újabb események régebbi események további események
19:58
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
19:56
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
19:55
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
19:54
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
19:51
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
19:50
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
19:49
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A családfő könnyelműsége 5. rész

2010. szeptember 20. - Látogatók száma: 126

Milyen egy anya szíve? Minden anyai érzelemmel megáldott ember így reagált volna! A történet végkifejlete.

A család készülődött a kisember születésére. Boldogságukat csak Károly félrelépése árnyékolta be!

Már kialakították a kis szobát a babának, Karolina rendezte be és alig várta, hogy megszülessen kis testvére, aki a jóslatok szerint kisfiúcska.
Nem sokkal a kiírt idő előtt a picinyke gyermek ifjabb Károly, megszületett és hamarosan haza is vihették a babát.

Olga ott volt, hogy segítsen nekik és sokat beszélgetett Erzsébettel, aki még mindig nem tudott megbocsátani Károlynak.

Egy nap Erzsébet már nem bírta és Olgának azt mondta:
- Anyuka! Jó lenne, ha Károllyal kibékülnénk Igaz - e?
- A gyerekek végett is rendeznénk a kapcsolatunkat, az lenne a legjobb!
Olga örömmel hallgatta és csak ennyit mondott:
- Te tudod, te érzed kislányom!

Károly a munkahelyéről hazajött, leült és hosszas beszélgetésbe fogtak, hogy a történteket átbeszéljék, után kibékülés útját választották és fátylat tettek a múltra.
Másnap hétvége volt, mindenki jó kedvűen ébredt Karolina a kistestvérét fogta és etette, amikor csöngettek az ajtón...

A gyámhivataltól keresték őket. Károly tudta, szinte érezte, hogy mi ügyben.
Leültek és a hölggy a következőket mondta:
- ... Károly Önnek házasságon kívül született egy kislánya Bianka, legalább is a születési anyakönyvi kivonatban ez áll!
Károly a feleségére nézett és azt mondta: - Igen! Mi a gond ezzel?
A gyámügyis folytatta:
- A kislány édesanyja lemond a gyermekről, mert nem tudja fölnevelni és nekünk hivatalból meg kell kérdezni Öntől fölvállalja - e a gyermeket, ha Ön úgy dönt, hogy nem vállalja a nevelését, akkor árvaházba kerül!

A szülők, a nagyi és Karolina ledöbbentek. Károly meg akart szólalni, de felesége megelőzte:
- Hol van a gyermek? Itt van?- mondta határozottan.

A gyámügyis hölgy kiment az autóhoz és miután belépett karján egy pár hónapos kis csecsemővel, aki teli szájjal nevetgélt. Mikor Erzsébet meglátta azt mondta:
- Ez a kis lány a családunkba fog fölnőni, szeretni fogom, mintha a sajátom lenne! - Károly eldöbbent.
A gyámügyis hölgy a karjába adta a kis csöppséget, Erzsébet rögtön a szivébe zárta. Innentől nem volt kétséges, a papír formaságok elintézése után, immár három gyerkőcös nagy család lettek és Erzsébet példát mutatott szeretettből, az anyai ösztönökből!

Hiszen egy gyermek, ha nem is vérszerinti, ő nem tehet a szülők hibájáról és neki is szüksége van családra. Örökbefogadták és ma is velük élnek gyermekeik.

Vége.

A cikket írta: Orsolya

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. október 5. 09:44
Évike! Örülök, hogy olvastál! Nagyon szép napot Orsolya
2010. október 5. 05:10
Kiváló történet, remek írás! Csak így tovább!
Puszi. Éva
2010. szeptember 28. 20:38
Kiki! Megtisztel, hogy olvasol! Szép estét Orsolya
2010. szeptember 27. 12:36
megható a történeted vége
legalább a kis csöppségnek lesz lehetősége egy újabb életre
jó volt olvasni történeted

:)
2010. szeptember 23. 13:06
gaboca! Imádlak azért, hogy őszinte vagy! Olvastam írsaidat, igen és sajnos...no, de ezt majd egyszer négyszemközt okés? Szép napot neked! Orsolya
2010. szeptember 23. 12:38

megtekintés Válasz erre: Orsolya - 2010. szeptember 22. 10:58

Gaboca! Mindig is értékeltem az őszinteségedet és most is ezt teszem! Köszönöm, hidd el igyekszem és bár sokan azt hiszik az én életem habostorta volt, nos ez nem ilyen egyszerű, de lehet, hogy ezt is megírom egyszer és kíváncsi leszek akkor hányan cseréltek volna velem! Örülök, hogy ovastál és megtisztelsz véleményeddel! Legyen szép napod Orsolya

Igazad van. nem cserélnék Veled, sem mással. Aki olvasta egy-két írásomat, az tudja, hogy nekem sem fenékig...
Mindent elviselünk, túlélünk, ez a sorsunk. Miért tesszük ezt? A gyerekekért, a jó párunkért...magunkért.
Nem bántani akarlak, ha keményebb vagyok, de nem szeretném, ha bontakozó tehetségedet befolyásolná a verseny, a mennyiség.
Értékes ember vagy és ezt szeretném látni az írásaidban is.
Tudod, a gyerekeinket is azért szidjuk meg, mert szeretjük őket.
2010. szeptember 22. 19:23
Szia katalina! Köszi, hogy olvastál, mindig értékelem a véleményedet! Szép estét Orsolya
2010. szeptember 22. 19:11
Orsika!
A történeted nagyon jó, a vége pedig szívhez szóló. Persze, nem tanulmány, írhattad volna tanácsokat is meg kell fogadni.
Puszillak
2010. szeptember 22. 10:58
Gaboca! Mindig is értékeltem az őszinteségedet és most is ezt teszem! Köszönöm, hidd el igyekszem és bár sokan azt hiszik az én életem habostorta volt, nos ez nem ilyen egyszerű, de lehet, hogy ezt is megírom egyszer és kíváncsi leszek akkor hányan cseréltek volna velem! Örülök, hogy ovastál és megtisztelsz véleményeddel! Legyen szép napod Orsolya
2010. szeptember 22. 10:38
Sajnos az élet nem ilyen
1. Nem nyilatkozott az apa, ezért a kicsi anyakönyvében nem állhat az ő neve.
2. A gyámügyes először behívja a feleket, csak utána megy környezettanulmányra.
3. A gyámügyes csak úgy blindre nem hurcolász a kocsijában gyerekeket.
Nem véletlen, hogy az írók akár több éven keresztül készülnek egy-egy írásra. Azért, hogy az megállja a helyét és ne tartalmazzon olyan hibákat, mint amiket itt olvashattunk.
Nagyon szépen fejlődsz, de még mindig csak a mennyiség a fontos.
Nem ártana olyan programmal írni a novelláidat, ahol van helyesírás ellenőrzés.
Borítsunk /tegyünk fátylat ezekre a kis bakikra, a sztori jó.
2010. szeptember 21. 10:09
Monic, igazad van, sok jó történeet vég kéne az éetben, több, mint ami manapság történi! Köszi, hogy olvastál és megtiszteltél hsz-del! Legyen nagyon szép napod Orsolya
2010. szeptember 21. 08:50
Nagyon jó történet!!!!! Olyan jó , ha egy történetnek boldogság a vége!!!!!! Több ilyen kellene az életbe is!!!!! Puszi: Monic
2010. szeptember 20. 19:59
Luca! Köszi, hogy olvastál és igen az életben néha történnek ilyen "jó" történet végek.....! Szép estét neked Orsolya
2010. szeptember 20. 19:59
Pinokkió! Ilyen nagyszerű csapatban öröm írni és köszi a biztatást! üdv Orsolya
2010. szeptember 20. 19:26
Minden jó, ha jó a vége. :)
2010. szeptember 20. 14:00
Szia Orsolya! Jó kis sztorit kevertél nekünk. Károly meggondolatlansága azt hiszem nem egyedi eset. De Erzsébet szeretete példaértékű! Ügyeskedj tovább és hasonló jókat írj ezek után is!
Pinokkió
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: