újabb események régebbi események további események
23:30
Ilona új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
23:23
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
23:21
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
23:17
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
19:24
Cathy új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
19:08
zsoltne.eva új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
19:00
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
18:36
Sanda új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
17:06
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
14:24
emillio módosította a naplóbejegyzését
13:33
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
12:33
Sanda új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
12:09
Ilona új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
19:13
emillio új bejegyzést írt a naplójába
02:52
RichardBon regisztrált a weboldalra
19:49
Black Ice módosította a cikkét
19:24
Black Ice új cikket töltött fel
14:14
Black Ice módosította a cikkét
13:56
Black Ice új cikket töltött fel
12:01
Black Ice módosította a cikkét

Nők egymás között

2010. június 17. - Látogatók száma: 85

Nők egymás között

Mucikát egyszerre ketten is kérték feleségül. Harminc évig senki, aztán egyszerre itt van a nagy dilemma. Nem könnyű döntés még akkor sem, ha manapság már szó sincs ásóról, kapáról és egyéb kerti szerszámokról. Nem mindegy, hogy az ember lánya kivel tölti el a következő hónapokat.

Elemérnek szép lakása van a Dunaparton, három szoba meg minden, sajnos úgynevezett nagypolgári: perzsaszőnyegek, bársonyfüggönyök, rojtok-bojtok, minden úgy van benne, mint a drága nagymama idejében, aki volt olyan szíves, és meghalt tüdővizenyőben. Aladár is jó helyen lakik, a Vár aljában; kilátás a szemközti bérházra, viszont amerikai konyha, spanyol fürdőszoba, francia négyes (amennyiben átjönnek a szomszédok).

Az apró kávézóban csak ketten voltak, Mucika és a barátnője. Macika és a két szelet oroszkrém torta nagy együttérzéssel hallgatták a beszámolót. Csak Róz feje vörösödött a kávéfőző gép mögött. Nem szokta végighallgatni a vendégek csevegését, most sem érdekelte, de mit tehetett volna? Ő az egyetlen, aki nem állhat fel, és nem vonulhat ki a kávézóból. Itt kell maradnia akkor is, ha megüti a guta. Végig kell szenvednie, ha tetszik, ha nem, mert a kedves vendégek nagyon hangosan beszélnek. Otthon érzik magukat, ami egyébként nem lenne baj a fogyasztás szempontjából. Kész szerencse, hogy az ilyen hölgyek sokat fogyasztanak. Először a cukrászdában, aztán az aerobik órán és a kardio - edzésen. Aztán csodálkoznak, hogy milyen gyorsan elszaladt az élet, és semmi sem valósult meg az álmaik közül.

Álmok, sóhajtotta Róz, miközben a kávéfőző gép körül szöszmötölt. A főnök bármikor beállíthat, és még csak az hiányzik, hogy valami ne legyen csili - vili. Rendkívül kellemetlen tud lenni, amikor elégedetlen.

Közben még számos érdekes dolog derült ki Elemérről és Aladárról, különös tekintettel az autóik márkájára és a színére. Ezüstmetál vagy metálkék? Bár ez kevésbé lényeges, mert az autót sűrűbben illik cserélni, mint a lakást.

Kizárólag takarékossági szempontból, magyarázta Macika, egy két éves kocsi már nem olyan biztonságos, és gondolom, te sem szeretnéd, ha folyton a szervizbe kellene vinni.

Mucika úgy vélte, ez neki teljesen mindegy, mert Elemér mindenképpen venne neki egy külön autót; Aladár esetében ez nem olyan biztos, Aladárnak viszont van egy vitcsije a Balcsin. Attól függ, hogy milyen az a vitcsi, jegyezte meg Macika, úgy értem, milyen márka? Suntracker, Hunter, Crownline, Silverton? – Mucika elgondolkodott, és lopva megnézte magát a kézitükrében, mert az efféle gyors ellenőrzés elősegíti a gondolkodást. Márka, márka, ez nem valami üdítőital? Aztán egyszerre felragyogott az arca, és felkiáltott: Nimfa! – Az nem márka, állapította meg Macika. – Ez van ráírva az oldalára. – Jó-jó, értem, de nem azt kérdeztem, hogy mi a neve, hanem hogy milyen. – Fehér!

Ostoba tyúk, sziszegte Róz, természetesen egészen halkan és udvariasan, mint mindenki, akinek a kávézóban kapott kis fizetésből két gyereket kell nevelnie. Ja, hogy minek az ilyennek két gyerek? Nem tudom. Még soha nem gondolkodtam ezen a kérdésen. A gyerekeket nem akarjuk, azok csak lesznek. Ilyenkor mindenki nagyon örül. A sarki fűszerestől kezdve, mindenki gratulál a kiváló teljesítményhez. A gyerek tisztára az apja vagy az anyja, attól függően, hogy éppen ki van vele. Nagyon édes, de csak néhány évig. Amikor már nagyobb, rohadt kölök lesz, és megint nem akarja senki. Kivéve amikor a szülők el akarnak válni, mert ebben a pillanatban nagyon fontos a gyerek érdeke. Ha már kimondták a válást, akkor megint nem az. Ettől kezdve apu csak minimálbért kap, anyu pedig nem bolondult meg, hogy a mártírt játssza. Neki még jár valami az élettől, legalább egy Manolo Blahnik.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy ezt nem lehet bevallani; hivatalosan továbbra is az első a rohadt kölök. Vagy mint Róznál, a két neveletlen kamasz. Akik mindig azzal fenyegetőznek, hogy elköltöznek az apjukhoz. Róz gúnyosan mosolyog. Előbb fogad be az apuka az új lakásába egy sereg viperát, mint a saját gyerekeit.

Mondjuk, a gyerekek se bírnák ki sokáig Hédikével, aki a legújabb lamúr.

No, de ha senkinek se jó, akkor mégis minek van ez az egész? Minek az esküvősdi, és mint remélnek a mucikáktól az aladárok és elemérek?

Ha legalább szerelmes lenne valamelyikbe ez a buta tyúk.

A szerelem nagyon rossz tanácsadó egy ilyen fontos döntésnél, fejtette ki Mucika, belezavar a tisztánlátásba. Nem véletlen, hogy tele van rossz példákkal az irodalom. Milyen nagy szerelem volt, aztán mégis megfojtotta a Júliát a Raszkolnyikov.

Nagyon igaz, bólogatott Macika, az irodalom az életet másolja, Én például ezért nem olvasok soha krimit.

Róz felszisszent, mint akinek a tyúkszemére léptek. Ez nem lehet igaz, miért nem mennek már el? Nincs semmi dolguk? Nem süt elég szépen a nap, nem esik elég kellemetlenül az eső, nincs tele a világ aladárokkal és elemérekkel, akiknek életcéljuk, hogy a buta tyúkokat boldoggá tegyék?

Mucika odaintette Rózt, és a legbájosabb mosolyával kért még egy gesztenyepürét és egy tiramisut.

Róz nagy levegőt vett. Óriási kockázat, de még mindig jobb, mintha kikaparom a szemeit a gyönyörű műszempillái közül. A jogos önvédelmet még a törvény is elismeri.

Sajnálom, mondta Róz, és a hangja nem hagyott kétséget afelől, hogy igazán sajnálkozik, mindjárt zárunk. Délután két órára áramszünet lesz.

Ez nagy csalódás volt. A hölgyek fizettek, és elvitte őket az ördög.

Róz lehúzta a rolót. Jégkockákat szórt egy műanyag zacskóba, és a halántékához szorította. Nem tehettem másként, magyarázta hű társának, a kávéfőző gépnek. Nem bírtam elviselni őket! – Ugyan, dohogta a három karos Gloria, minden nap ez történik. És nem ma kezdted a pályát. Mit mondasz a főnöködnek, ha éppen most eszi ide a fene?

Csak most az egyszer ússzam meg, imádkozott Róz, úgy is, mint meggyőződéses ateista. Soha többé nem teszek ilyet.

¤

Néhány hónappal később Mucika és Macika véletlenül összefutottak a Tompa utcában. A szívbéli barátságoknak semmi sem árt annyira, mint a túl gyakori találkozás.

Megiszunk egy kávét?

Persze, de… a régi kávézó zárva volt. Műszaki okok miatt.

A cikket írta: Müszélia

4 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. július 17. 17:04
elég nehéz velük; de azért vannak, elég sokan
2010. június 17. 18:30
hűű de nem bírom az ilyenféle hölgyeket. :))
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: