Judit (5)
Látogatók száma: 43
"Harccal jön minden ember S minden harcnak bánat a vége, Ne legyek most már többé Senki élőnek ellensége" (Ady E)
Emlészem, amikor egy csütörtöki reggelen csörgött a modiltelefonom, Judit hívott, mi újság drága Tesókám? De a telefonvonal végén Pali volt, s a szomorú hírt közölte, Judit elment örökre!
Judit, mint mindent még a halálát is megszervezte, mint ismeretes a cigányoknál, ez természetes volt. Egy hónappal a halála előtt arra kért Pali, hogy egy Beatles számot vegyünk fel végtelenített formában. Ez a dal kísérje utolsó útjára! Pontosan mindent megszervezett, még a koporsót is kiválasztotta, kiválasztotta azt a ruhát, amelyikbe fel kellett öltöztetni, a kiegészítőket, a sminket. A sírhelyet, melyben örökre nyugovóra tért. Volt ereje arra is, hogy leírja kiktől búcsúztassák el. Ilyenek a jó emberek!
Egész éjjel nem tudtam aludni aznap, minden perc visszatükröződött emlékeimben. Ahogyan megfogalmazta kétségeit a betegséggel szemben...ez nem lehet igaz, miért pont velem történik... Éreztem minden fájdalmát, ahogy kétségbe volt esve, s majd azt a hatalmas erőt, amivel még megpróbált mindent megtenni, hogy meggyógyuljon. Végigkísérhettem egy szeretett ember elmúlását. Amikor már az ember mindent elveszít, uralmát a teste felett, függetlenségét, személyiségét, jövőjét, a méltóságát.
Judit utolsó szavai: Tesókám az élet szép, és az élet értelme nem a tárgyakban van, hanem az érzésekben, melyekkel egymáshoz közeledünk. Addig szeressük, tiszteljük egymást, míg megtehetjük.
Akinek van bátorsága elbúcsúzni a szeretett embertől, egy hidat kap ajándékba, hidat az élet és halál között.
A cikket írta: T.Zsóka
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: himi
Talán azért értelek, mert nekem is megvan a magam feldolgozni valója:-((( hasonlóan hozzád.
Válasz erre: T.Zsóka
És éppen egy fiatal férfi, legalábbis nálam fiatalabb, érti miről írok? Igen írni fogok mindenről. S miért fájdalmas Judit, Vászi halála, mert 8 éve a Nővérem ment el, pontosan ilyen küzdelmek után, de az nagyon fáj még, s ahhoz még lelkileg fel kell készülnöm. Köszönöm, hogy elolvastad és igen előbb a szép emlékek.... mert van bőven belőlük.
Köszönöm, hogy osztozni tudsz fájdalmamban, hogy azokat az érzéseket, melyeket közvetíteni akartam, eljutott, elért, megérintett Téged is.
Válasz erre: himi
Nem lehetünk mindig "Tündérek", varázserővel felszerelve, hogy segítsünk szeretteinknek. Szerintem ez, hogy írsz róluk, segít neked. Én várom még az írásaidat Vászikáról is. És javaslom, hogy írj többet a közös szép emlékeitekről, hogy úgy maradjanak meg bennünk..., olyannak amilyenek voltak.
Válasz erre: himi
:-( jó lett volna olvasni tovább, mert akkor van kiről írni még...