újabb események régebbi események további események
16:36
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
16:01
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:20
lumsefoGopy regisztrált a weboldalra

5.parancsolat / részletek 14.

Látogatók száma: 64

II. fejezetből

A Keleti pályaudvaron nyüzsgő élet folyt még, mikor Vali leszállt a vonatról. Fogalma se volt róla, hogy augusztus huszadika van, és a városban percek múlva tűzijáték lesz. Az ő falujában nem volt ünnep. A tanyán meg főleg nem. Házukban nem volt televízió, a kis Sokol rádió is bedöglött már, vagy az elem merült le, ki tudná?! Arról se nagyon volt fogalma, hogy hová megy. Pesti rokonának címét elrakta ugyan, de mivel még nem járt a fővárosban, azt se tudta merre induljon. Keresztanyját is már egy évtizede, hogy látta. Egy-két évente váltottak képeslapot. Nem várta senki.

A vonaton elaludt, hiszen olyan ólmos fáradtság vett erőt rajta, hogy azon képtelen volt felülemelkedni. Elrágott két almát, aztán fejét a bőrtámlának és az ablaknak fordítva aludt, néha-néha kinyíló szájjal. Épp csak a kalauz ébresztésére mutatta a jegyét, majd visszamerült az álmaiba. Az órák pillanatoknak tűntek számára, és meglepte az érkezés. A fülkében vele utazó pár keltette fel. Már sötét volt, a vonat belső fényei égtek.
- Végállomás - közölték mosolyogva, ahogy megrázták a vállát. Álmos volt, kókadt és rosszkedvű. Elindult a tömeg után, mert figyelt, és az emberek szavaiból összeállt a kép. Tűzijáték lesz, a híd fölött, és ezt neki látnia kell. Még a Dunát se látta, sőt, még a Tiszát se közelről, pedig falujától nem volt az túl messze. Majd csak lesz utána valami, legfeljebb kérdezősködik, merre van Kőbánya. A faluba is gyalog járt, elmegy ő gyalog, akár a világ végére is. Kint ment már a Rákóczi úton, és haladt, haladt tovább.

A tömeg egyre duzzadt körülötte, szinte az volt az érzése, hogy minden ember az utcán van, aki ebben a városban él. Csak ámult. Táskáját szorosan fogva ment, kis nyári ruhájában, és nézte a házakat, az embereket maga körül. Nem tudta azt se, hová is kéne mennie. Hogyan helyezkedjen, mikor is lesz, és honnan várható a nagy esemény. Ahogy lökdöste őt a tömeg, sarka kifordult egy kavicson, és megbotlott. Ha nem kapja el az a magas vékony férfi, aki mellette állt, egészen biztosan elesik.

- Jaj, köszönöm. - Hálálkodott, ahogy visszanyerte az egyensúlyát. A férfi mosolygott, majd a kezét nyújtotta.
- Pali vagyok. Nyurga Pál.
- Vali – felelte és fürkész tekintettel nézett a férfi arcába. Vékony, keskeny arcán borostás szőkés szőrzet volt, penge vékony ajka felett bajuszt formáló sörtékkel. Az orra furán kicsi volt, a hosszúkás archoz, a szemei szintén aprónak tűntek, és egymástól enyhén távol ültek. Kék szem villant rá az arcról, azt rögtön látta Vali. Szerette a kék szemű férfiakat. Laci és Ferike szintén kék szeműek voltak. De most nem jutottak eszébe gyerekei. Bámulta a fiatalember arcát. Vékony szálú, homok szőke egyenes haja a nyakáig lógott, ahogy a homlokáról hátrafésülve hordta. Legalább nyolc évvel fiatalabbra saccolta magánál.

- Szia! Hahó! – nevetett az arcába a férfi, akit folyamatosan csak nézett. – Leégeted rólam a szőrömet, úgy nézel. Hová megyünk? Tűzijátékra? Segítsek jó helyet találni?
- Miért, ez nem jó hely? – csodálkozott rá. Ő azt gondolta, hogy már nem is kell tovább menni, hiszen itt folyik a Duna előtte, a rakparton hajók horgonyoznak, az utak és a járdák teli emberekkel. Lépni sincsen hová, nem még „jobb helyet” keresni. Elkapta tekintetét a férfiról és szétnézett.
- Inkább maradjunk itt - szólt bizonytalanul.
- Nyírségből jöttél? – vigyorgott Pál még mindig. – Ezt a tájszólást sehol máshol nem képesek az emberek használni.
Ahogy Vali felemelt szemöldökkel ránézett, már mondta is.
- Az előbb azt mondtad "jaó". Tudod? Meg az egész kiejtésed olyan tirpákos.
- Kótajból jöttem. Épp ma.

Mire a férfi válaszolt volna, nagy robajjal elkezdődött a tűzijáték. Durrogtak az ágyuk, szóródtak a színes sziporkák, ujjongtak az emberek. A rakpartról, a tömeg közepén, korlát mögött állva bámulta Vali az eget, és most villant agyába először a hat gyerek. Hogy örülnének, ha látnák, amit most ő lát! Milyen csodálatos itt a városban az élet. Az emberek örülnek, összegyűlnek, és együtt csodálják a szépséges pukkanó fényeket.

Vali semmit nem sejtett arról, mi az illúzió, és elképzelni se tudta, hogy amit lát, csak képzelet. Egy pillanatképe a valóságnak, egy kiragadott részlet egy festmény sarkából, aminek az egészhez csak annyiból van köze, hogy ott szerepel a többi között. Mint a tájképen egy sugara a Napnak, vagy szirma egy réti virágnak, olyan ez az éjjele a főváros ünnepének. Még csak azt se tudta mit ünnepel a nép. Csak nézte, nézte a színes gömböket. Boldognak érezte magát és felszabadultnak. Valami olyasmi érzéssel, mintha minden és mindenki az ő szabadulásának örvendezne. Az ő ünnepén.

Hamar vége lett. Az emberek lassan vonulni kezdtek, bár többen a parti hajókra mentek szórakozni, vagy andalogva sétálgattak a belváros felé. Siheder csapat viharzott el mellette, zöld és piros feltornyozott hajjal, toprongyos, majdnem térdig érő üleppel a nadrágjukon. Visszahőkölt, ahogy elhaladtak mellette.
- Elkísérhetlek? - Fogta meg a karját a férfi, akiről hirtelen nem is tudta kicsoda.
- Köbányára? - kérdezett vissza, reménykedve a válaszban, ami bizonyára igen lesz.
- Miért pont Kőbányára? - hökkent meg Pál. – Az, jó messze van ide. Várnak ott? Mert ha nem, eljöhetsz hozzánk. Anyámmal lakok, de ő már alszik. Van két heverőm, átengedem az egyiket neked, reggel meg elkísérlek Kőbányára, ha akarod.

- És mit fog szólni az anyukád, ha reggel engem ott talál?- töprengett, de látszott, hajlik a meghívás elfogadására.
- Mit szólna? Majd köszön. Vagy bemutatkozik. Vagy mit tudom én. Mire elvergődünk Kőbányára, hajnal lesz. Ki szeret hajnalban vendéget fogadni? Főleg, ha nem is számít rá?! Gyere, egy fél éjszakára a vendégem vagy.
Hátrapillantott még az Erzsébet hídra, majd megfordult, s a Lánchíd fényeit is magába szívta.
Elindultak. Visszafelé, a Keleti pályaudvar felé mentek, ezt még Vali is felismerte. Mire a Keletihez értek, már tudta Vali, hogy Pál nőtlen, soha nem is volt nős, gyermektelen, és a mamájával lakik kettesben, mert az apja lelécelt még gyerekkorában. Lelécelt. Pörgette agyában a szót. Sokáig fel se fogta, hogy külön jelentése van.

Nem titkolta, hogy ő férjes. Azt is elmondta, hogy van gyereke is.
- Fiú, vagy lány? – kérdezte a férfi – mid van?
- Ez is, az is. – Válaszolt kurtán, és igyekezett elterelni másfelé a beszélgetést. A Nyírségről beszélt, a gyerekkoráról, apjáról. Mesélt a hajdani jószágaikról, Pepóról, a kedvenc lováról.

Örült, hogy valaki szól hozzá, hogy valakit érdekel ő maga. Bár kiadni nem akarta magát, életéről keveset mondott, épp, csak amit nagyon muszájnak gondolt. Érdekes volt, hogy valaki beszélget. Vele. Ez olyan hihetetlen és megmagyarázhatatlan örömmel töltötte el. Valami abszurd, vagy talán meseszerű eseménynek vélte. Van valaki, egy idegen városban, aki vele, éppen vele beszélget, és azt akarja, hogy nála töltse el az éjszakát. Csak mentek, nem szálltak fel semmi járműre, pedig még jártak buszok. Gyalogoltak a Népstadionig, majd betértek a Tábornok utca egyik földszintes lakásába.
- Másfél szoba összkomfort - szólt hátra Pál, ahogy nyitotta az ajtót. – Ez itt az előszoba, szemben a WC és a fürdő, mellette a konyha. Jobbra az anyám van, balra meg az én szobám. Gyere.
Vali óvatosan lépkedett, mint mikor gyermek alszik a háznál. Nem akart lármát kelteni. Pali betessékelte a szobájába, menjen előre. Ő ment, és sikeresen leverte az ajtó mellett álló székről az alumínium tálcát, pohárral, tányérral és evőeszközzel együtt. Nagyot csörrentek az edények, ahogy összeverődve leestek a vastag szőnyegre. El nem törtek, de a zaj megbénította egy pillanatra Vali idegeit. Majdnem sírva fakadt.

A cikket írta: Zsomwin

6 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Igen, ott járunk még. Köszönöm!
Tisztelt Zsomwin!
Ez itt nem anakronizmus: "zöld és piros feltornyozott hajjal, toprongyos, majdnem térdig érő üleppel a nadrágjukon"? Ha jól sejtem, továbbra is a 70-es években vagyunk itt is. Ezen kívül jó folytatás... az anya élete.
Bokor

megtekintés Válasz erre: Vass. N Edith

Ezen a szálon is - bizonyára - sok érdekességgel, fordulattal találkozunk.
Már most izgalmassá tetted ezzel az indítással.
Nem tudom, hogy pontosan hogyan tervezted a részeket, de engem nem zavarna, ha mondjuk 125 része lenne.

A jó regényeket örömmel olvasom, és ez jó. Az életről, a hányattatásokról, az emberi sorsról szól.

Köszönöm! Szeretettel láttalak, örültem a szavaidnak.
Ezen a szálon is - bizonyára - sok érdekességgel, fordulattal találkozunk.
Már most izgalmassá tetted ezzel az indítással.
Nem tudom, hogy pontosan hogyan tervezted a részeket, de engem nem zavarna, ha mondjuk 125 része lenne.

A jó regényeket örömmel olvasom, és ez jó. Az életről, a hányattatásokról, az emberi sorsról szól.

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Engem érdekelnek a részletek is. Pontosan ezért szeretem a regényeket. Ha félre akartál érteni, azt nagyon sajnálnám. :-(
Szerintem a "szinanszisát" is beteheted, legalább látjuk, hogyan is készül egy mű... Tényleg nem értek hozzá. Érdekes lehet.
Én csak egy-egy résznél az alkudozásokat nem szeretem, mint ahogy másoknál sem, amikor már régen nem a történetről megy a diskurzus, vagy amit kivált az olvasóból, a téma. Tudod olyanná válik, mint a rétestészta. Elvonja a figyelmet. :-(
Szerintem többen várjuk a folytatást. :-)

Direkt módon biztos, hogy nem akartalak félreérteni. Köszönöm a figyelmed!
Felteszem, ha valóban érdekel. :)

megtekintés Válasz erre: Tündér

Kedves Zsomwin!

Örültem, hogy feltettem a folytatást, várom a következőt, mert nagyon érdekes.

Pussz,

Tündér

Köszönöm az olvasást!
Kedves Zsomwin!

Örültem, hogy feltettem a folytatást, várom a következőt, mert nagyon érdekes.

Pussz,

Tündér

megtekintés Válasz erre: Zsomwin

Rendben van. Beteszem a szinapszisát. De az elég tömény ám, a nevek tekintetében nehéz követni, de kb. két oldallal meg lehet úszni. :)
Viszont. Nincsenek benne meg azok a párbeszédek, amik a történetben szerepelnek, azok az érzések és gondolatok, amiken a szereplők végig mennek. Pl. ha azt mondom Marika prostituált, az nem ugyanaz, mint amit átél, történetesen ahogy Vali eladja egy öreg mukinak tapizásra 16 évesen, majd ebből kiindulva a kislány úgy gondolja, hogy nincs abban semmi, ha pénzt kap érte és nem csak nézik, illetve fogdossák őt. Szóval vannak különbségek. :) Hogy mikor, milyen eseményeken mennek keresztül egyes szereplők, az csak a regényből bontakozik ki igazán. Mint ahogy az is, hogy belülről mindig minden másképp látszik, mint kívülről figyelve.
Örülök, hogy itt jártál, és ígérem, befejezem a csetelést. Ez volt az utolsó. :)

Engem érdekelnek a részletek is. Pontosan ezért szeretem a regényeket. Ha félre akartál érteni, azt nagyon sajnálnám. :-(
Szerintem a "szinanszisát" is beteheted, legalább látjuk, hogyan is készül egy mű... Tényleg nem értek hozzá. Érdekes lehet.
Én csak egy-egy résznél az alkudozásokat nem szeretem, mint ahogy másoknál sem, amikor már régen nem a történetről megy a diskurzus, vagy amit kivált az olvasóból, a téma. Tudod olyanná válik, mint a rétestészta. Elvonja a figyelmet. :-(
Szerintem többen várjuk a folytatást. :-)

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Még mielőtt elkezdeném olvasni a 2. fejezetet, ami ki tudja hány részből áll? Nem az érdekfeszítő tartalommal van gondom, ezt előrebocsájtom, az érdekel, hanem a hsz-ekkel, ami lassan megint átmegy csetfallá?
Miért nem lehet priviben tisztázni, hogy - akarom, nem akarom, hosszú, igen, nem? ... és így tovább. Eddigre már én is kíváncsi lettem. Mire számíthatunk?

A Vali még csak most kezdi el a második életét,... és mikor nőnek fel a gyerekek? Ki milyen férjet, vagy feleséget fog kapni... Nem mondanád el röviden? Mert közben kitalálhattuk, ez valószínű egy könyv. Én is szívesen elolvasnám egyben. :-)

Rendben van. Beteszem a szinapszisát. De az elég tömény ám, a nevek tekintetében nehéz követni, de kb. két oldallal meg lehet úszni. :)
Viszont. Nincsenek benne meg azok a párbeszédek, amik a történetben szerepelnek, azok az érzések és gondolatok, amiken a szereplők végig mennek. Pl. ha azt mondom Marika prostituált, az nem ugyanaz, mint amit átél, történetesen ahogy Vali eladja egy öreg mukinak tapizásra 16 évesen, majd ebből kiindulva a kislány úgy gondolja, hogy nincs abban semmi, ha pénzt kap érte és nem csak nézik, illetve fogdossák őt. Szóval vannak különbségek. :) Hogy mikor, milyen eseményeken mennek keresztül egyes szereplők, az csak a regényből bontakozik ki igazán. Mint ahogy az is, hogy belülről mindig minden másképp látszik, mint kívülről figyelve.
Örülök, hogy itt jártál, és ígérem, befejezem a csetelést. Ez volt az utolsó. :)
Még mielőtt elkezdeném olvasni a 2. fejezetet, ami ki tudja hány részből áll? Nem az érdekfeszítő tartalommal van gondom, ezt előrebocsájtom, az érdekel, hanem a hsz-ekkel, ami lassan megint átmegy csetfallá?
Miért nem lehet priviben tisztázni, hogy - akarom, nem akarom, hosszú, igen, nem? ... és így tovább. Eddigre már én is kíváncsi lettem. Mire számíthatunk?

A Vali még csak most kezdi el a második életét,... és mikor nőnek fel a gyerekek? Ki milyen férjet, vagy feleséget fog kapni... Nem mondanád el röviden? Mert közben kitalálhattuk, ez valószínű egy könyv. Én is szívesen elolvasnám egyben. :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: