Hullámvölgy
Látogatók száma: 295
Egy házasságban van minden féle időszak, vannak hullámvölgyek és vannak olyan időszakok, amikor el van havazva mindét fél, és szépen csendben éldegélnek egymás mellett.
Nálunk most épp egy hatalmas hullámvölgy volt és talán még most is tart az ingadozás.
Minden féle problémáink voltak/vannak de, ezek ellenére igyekszünk mindketten jobban odafigyelni a másikra és eleget tenni a házasságban lévő kötelezettségeinknek.
Mit várunk el a férjeinktől? Nem egy nehéz kérdés. Én csupán annyit, hogy legyen segítőkész, hűséges, fogja meg a munka végét és álljon ki a családja mellett.
Ezek egy nő szemével teljesen természetes dolgok, és olyanok, amit joggal várunk el a párjainktól.
Mint ahogy Ők elvárják azt, hogy legyen tiszta, vasalt ruhájuk, tiszta legyen a lakás, ne sírjon a gyerek, szeresd az anyját, szed ki a gazt a virágoskertből, pucold meg a cipőjét, szedd össze a számlákat, tudd mindig minden, hol van, még ha nem is te pakoltad el és még sorolhatnám a sok kisebb és nagyobb elvárásokat, amiket velünk szemben tartanak a férjeink.
Ezekre, a dolgokra engem már nem is kell kérni/kivétel a szeresd az anyját rész:-)/ Teljesen természetesnek veszem, hogy el kell, lássam a háziasszonyi teendőim. Mosok, főzök, takartok. Több megbecsülést érdemelnénk mi nők. Néha egy szál virágot a kertből vagy csak egy jó szót amitől azt érezzük, hogy Nők vagyunk.
Azok ellenére, hogy ezek a dolgok bosszantanak, igenis szeretem a férjem és jóban, rosszban kitartok mellette, mert szeriti a gyermekünket, dolgozik a családért és hűséges.
Kedves NŐ társaim, a férfiak mások, meg kell értei Őket is és el kell fogadni, mert nem biztos , hogy fognak és akarnak változni.
A cikket írta: K. Anna
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Én pontosan arra utaltam az utolsó mondatban, hogy én elfogadom a férjemet úgy, ahogy van, pedig egy párkapcsolatban formálódnunk kell a másik igényei szerint is, mivel ez nem egy barátság, amiben úgy szeretnek minket amilyenek, vagyunk, hanem egy életre szóló kötelék, amiben vannak akadályok, és hogy "átgyűrjük" magunkat rajta bizony az én belátásom szerint olykor meg kell tenni azt, hogy a másik igényeire formáljuk a sajátunkat. Ez pedig oda-vissza "játék".
Kedves Aszir!
Én pontosan arra utaltam az utolsó mondatban, hogy én elfogadom a férjemet úgy, ahogy van, pedig egy párkapcsolatban formálódnunk kell a másik igényei szerint is, mivel ez nem egy barátság, amiben úgy szeretnek minket amilyenek, vagyunk, hanem egy életre szóló kötelék, amiben vannak akadályok, és hogy "átgyűrjük" magunkat rajta bizony az én belátásom szerint olykor meg kell tenni azt, hogy a másik igényeire formáljuk a sajátunkat. Ez pedig oda-vissza "játék".
Nagyon jól megfogalmaztad ezt a hozzászólást, el kell fogadni a másikat, de mégis változnunk kell és alkalmazkodni, hol ezért, hol azért, hol egyiknek, hol másiknak. Ha mindig csak az egyik, az nem vezet jóra....
Örülök, hogy előkerültél :-))
Nagyon jól megfogalmaztad ezt a hozzászólást, el kell fogadni a másikat, de mégis változnunk kell és alkalmazkodni, hol ezért, hol azért, hol egyiknek, hol másiknak. Ha mindig csak az egyik, az nem vezet jóra....
Nagyon drukkolunk szerintem mind!
És várjuk, hogy megint írj!
Pussz,
Tündér
Néha nem ártana...