újabb események régebbi események további események
10:59
Amazonnnlff regisztrált a weboldalra
01:34
BillyDiurn regisztrált a weboldalra
21:28
Broncojjz regisztrált a weboldalra
21:23
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:22
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:20
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:16
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:14
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:11
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
21:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
20:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
20:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
09:32
Portablexnu regisztrált a weboldalra
06:25
Ilpaki új cikket töltött fel
01:56
Charlesgal regisztrált a weboldalra
22:54
Cindybebey regisztrált a weboldalra
16:24
Juicerqdn regisztrált a weboldalra
16:23
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
09:55
KitchenAidmxr regisztrált a weboldalra
08:53
Holographicmnw regisztrált a weboldalra

Emlékezés!

2010. október 12. - Látogatók száma: 74

Emlékszem Rá, mert közel állt hozzám.

Valamikor ezelőtt 12-13 évvel, egy új helyen kezdtem vállalkozást. Vendéglátás. Egy kis 1100-lakosú falucskában, ahol mindenki ismer mindenkit. Kicsi zárt közösség, de lelkes, kedves emberek. Idegenként kerültünk oda, egy presszót vettünk bérbe, felváltva dolgoztunk a férjemmel. Presszóról lévén szó többnyire férfi vendégekkel, egy részükkel össze barátkoztunk, megismertük a családjukat, néha még munkán kívül is összejártunk. Ott ismertem meg az egyik törzsvendégünk feleségét is. A férjet sokszor cukkoltuk, "majd kapsz te ha hazamész", hiszen köztudottan az asszonyka volt az úr a háznál. Az asszonyka tíz évvel volt fiatalabb a férjnél, de jól éltek, volt egy akkor tizenéves lányuk, ma már húszon éves, és akkor született kicsit későn, nem tervezetten, egy másik kislányuk is, aki most 11- éves. Az asszonyka nehezen barátkozó, amolyan magának való, típus volt, de velem valahogy kivételt tett, egész jól összebarátkoztunk, nagyon sokat beszélgettünk, és még a presszóba is bejött néha, amit azelőtt soha nem tett volna, hiszen mit szólnak az emberek. Azt nem mondanám, hogy barátnők lettünk, de sokan csodálkoztak rajta, hogy hogyan fogadott el engem, amikor még a régi barátait is kerülte, ha tehette. Nem volt egy egyszerű természete, de a maga módján nagyon aranyos embernek ismertem meg. Mindig egészségesen élt, nem ivott, nem dohányzott, nem éjszakázott, vigyázott, hogy egészségesen főzzön, nem kávézott, egyszerűen ilyen volt. Ilyennek próbálta formálni a férjét, így próbálta nevelni a gyerekeit. Pár évvel később, mi elkerültünk a faluból, a kapcsolatunk, majdnem teljesen megszűnt, csak véletlenszerűen találkoztunk. Egy ilyen véletlen találkozáskor tudtam meg, hogy beteg. Nehezen, de elmesélte, hogy mell rákja volt (akkor már parókában járt), és sugárkezelésre járt, most már jól van, mondta Ő, jók az eredményei. Ez volt ez év májusában. Jobbulást kívántam neki, és megbeszéltük, hogy ha felénk jár benéz. Néhány napja tudtam meg, hogy szeptemberben, újra kórházba került, és már nem jött haza, ELMENT. Teljesen a hatása alatt vagyok, miért?? Hiszen Ő volt az egészséges életmód mintája. Itt maradt a 11-éves kislánya, anya nélkül. Most azt hiszem, csak azért írtam le ezt az egészet mert így szeretnék rá emlékezni. Csendben, magamban, de mégis másokkal. Hiszen Ő is ilyen volt csendes, néha magányos, gyerek centrikus, de közösségi ember is, hiszen, könyvtáros volt, Nő volt, Feleség volt, Anya volt, Gyerek volt, de már csak VOLT.

A cikket írta: maresz058

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. november 6. 21:00

megtekintés Válasz erre: cuki1 - 2010. november 6. 10:49

Sajnálom hogy így történt , az élet olykor könyörtelen.Mindig a jók mennek el először .
Maya.

Köszönöm, hogy elolvastad.
2010. november 6. 10:49
Sajnálom hogy így történt , az élet olykor könyörtelen.Mindig a jók mennek el először .
Maya.
2010. október 19. 22:32
Aranyos vagy, azt hiszem "rám jár a rúd" a korosztályomból egyre többen, ki betegségben, ki saját elhatározásból, megy el. Szombaton is elment egy, saját elhatározásból. Való igaz, a lelke nem volt rendben.
2010. október 19. 09:50
A sors fintora...
A betegségek többsége lelki eredetű, szerintem nála is így lehetett.
Szép megemlékezés, köszönöm, hogy megosztottad velünk.
2010. október 13. 22:15
Kedves vagy, köszönöm.
2010. október 13. 06:18
Maresz!Megkönnyeztem írásodat, melyben méltóképpen emlékezel, hiszen ez a felfoghatatlan.....! A halál nem válogat, de borzalmas mikor ilyen jó embereket visz el! Köszönöm, hogy megosztottad érzéseidet és így látatlanba is emlékezek veled együtt! üdvözlettel Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: