újabb események régebbi események további események
07:47
L. Alexa módosította a naplóbejegyzését
07:42
L. Alexa új bejegyzést írt a naplójába
23:59
Ilona új cikket töltött fel
17:55
Orsolya új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
17:41
Orsolya új bejegyzést írt a naplójába
18:58
Ilona módosította a naplóbejegyzését
15:32
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
11:08
L. Alexa módosította a cikkét
10:39
L. Alexa új cikket töltött fel
07:37
Virág módosította a naplóbejegyzését
07:36
Virág új bejegyzést írt a naplójába
07:33
Virág módosította a naplóbejegyzését
05:25
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
05:25
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
15:41
Ilona új cikket töltött fel
07:56
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:32
Zsüsztin új bejegyzést írt a naplójába
20:57
hheenniiaaa regisztrált a weboldalra
19:38
Janó új cikket töltött fel
10:22
Zsüsztin új cikket töltött fel

Harminc évesen

2010. június 4. - Látogatók száma: 243

Távoli ismerősömhöz sodort el az élet. A családnak már van két gyermeke és a harmadik fell nem olyan régen hoztak döntést, abortusz. Kikerekedett szemmel hallgattam, és valószínűleg ezért mesélték el a teljes történetet.

Mert bizony Én elítélem az abortuszt, azt hiszem és vallom, hogy lehet mit tenni a nem kívánatos terhesség ellen. Ha viszont nem tettek semmit, akkor vállalják fel azt a kis életet!
A fiatalasszony, mire a története végéhez ért, talán már Én sem ítélkeztem olyan szigorúan felette.
Férjnek - nevezzük Sándornak - munkahelye van, ami nem rossz a mai világban. Ő harmincegy éves. Az asszonyka - nevezzük Évának - harminc éves és jelenpillanatban gyesen van kisfiukkal, aki nyolc hónapos. Kislányuk már óvodás, és négy éves.
Két szobás házukban laknak és van egy személyautójuk.
Éva éppen ezekkel a dolgokkal kezdte a történetét. Még a saját családjukon belül is feszültséghez vezetett a döntésük. Mert a nagyszülők is ezzel érveltek a harmadik unokájuk mellett. Már van lakás, autó! Miért döntöttek így?
Éva, ekkor nagyon őszinte lett, és Én úgy gondolom feloldozást várt tőlem. Bevallotta, hogy a válságban olyan magasra vitték a lakás és a kocsi törlesztő részletét, hogy az egyik nyomós érv éppen ez volt. Nem szokták Ők senkinek ezeket a dolgokat elmondani, de most úgy hiszi, el kellett mondania!
A másik érv a döntésük mellett a gyermekek kora volt. A kislány most négy, a fiú pedig nyolc hónapos! Annyira kicsi még. S, hogy megtudjanak élni, Sándor heti hat napban dolgozik. Ennyi munkával sem tudnak félretenni semmit. Akkor meg miből tartsák el az új jövevény? A két gyermek kapjon kevesebbet?
Mert még a házban éppenséggel el lehetne férni. De ki fog áldozatot hozni, ha többen lesznek? Sándor fog esetleg heti hét napban dolgozni? Két gyermeknek kell majd drasztikusan csökkenteni az életszínvonalát? Esetleg az újszülött és a kisfiú mikor lehetséges menjen bölcsődébe, és Éva pedig vállaljon munkát?
Éva elkeseredett arccal bizonygatta, hogy az említett érveket napokig, hetekig goboncolták Sándorral.Végezetül úgy határoztak, hogy minden marad a régiben.
Amikor idáig jutott, rám nézett és várta véleményemet.
S, Én már az egész történetet meghallgatva másképpen néztem rá. Elmondtam, hogy igen nehéz lehetett meghozni ezt az elhatározást, de valahol így már érthető. Arra kértem, hogy egyetlen egy kérdésemre válaszoljon őszintén. Éva készségesen bólintott, és várta azt a bizonyos kérdést.
"Miért nem védekeztetek?" És az agyamban pedig még azt is hozzá tettem, hogy harminc évesen ez már elvárható dolog.
Éva egyszerűen elmosolyodott ezen. Miért? Hát, mert a kicsi még anyatejet is eszik. Én pedig azt hittem, amíg szoptatjuk gyermekünket nem kell semmi más módját keresni a védekezésnek. Most már tudom, de a dolog megtörtént.
Amikor köszöntem el a családtól megöleltem Évát és annyit mondtam neki, hogy "vigyázz magatokra".

A cikket írta: Farkas Margit

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. július 18. 22:07
Megértem őket, nagyon is.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: