Alíz: a tűzróka

Látogatók száma: 51

Mert vannak, akik nem hiszik...és vannak, akik elhiszik, hogy ez a kislány ennyi idősen is még mindig avval foglalkozik, milyen lenne, másnak lenni...rokonok közt így megy! Biztos sokan cserélnének veled, hogy ne! Ezzel megnyugtattál :P De tényleg...

nem ok közömbös, és mégis olyan sok "DE" lenne kint a naplómban, itt az éterben is elkezdhetém a naplómat, de én mindig csak irogatok. Mert mindig ott volt nálam a toll, a papír és a hírem híresztelem...Minek? Mert sok kis angyal miatt, számítottam arra, hogy a nagyszüleimmel nem bírom a tempót. Ugyanis a pap az mindig szent...minek szenteskedjek...olyan, mintha otthon lennék, mégis azt teszem, amit tennem kell...el kell tűnnöm most, mert ebben az intézetben csak a bolondokban hisznek...nem vagyok jó feleség...2X2 néha Öt. Csak Őt, csak Őt kerestem. Tegnap kaptam egy pofont...nem az első volt, de férfi és ez bánt a legjobban...volt olyan barátom, aki buzi lett utánam...Szóval sok pont után elárulom, hogy egy kis koránérő létemre, elmegyek és befejezem a mondanivalómat. Dolgoznom kell, már másnak is szereztem munkát, csak magamnak nem megy? Láthatatlan lennék? Néha ezt tudnám kérdezni a tükrömtől. Jó kisasszony, látlak! De akkor mondd el nekem, miért vagy olyan vagány, aki eltűri, hogy férfi felpofozza? Tudja olyan vagyok, mint a többi. Szeretem a férfiakat, és szeretem azt, ha valaki tud szeretni...mélységesen egyet értek! Egyformák vagyunk, és ezt nem tudtam az évek alatt feldolgozni, nekem senkim sincsen jelenleg. Olyan nap úgysem lesz, amikor a tükrök összetörnek még egyszer...hiszen előléptettek, a munkahelyemen...na jó nem hazudok többet...Én egy angyal bőrbe bújt ördög vagyok...ha tetszik, ha nem. Folytatom, amit elkezdtem, innen is tovább is sok dolog van még, amit még nem próbáltam ki...például milyen szeretni, azt ki ellen vétett, esetleg a szülői felügyelet miatt vagyok még mindig drogfüggő, ha levenné rólam Isten a szemét, akkor sem árulnám el, hogy a legnagyobb eredmény, amit eddig elértem, hogy hónapokig vagyok tiszta, s azután semmi nem vagyok, mert legalább feltalálni a "spanyol-viaszt", legalább akkora eredmény, mint leszarni...pedig felszarni nem lehet...de egyeseknek az is sikerül...legalább egy családom van, amit utálhatok, hiszen mindig a saját igazukat fújtatják. Ennél szebben nem lehetne csalódni, egy anyában, egy apában, akik mindig is fiút szerettek volna, aki leüli helyettük a ranglétrán aluli küzdelem elejét véve...mert végem van, anyám nélkül nem győzhetek, s nem veszthetek. Ezért át is pártolok, valakihez!

Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb!

Üdv - Alíz -

támogatóink