újabb események régebbi események további események
15:12
Vortexdmo regisztrált a weboldalra
14:42
Stanmoretnm regisztrált a weboldalra
12:40
Zet válaszolt egy szavazásra
02:50
unpNkuqvhgqsAxe https://www.google.com/ regisztrált a weboldalra
12:38
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
12:02
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
07:14
Tündér módosította a naplóbejegyzését
07:12
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
10:41
Infraredcff regisztrált a weboldalra
08:42
Pinokkió módosította a cikkét
23:19
Pinokkió új cikket töltött fel
08:30
RainMachineipk regisztrált a weboldalra

Judit (4)

2010. május 20. - Látogatók száma: 39

"Semmi sem gyógyít úgy, mint a mosoly és a nevetés. Ha könnyedebb lélekkel éljük a világot, azt mutatja: szívünk a helyén."(Douglas Pagels)

Judit felgyógyult a karambolból, de napjait egyre inkább a fájdalom töltötte ki. Az eddigi betegségei mellé még a csontritkulás is társult. Mondta szegény, hogy lám-lám a baj nem jár egyedül! De ennyi társa lenne?? Görbebottal járt, kelt. S, egyszer már nem járt, ágynak esett, örökre. A kórházban őszintén elmondtak mindent, mi vár még rá! Ágyhozkötött lett, kiszolgáltatott! Nagyon nehezen viselte, hatalmas fájdalmai voltak. A lelkem is beleremegett, amikor hallottam a hangját a telefonban. Megyek hozzád Tesókám!

Megváltoztak az értékek, sok minden, amiben hittünk, értelmét vesztette. Minden változás azzal jár, hogy valamit elveszítettünk, majd az elveszett helyébe valami más került.

Megváltozott a betegápolás módja, a halál ismét visszakerül az otthonunk fala közé. Részesei lehetünk annak, ahogyan a halált körülvevő hallgatás megszólal. Iszonyú érzés! Az orvos - beteg kapcsolat is megváltozott , ma már az orvos nyíltan megmondja a diagnózist és figyelmeztet a közelgő halálra. Nos, természetesen nem mindegy, hogy milyen kíméletesen teszi ezt. Mert az emberi méltóság elvesztése, tudatosítása, feldolgozása még várat magára.

A szobába betérve a látvány önmagáért beszélt, elfogott a fájdalom, ismét egy embert látni az utolsó küzdelmes útján. A fájdalom áradata zúdult felém, s mintha az életünknek minden percét újra leperegetnék előttünk. Mindig valami szép kis történetet hoztunk elő a múltból, de a szomorú vég, a látvány felébresztett, hogy ezek az utolsó vidám percek.
Az élet értelmét sokszor, sokféleképpen fogalmazta meg Judit, de mindig bízott a csodában.

A cikket írta: T.Zsóka

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. június 29. 19:02
Szomrú, könnyeket fakasztó történet, de sajnos az emberi sorssal jár.
Az ilyen családi eseményeket én is meg szoktam írni, de csak jegyzetet készítek előbb, és később öntöm formában, mert frissen a fájdalomtól nem lehet úgy megírni, ahogyan szeretnénk megörökíteni...
2010. május 20. 14:07
>5*
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: