újabb események régebbi események további események
21:05
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
20:33
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
09:02
Tündér módosította a naplóbejegyzését
08:54
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
20:07
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
20:05
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába

Megbocsátásról (2)

2010. május 1. - Látogatók száma: 73

"Bizonyos, hogy aki bosszút melenget, az maga tartja sebeit nyitva" (Francis Bacon)

A megbocsátás igényes emberi tett!!

A bosszú rögzíti a múltat, merjünk szembenézni önmagunk sötétségeivel. Amikor minket ér igazságtalanság, néha rólunk hull le a lepel, mintha letennénk az álarcot.

Ne maradj egyedül a fájdalmaddal. A bajban, a fájdalmadban bizonyos mértékben mindig egyedül vagyunk, a szenvedésünk célja lehet az is, hogy rádöbbenjünk, mennyire szükségünk van egymásra. De mire erre rájövünk?!

"A vér nem válik vízzé! Ezt jól jegyezzétek meg, a testvérek nem haragudhatnak egymásra, mert amikor már mi nem leszünk, csak egymásnak ti lesztek"- ilyen és ehhez hasonló intelmek jutnak eszemben nap, mint nap.

Anyák napja közeledik, s ilyenkor az összetartó nagy család apraja nagyja egymásnak adja a kilincset "Édesanyánkat" köszöntjük. Ez a köszöntés ma már fájdalmas. Fájdalmas, mert egyfelől Édesanyánk meghalt, másfelől az összetartó család szétesett. A fájdalomban mindenki önmagába zárkózott. Nincs az ajtón kilincs, melyet ki lehetne nyitni, a zörgetésre nem reagálnak. A fájdalom megsebzett mindet, egész lényünknek szenvedést okozott. S már tudjuk, hogy a megbocsátás nem egyetlen pillanat műve, hogy a megbocsátás nem parancsszóra megy.

Marad a kitartó türelem, mely egyszer meghozza gyümölcsét.

A cikket írta: T.Zsóka

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. augusztus 9. 05:32
Nagyon szépen és meghatóan írsz.
2010. augusztus 4. 10:22
Szép történet . Szerettem olvasni a cikkeidet :)
2010. május 1. 19:31
A címben említett mondat tökéletesen igaz.
A családi fájdalmakat a legnehezebb megbocsájtani,és tiszta szemmel,tiszta szívvel folytatni.Pedig csak így érdemes.Jó magam már lassan 50 éve teszem ezt folyamatosan a saját testvéremmel.Amióta az eszem tudom,azóta bánt.Voltam vagy 25 éves,mikor megfejtettem a történések okát.Azóta mosolyogva állom a gyűrődéseket,mert tudom mitől képződnek,és ezek nem fognak rajtam.Különös tekintettel figyelek Édesanyám érzéseire,hiszen neki mindketten a gyerekei vagyunk.Ez a leosztás!,Lehetne dühöngeni,kiabálni,veszekedni,de attól még ez maradna a helyzet.Hol nincs szeretet,ott rögtön felszínre tör az ordas gondolat,és tett követi.Kívülről és felülről nézem mindezt és nem hagyom ,hogy a lelkemig érjen.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: