
Nem voltam sz@r ember, még ha sz@rokat írtam is..."
A dualitásnak épp ez a mikéntje, ne billenjünk meg valamelyik pólus irányába mereven, mert abból törés lesz.
Hanem felismerve már a kisebb kilengést, megtaláljuk a visszavezető csapást. Kisebb kerülők előbbre visznek, az a fejlődés útja, viszont a nagy kanyarok, a szélsőségek sok szenvedést, bár nagyobb megtapasztalást adnak.
A lélek alapból hajlamos a nehezebb megoldást választani, mert abból tanul.
Nagyon jól látod, Éva kibukásának oka nem a most-ban keresendő. A hsz-ek és reakciók csupán a kitörést gyorsították meg, ami előbb utóbb egyébként is bekövetkezett volna.
Ilyen szempontból a "kibuktatás" is segítség, azok nélkül ugye most pld. nem beszélnénk erről.
Zsötem