Figyelj, Dezső!

Látogatók száma: 63

Figyelj, Dezső! Most én tettem le a bélást, te csak vacsorázz, közben hallgass meg, kérlek! Nem, én nem eszem, már jól laktam főzéskor az ételek illatával! Jó, igaz, néha kóstolgattam is, elvégre nem tehetek eléd sótlan ételt.
Szóval negyven éve vagyunk házasok és legalább harminc éve kellett volna elmondanom neked, hogy ez nem megy így tovább!
Mi nem megy?
Hát semmi!
Nézz csak magadba, jó mélyen, csak bele ne ess a szakadékba!
Minek kell neked hetvenévesen álló nap a sufniban barkácsolni? Biztos vagyok benne, hogy nem akarsz velem találkozni, csak az étkezéseknél, vacsora után meg elterülsz a fürdőkádban, mint nagy Alföldön a furulyaszó, utána bebújsz az ágyba és mire végzek a teendőimmel, és melléd bújnék, már harsogva horkolsz, s ha oldalba böklek, másik oldaladra fordulsz és mire elaludnék, újra fújod a kását, de olyan hangosan, hogy szegény kutyánk is hallja odakinn az udvaron és átmenekül a szomszédokhoz! Csukjam be az ablakot? Na, szépen vagyunk! Még azt az örömet is elvennéd tőlem, hogy ne egyedül szenvedjek tőled, hanem szegény Burkussal együtt!
Egész életünkben reggeltől estig dolgoztál, nem mondom, jól is éltünk, felneveltük a gyerekeinket, taníttattuk őket, és megértem, hogy most meg az unokákat kell segítenünk, de mikor lesz időd rám is?
Látod, a szomszéd Kovácsék milyen szépen élnek! Példát vehetnél Kovácsról, aki minden délután karon fogva sétál feleségével a parkban, meg színházba is járnak, meg gyógyfürdőbe. Élvezik a nyugdíjas éveiket!
Bezzeg nekem korán kell kelnem, mintha még mindig járnék dolgozni, reggelit kell adnom neked, utána meg ebédet főzni, mert tizenkettőkor már fogod a kanalat, mert éhes vagy, utána mosogatok, elmegyek bevásárolni, végzem a házimunkát, de te elvárod, hogy vacsorára is meleg ételt tegyek eléd, de nem ám azt, amit délre főztem. Kizsákmányolsz, tudod! De nem hagyom magam, holnaptól azt eszel, amit főzöl magadnak, mert kimegyek az osztrákokhoz, társalkodónőnek és betegápolónak egy idős hölgyhöz! Jól fizet, még főznöm sem kell, beszélgetni meg igencsak szeretek, és végre valaki meghallgat! Mit morogsz? Hogy nem tudok németül? Nem baj, legalább nem lesz vita köztünk.
Most meg mit csinálsz? Hozod a bőröndöt? Csomagolod a ruháimat?
Jaj, pedig aggódom, mi lesz veled, ha nem leszek itthon!
Micsoda? Örülsz, hogy csend lesz és végre azt csinálhatsz, amit akarsz? Hát akadályoztalak én valaha is bármiben?
Már megint a régi lemez? Nem engedtelek a lóversenyre, meg pókerezni, rád szóltam, ha ittál egy pohár bort, pereltem veled, ha kapatosan jöttél haza a meccsről! Igaz, de a te érdekedben tettem!
Most miért hívod a taxit? Csak délben indul a vonatom!
Mi van?
Kifizeted a taxit Bécsig, csak induljak azonnal!
Mi ez az önelégült mosoly az arcodon?
Tudod, mit?
Lemondom az állást, itthon maradok!
Nem szerzek neked akkora örömet, hogy magadra hagyjalak!