Játék az élet...

Látogatók száma: 47

Keményen próbálom magamat érzelmileg visszahűteni vele kapcsolatban, és a harag miatt már érzem is az eredményét.

De alig telik bele pár nap és ő kezd irogatni, de nem kicsit, sőt időnként szófosása van, s alig telik bele pár nap s máris vesztésre állok az érzelemviharban.

Egy hétig zsinórban írt minden este, hogy jól vagyok-e és győzöm-e a közös munkáinkat, míg ő távol van. Csak azért is meg akartam mutatni, hogy nélküle sem áll meg az élet és nem is hiányzik, kösz jól vagyok. Sőt randizni is tervezek mással, csak még nem fogta meg senki az érdeklődésemet.

Aztán eltelt egy hét, és éreztem, hogy a haragomat lassan felváltja részemről a barátságosságosság és tudtam, hogy baj lesz, ezért hogy felbosszantsam fura kérést intéztem hozzá.

- Ha már úgyis földkörüli úton jársz, légyszi hozz nekem vásárfiának egy szexi kelta harcost vagy esetleg egy forró latin szeretőt... - írtam neki.

- Szerencsére nem fér be a bőröndbe! - válaszolt vigyorgó szmájlikkal.

- De irigy vagy!

- Hát jó hogy! - írta, majd erre írtam:

- Most miért? Köztünk úgyis csak munkakapcsolat lehet.

Ezt olvasta, majd válasz nélkül offline lett. Visszanyalt a fagyi? Ő akarta, hogy így legyen.

Később megint írtam röhögős (kárörvendő) szmájli kíséretében:

- Esetleg egy buja angol lordról sem lehetne szó?

Na, erre már nem is válaszolt én meg jót kuncogtam magamban, és remélem, hogy sikerült felbosszantanom. Az exem az ilyen szövegeimtől falnak mászott volna, majd "büntiből" lerohant volna, a bugyimat letépve, mint egy tornádó. De élveztem volna, ha ő csak egy pirinyót is hasonlított volna rá ebben. De nem akarok reménykedni sem.

Eltelt pár nap és mondta, hogy jönne hozzám, de mondtam, hogy inkább ne, mert nem érek rá, de lesz egy szabadnapom és akkor jöhet. Ott lesz a barátnőm is nálam, de nem gond. De azt mondta, hogy akkor majd inkább jövő héten. Titokban beindult a fantáziám, hogy csak meg akar "büntizni", azért akarja, hogy inkább egyedül legyek, de álmodozás az élet megrontója.

És azóta is ír minden nap. Néha olyan átlátszó kérdésekkel indít, amit bárki mástól is megkérdezhetne. Mintha ugyanúgy keresné mindig az okot az írásra, mint korábban én. Én meg látom, hogy minden egyes nappal jobban vesztésre állok.

"Most kéne abbahagyni, elfutni, elrohanni, érzem, hogy holnap már többé nem lehet..."* Pedig biztos vagyok benne, hogy ugyanaz lenne megint a vége. Ő akarja, amikor én nem, amikor meg én akarom, akkor meg ő vonul vissza. Tartanom kell magamat, mert megint baj lesz a vége.

*Kovács Kati slágere

#visszafogottvenusz

támogatóink