Megerőszakolt?
Látogatók száma: 462
Nem Tom kartársamnak van egy régebben feltett írása hasonló címmel, ami az alábbi írásom paródiája. Úgy gondolom, hogy az ihletet adó szövegemmel együtt az ő írása is érdekesebb. Olvassátok el újra!
Késő éjszaka landolt velem a TU 154-es egy majd milliós lakosú ukrán nagyváros belföldi repterén. Az utolsó gép volt aznap és alig lézengett néhány kialvatlan szemű utas a csomagkiadó körül. Nálam nem volt nagy pakk, hisz csak egy napra repültem Moszkvába egy értekezletre az évekig lakóhelyemül szolgáló városból.
Más alkalmakkor mindig vonaton utaztam, de akkor hosszabb időre hagytam el a várost és nem hajtottak a határidők annyira, mint ezúttal. Fontos volt a jó szereplés a fővárosban, ezért alaposan felturbóztam a megjelenésem. A sminkem kitartott estig, a frizurámat sem viselte meg az utazás, a testhez simuló ruha sokat sejtetően feszült a versenytáncnak köszönhetően izmosan formás testemre. Sikerült is fontos emberek támogatását megnyernem az elképzeléseim megvalósításához.
A nekem mindig minden sikerül kellemes hangulatával eltelve néztem körül a kihalt taxi állomáson. Kezdtem lelombozódni. Nemhogy taxi, de egy árva négykerekű sem volt a közelben. Az addig kellemesen borzongató szellő hirtelen barátságtalanul metsző hideg szélbe váltott át. Két mellbimbóm úgy meredezett, mint értő kezek vágykeltő érintése után.
Hirtelen belém vágott a kiszolgáltatott gyenge nő érzet. Hogy jutok a szállásomra?
Ekkor a távolban megjelent valami reményt keltő, egy troli. Édes Istenem, de jó, hogy még él és mozog valaki ezen a planétán! Nekilódultam, hogy még elérjem a megállót, mielőtt illúzióvá válik az aznapi ágyba kerülésem.
Elértem a trolit! Már éppen indulni akart a sofőr, mikor beestem az első ajtón. Kérdeztem, hogy merre megy. Sajnálkozva közölte, hogy garázsmenet. Na, a városszéli troli garázsnál még kevesebb esélyem van egy taxit elcsípni, mint a reptéren! Lemondóan szálltam volna le a járműről, mikor utánam szólt a sofőr. Hová szeretne eljutni „gyévuska”? Mondom a címet.
Erre ő: Ó hát az nem messze van a garázstól, gyalog is odaérünk egy bő negyed óra alatt. Majd elkísérem, ismerem az utat. Megnyugodva visszafordultam a lépcsőről.
A garázs környéke ugyan ismeretlen volt számomra, de néhány perc gyaloglás után kezdett ismerőssé válni a környék. Beértünk a szállásom közelében lévő négyemeletes társasházak közé. Addigra kiderítette a készséges sofőr, hogy nem észt vagyok, hiába töröm az oroszt úgy, mint a baltikumiak. Tudta, hogy külföldi vagyok. Róla is kiderült, hogy kétgyermekes apuka és lelkes párttag. Mindig ezen a járaton dolgozik már évek óta.
Egyszer csak egy nyitva felejtett lépcsőházi ajtó elé érve hirtelen megváltozott a lélegzete! Sárga fény villant a szemében! Durván megragadta a karom és berántott a lépcsőházba. Nekinyomott a falnak és a számra tapasztotta azt a lapát tenyerét. Elöntötte az izzadtság! Meg sem bírtam mozdulni. Hidegvérrel végiggondoltam, mit lehet ilyenkor tenni. Nem bírok el fizikailag ezzel a behemóttal. Ez még a tökön rúgást is túléli! Józan ésszel regisztráltam, hogy a ruhámat egyetlen mozdulattal végighasította. Egy pillanatra elengedte a szám. Én végre megszólalhattam: Miért erőszakkal teszed? Én élvezem, ha kielégíthetlek! Abban a pillanatban megtört a lendülete.
Táncos lábam, repíts!!!!!!!!!
Nem ért utol! A portás néni még ébren volt a lakásom földszintjén. Azonnal beengedett és hívtam a portás fülkéből a rendőrséget.
Másnap letartóztatták a férfit. Hamarosan beidéztek a tárgyalásra. A padsorok egyikében ott ült a családja: kétségbeesetten síró feleség és a két kislány.
Ítélet: Szibéria ….
A cikket írta: dArc
Hozzászólások
időrendi sorrend
Tamásét még nem olvastam, így ennek a hatása alatt vagyok, főleg az utolsó szó hatása alatt.
Igaz, hogy először a Tamás-féle változatot olvastam, de így a együtt a kétféle változat még nagyobb hatás!
Üdv.
heleenke
Tudod csak ezt az egy félmondatodat hiányoltam belőle:
"a versenytáncnak köszönhetően jól kidolgozott lábizmaival"
mert erre építettem fel az egészet.
Tamás
Egy kicsit belejavítottam a kritikák hatására. Persze ettől még nem biztos, hogy jobb lett. De én jobbnak érzem. :)
"a versenytáncnak köszönhetően jól kidolgozott lábizmaival"
mert erre építettem fel az egészet.
Tamás
:-)
Kedves dArc!
Ez a cikk azóta jelentősen átalakult, de sebaj. A lényeg, a lényeg.
Tamás
Kedves dArc!
Ez a cikk azóta jelentősen átalakult, de sebaj. A lényeg, a lényeg.
Tamás
DArc!
Ez marha jó! Én még emlékszem arra a paródiára, amikor a táncoslábú (tánctól kiizmosodott?) egy jól irányzott rúgással telibe találta a manuszt. Az nagyon tetszett. De nem semmi, hogy ebből a cikkből Tamás azt hozta le.
A kettő együtt, szuper!! :-)
De én nem tudtam, hogy a te sztorid adta az ötletet, vagy figyelmetlen voltam, mert én erre is emlékszem, hogy olvastam, lehet hogy utalt is rá.
Majd még megnézem. :-)
Pussz,
Éva
Ez marha jó! Én még emlékszem arra a paródiára, amikor a táncoslábú (tánctól kiizmosodott?) egy jól irányzott rúgással telibe találta a manuszt. Az nagyon tetszett. De nem semmi, hogy ebből a cikkből Tamás azt hozta le.
A kettő együtt, szuper!! :-)
De én nem tudtam, hogy a te sztorid adta az ötletet, vagy figyelmetlen voltam, mert én erre is emlékszem, hogy olvastam, lehet hogy utalt is rá.
Majd még megnézem. :-)
Pussz,
Éva