Valaminek a befejezése (A másik Én-em)
Látogatók száma: 78
Most, hogy oly sok idő után megint itt vagyok, átnézve a régi cikkeimet, eldöntöttem, hogy befejezem a félbehagyott dolgaimat. Talán most sikerül.
Amikor, olyan kurtán furcsán eltűntem, elsősorban a betegségem okozta kellemetlen tünetek voltak az elsődleges befolyásoló tényezők. A másik ok a vélt, vagy valós sértettségem. Akkor írtam egy -két ironikus cikket magamról, és megígértem benne, hogy "kezelem" magam és megjavulok, megigértem magamnak, hogy visszaszerzem régi önmagam. Nos, elmondanám mire jutottam, ha megengeditek (ha nem engeditek akkor is elmondom, legfeljebb nem olvassátok végig). Talán vannak még köztetek, akik emlékeznek a fent említett cikkekre, ha nem... akkor csak annyit, hogy félig ironikusan önként vállaltam egy nagyon szarkasztikus kezelési módot (persze csak szóban) és megígértem, hogy beszámolok róla.( Volt egy ember, aki hitt benne.) Az elején viccnek szántam, fanyar humorom nem jött le az olvasók felé. Akkor kezdtem átgondolni, hogy lehet, beletaláltam a saját hülyeségem közepébe? Minél többet gondolkodtam rajta, annál jobban kezdtem elhinni azt, amit leírtam. A végén már tényleg nem tudtam, hogy kislány vagyok-e vagy sem. Az, hogy az alkalmazott "gyógymód", vagy a sok töprengés, de valami az agyamra ment, kezdett üldözési mániám lenni, zavart a külső tér, volt olyan hét, hogy még a számítógépet sem kapcsoltam be. Menekültem minden elől, de különösen azok elől az emberek elől, akiket ismerek. Aztán elkezdtem alkalmazni az álltalam kitalált "gyógymódot" átvinni a gyakorlatba, és ekkor annyi, de annyi, vicces változat jutott eszembe, hogy a saját hülyeségemen is nevetni tudtam. Azt hiszem itt kezdődött a javulás. Na és most kapaszkodjatok, kezdek olyan lenni mint régen, megtaláltam a gyógymódot!!!!! De nem árulom el, sokkal érdekesebb ha mindenki saját magának egyénre szabottan találja meg. Csak meg ne ártson a sok töprengés......
A cikket írta: maresz058
Hozzászólások
időrendi sorrend
A depire hajlamos emberek szoktak ilyet érezni. Vmi defekt az agyban. Örökletes.:P
Kedves vagy Köszönöm!!!
Szia Maresz! Mindenki életében különböző okok miatt kialakulnak lelki válságok sajnos:( Én is voltam így, ső ha vissza emlékszel már itt is...., de ma már tudom mit akarok és merre sokkal magabiztosabb, erősebb lettem erre - mint írtad - magunknak kell rájönni nekem is sikerült, de hogy hogy s miképp ez egy másik történet....!
Te is megváltoztál jó irányba s ennek örülök:)
Millió pusz Orsolya
Te is megváltoztál jó irányba s ennek örülök:)
Millió pusz Orsolya
Szia Maresz!
Egyszer észrevettem, hogy a piacon vagyok és mégis magam... Ezt nehéz megmagyarázni, de olyan érzés, mintha nem érdekelne a külvilág. Ekkor elkezdtem tudatosan figyelni mindent és mindenkit. Teljesen más érzés volt;-) Szerencsére nekem csak átmeneti tér/idő beszűkülés volt, de érdekes...
Üdv,
Pinokkió
Azért elárulhatnád!!!!! ..bár néha én is alkalmazom azt a gyógymódot, hogy régi, talán majdnem elfeledett történetekre gondolok,de általában sírás a vége!!! :D
Pusss: Angel
Szia Maresz!
Egyszer észrevettem, hogy a piacon vagyok és mégis magam... Ezt nehéz megmagyarázni, de olyan érzés, mintha nem érdekelne a külvilág. Ekkor elkezdtem tudatosan figyelni mindent és mindenkit. Teljesen más érzés volt;-) Szerencsére nekem csak átmeneti tér/idő beszűkülés volt, de érdekes...
Üdv,
Pinokkió
Szia Maresz!
Egyszer észrevettem, hogy a piacon vagyok és mégis magam... Ezt nehéz megmagyarázni, de olyan érzés, mintha nem érdekelne a külvilág. Ekkor elkezdtem tudatosan figyelni mindent és mindenkit. Teljesen más érzés volt;-) Szerencsére nekem csak átmeneti tér/idő beszűkülés volt, de érdekes...
Üdv,
Pinokkió
Pusss: Angel
Egyszer észrevettem, hogy a piacon vagyok és mégis magam... Ezt nehéz megmagyarázni, de olyan érzés, mintha nem érdekelne a külvilág. Ekkor elkezdtem tudatosan figyelni mindent és mindenkit. Teljesen más érzés volt;-) Szerencsére nekem csak átmeneti tér/idő beszűkülés volt, de érdekes...
Üdv,
Pinokkió
Juj, és mit mondanak a hangok?!:D:P
Szép napot neked.