A családfő könnyelműsége 3. rész

2010. szeptember 6. - Látogatók száma: 107

A titok, amelyre fényderül...

Másnap, mikor munkába menet a férje elvitte kislányukat az iskolába, Erzsi úgy döntött, hogy alaposan körbe néz otthon. Hozzá is látott és nem hiába... férje asztalának egyik fiókjába egy cetlire firkantva telefonszámra bukkant, név nélkül. A mobiljának a hívószámát letiltotta biztonságból és tárcsázott. Kicsengetett, és rövidke csörgés után, egy kellemes női hang szólt bele, de Erzsi nem válaszolt, csak kinyomta. Érezte, és biztosra vette, hogy ez a férje szeretője volt. A szíve a torkába dobogott és a sírás fojtogatta, de uralkodott magán - bár egyedül volt otthon.

Orvoshoz készült, fölöltözött, és újra csak rosszul érezte magát, mint mostanság annyiszor. Most is a stresszre fogta, de eredményeiért kicsit aggódott, nehogy valami nagyobb bajt állapítsanak meg. Gyomrában óriási követ érzett, de beült autójába és elindult az orvoshoz. Hamarosan megérkezett a rendelőbe, a doktor már várta - ő volt a soron következő betege köszönt leült és aggodalmasan figyelt.
- Erzsike ne aggódjon 9 hónapon túl gyógyuló "betegsége" van! Ön 8 hetes terhes!
- Gratulálok az újabb kisbabához!
Erzsi meg sem tudott szólalni a ledöbbenéstől, elsötétült előtte egy percre minden. Megköszönte a doktornak és a leletekkel együtt kitámolygott a rendelőből és elindult haza.

Hazafelé váltogatta egymást az öröm és a kétely érzése. Pont most? Hogyan és miért? S egyáltalán hogyan mondja el a családjának és mihez kezdjenek... hiszen most hever romokban a házasságuk ... pedig nem rég még mindannyiuk álma volt, hogy kis jövevény érkezzen a családba.

Közben a férjét hazaküldték a munkahelyéről, mert főnökének más dolga akadt, útközben fölvette Karolinát az iskola előtt.
Erzsi haza érkezett, és Károly aggódva kérdezte:
- Mi a helyzet a leleteiddel Erzsikém? Már nagyon aggódtunk. Mondd már mi volt?
Erzsi könnybe lábadt szemmel állt előttük, és tudta meg kell mondania az igazat.
- Képzeljétek bővül a családunk, Karolinának kistestvére lesz. Na mit szóltok?
Karolina visongva ujjongott, de Károly arca hirtelen elkomorult a hír hallatán.
- Erzsébet, beszélnünk kell sürgősen! Karolina, kérlek menj a szobádba - kérte lányát ritka, ellentmondást nem tűrő hangon. A kislány fölment hát.

- Erzsi, ideje tiszta vizet öntenem a pohárba, a dolgok állása szerint , halaszthatatlanul!
- Kérlek szépen ne haragudj rám! - Károly arca elsápadt, de folytatta:
- Néhány hónapja mikor céges buli volt, nagy baklövést követtem el, egy egy éjszakás kalandom volt és nagy gond lett belőle. A csaj terhes lett, és azóta huzavona megy köztünk a nővel, és nem tudom, hogy rázzam le magamról, mit tegyek. Cefetül megbántam egy életre.
Erzsi ledöbbent, szóhoz sem jutott. Annyi még futotta tőle:
- Rosszul érzem magam, föl megyek lepihenni. Majd holnap megbeszéljük.

Károly egyedül maradt a nappaliban és leroskadt a székre egy percre, és úgy érezte, hogy megfojtja egy szorító érzés. Hirtelen felment Erzsi után, de látta , hogy hálószobájuk üres, a másik szobába pakolt át, és összegömbölyödve fekszik és sír.
Halk léptekkel és csendbe elvonult aludni ő is.

Teltek a napok és semmi sem történt, mindenki kínosan kerülte a témát, még nem beszélték át a történteket. Erzsi pocija is kezdett gömbölyded formát ölteni. Olga nagyon boldog volt az újabb unoka érkezésétől és minden szabad idejét menye mellett töltötte, hogy segítsen neki.

A nyugalmas napokat meg zavarta ekkor valami olyasmi, amit a családtagok álmukba sem gondoltak volna.......

folytatása következik