Kócos kis romantika

Látogatók száma: 60

Miért, miért...talán mert van ok? Nem basszus, csak váltig állítom, megtaláltam a kulcsot az Ő szívéhez, bebizonyítottam, hogy igaz és örök létezik. Futva menekülnek előlem a srácok? De miért? Valami oka csak van...

Reggelre ébredtem rá, mennyire hiányzik az életemből valaki! Valaki mással látni és tudni, hol nem ébredhetünk fel. Magányos utamat keresztezi a Szellő Lánya, amikor valaki másnak ássa a vermet? Hogy miért fáj, a fejem, mert a szívem túl nagy! Férfiak és nők, mind egy aránylik a kettőhöz...már azért lakjuk ezt a földet, hogy több helyünk maradjon nekünk...utódokat szeretnénk, már látni kell azt amit a szív diktál...örömében táncot jár a halál. Meg nem tudja senki már, ki volt az kinek szex közben mindig a feje fájt. Kell egy óra, ami mindig ugyanazt mutatja, reggel kilenc...te jó Isten! Ennyit alukálni szívecském..., mindig csak beljebb űzni a farkast elég reménytelen kilátásnak vélem, nem a szerelem a mérvadó, hanem a hangulatomtól függ mire, kire vágyom. Kirakhatnád nevem a szobám ajtajára, akkor sem eladó a lakás...minek mindig kicsi a rakást játszani? Mára már modernek lettünk és activityzünk és twistert játszunk. Elvittek engem egy szórakozó nevű helyre...hol is tudjam levezetni a felgyülemlett feszültséget. Aki elmúlt már 60 és sokszorozza tempóját. Ó men! Miért fájt eddig a fejem, hiszem ha neked is ilyen nagy lenne a tükröd, mely visszaveri a fényeket...bezárnád a bazárt! Nem figyelek oda szexre, ha pasi jobban ki tud elégíteni engem nő létemre, kezdje a lelkemnél, majd a testemnél...az eszem úgyis tudja, hogy Ő nem jön vissza soha...természetéből fakad, minden egyes hímnek, hogy ahol fészket rak ott bont is! Nekem ugyanez a jellemem. Kialakult bennem egy szökési vágy...ebből a célból tűzögetem mindennapjaim elé a célt, nem vesztem el a fejem, egy férfi karjaiban, látván, hogy csak kisajátítja a mennyországot olyan célokra, melyeket nem a teste ad ajándékba. A célom, hogy megtaláljam a fárasztó nap után mitől ingerlődök fel? Ha hozzám nyúlsz, viseld el azt is, hogy néha fáj a fejem, és van úgy hogy elengedem magam az ágyadban, de másnapra elfelejted, hogy kielégítettél. Te az maradtál, aki voltál a szívemben...az a féleség, ami nélkül leírva vágtat a ló halálában haza. Feleségéhez, kihez hűtlen volt...a nőhöz ki várta haza...a barátnőjéhez, kitől fintorgott! Nem találok szavakat! Olyan a női ideál, mint az odaál. Egyszer lesz kinek mondjam el, hogy nem szerettem soha embert jobban, mint a "Kedvesem". Főben járó bűnnek látom már a végét, ha leégeted a házat, Te húzod a végét. Szamárfülnek sem való, sem létrának a csillagokhoz, viszont megígértem magamnak, hogy oda se neki válasszon, kinek az ünnep lett hasonló? Enyém, a hitem, a szerelmem nekem nem való...ezért gyakran fáj a fejem és beveszek egy aspirint, mert ha belelátnék a fejedbe az sem lenne mérvadó...erényem, hogy nincs, nem is volt semmim csak a gyógyszerem...Hol van ebből a romantika. Hát nem szép az, ha gyertyalángot őrzünk szívünk mélyén. S feleségünk olyan féleség, akihez ritkán, de mégis haza megyünk!

támogatóink