A gyomron át...
Látogatók száma: 57
A férfiak némelyike kikéri magának, hogy igaz lenne az a mondás, hogy a hasukon keresztül vezet az út a szívükig. Pedig nem csak anatómiailag stimmel bizonyos nézőpontból. Nos...
Három gyerekem volt megint a hétvégén. A kislányok, Brigi három és Juli öt éves, a fiú, Előd tizenkettő lesz. Kérdeztem Julit, amikor péntek este magammal hoztam őket, hogy mi legyen a vacsora. Egyből rávágta, hogy palacsinta. Előzőleg Előd azt kérdezte, hogy megint lesz-e pizza, mint múltkor... Rendelés felvéve.
Mivel nem vagyok önmagam ellensége, így vacsorára vettem mindegyik gyerekemnek egy kakaóscsigát és kaptak mellé egy nagy bögre kakaót. Magamnak pedig megvettem egy (a legolcsóbb) vadi zsír palacsintasütőt. Kiegyeztem velük, hogy palacsinta másnap lesz.
Reggel, amikor a gyerekek még az álmot dörgölték ki a szemükből nekiláttam a palacsintasütésnek. A lányok buzgón akartak segíteni kikeverni a palacsintatésztát, ami természetesen okot ad a civakodásra és a visításra, de aztán rendet tettem azzal, hogy ötöt Brigi kever és aztán átadja a keverőt Julinak, majd csere és így tovább. A kisütés az én kiváltságom, ahogy az odaégetés is, ha közben a fürdőbe is ki kellett szaladnom, hogy felkapcsoljam a lámpát, mert a lányok még nem érik fel, és persze közben mosogattam is. Próbáltam azért kisebb-nagyobb sikerrel kézben tartani a dolgokat, főleg a palacsintasütőt. Amikor készen volt az első öt-hat darab, hívtam a fiúkat, hogy lehet kakaózni. A kakaótól maszatos arcocskák látványa volt a munkám díja.
Reggeli után a lányok földebédet készítettek. Találtam nekik egy pár homokozós játékot és szigorú utasítással adtam nekik, hogy el kell osztani egymás közt, mert van elég. Az osztozkodás ugyanis nem mindig zökkenőmentes, de ha háromszor elismétlem jó hangosan, hogy mindenkinek jut belőle elég, akkor az a reakció három perc múlva:
- Vijág, elosztottuk! - mondja a legkisebb.
Közben szelektálom a konyhából a feleslegesnek ítélt dolgokat, amelyekkel lehet kint játszani, mert a lányok nagyon szeretnek földebédet főzni, valamint a bodzalevél-virág saláta készítés is nagyon megy nekik. Mire észbe kapok, rájövök, hogy már be kellett volna gyúrni a tésztát... pizza!
Miközben reszeltem a sajtot leestek rajta apró darabok, amiket bedugtam Juli szájába, aki közben kitartóan figyelt engem. Később Brigi is csatlakozott és neki is jutott. Végül az utolsó nagyobb darabot Julinak adtam, aki megosztotta Előddel és Brigivel. Így működik ez...
Egy gáztepsiben és még egy majdnem akkora tepsiben sütöttem pizzát. Nem nagy kunkszt. A tésztát ugyan én gyúrtam és nyújtottam, de csak kecsap, sonka, kukorica és sajt került rá. Estére bevágtuk az egészet a maradék palacsintával együtt... Előd azt mondta, hogy soha életében nem evett még ennyire jó pizzát.
Legközelebb talán meg is tanítom házi pizzát sütni, mert olvastam valahol, hogy a férfigyerek is tanuljon meg főzni, sütni, hogy ne legyen kitéve egy asszony kénye-kedvének. Van benne valami.
Amikor a gyerekeket visszavittem a nagyszüleikhez, akiknél laknak, akkor hallottam hogy Előd csak arról mesél:
- Volt kakaóspalacsinta meg pizza... - ezt a mondatot körülbelül ötször hallottam egy órán belül. Egy ismerősünk megkérdezte Elődöt, hogy jó volt-e nálunk. Ő azt mondta, hogy nagyon! Volt palacsinta, meg pizza... Aztán azt kérdezték, hogy játszottam-e velük. Ő elgondolkozott és azt mondta:
- Nem játszott, de volt palacsinta és pizza két tepsivel...
Bizony, vannak férfiak, akiknek nem a hasukon át vezet az út a szívükig. De van egy tizenkét éves fiú, aki rajongással beszél a palacsintámról és a pizzámról.
Olvass tovább: http://vadviragos-kert.webnode.hu/news/a-gyomron-at-/
A cikket írta: Virág
Hozzászólások
időrendi sorrend
De ne egyetek annyi szénhidrátot, nem egészséges.
Szülőnek lenni is ilyen.Igazságot tenni nap mint nap,szaladni felkapcsolni a lámpát,közben a tűzhelyen a készülő kaja,törni a fejet,mivel lehet lefoglalni három örökmozgót.Nem semmi!Kapsz egy kis ízelítőt az anyaságból és ahogy írod helytállsz ebben is.Örömteli ténykedést,pótmamaságot!
Puszi