Egy házasság története 2. rész!

Látogatók száma: 56

Folytatnám a megkezdett történetet, biztosan lesz köztetek olyan, aki elgondolkodik azon, hogy vajon igaz, vagy nem.

Nagyon szépen rendeződtek a dolgaink, és akkor becsapott a "mennykő". A férjem beteg lett megműtötték, hónapokig tartó lábadozás, közben komoly anyagi gondjaink támadtak. Akkor költöztünk új lakásba, hiteltörlesztés, betegség, stb. Állást változtattam, lecseréltem a kényelmes irodai állásomat, fizikai munkára, mert ott kétszer annyit kerestem. Háromműszakos, teljesítménybéres munkát vállaltam. Közben rendeztem a gyerekeket, férjemet, vezettem a háztartást. Nem volt könnyű, de megérte. A férjem felgyógyult, vállalkozásba kezdett (kereskedelem). Ha nem dolgoztam akkor besegítettem.
Szépen beindult, jól ment. Szerettem ott dolgozni, ott jöttem rá, hogy nem csak feleség, anya, házvezetőnő, gyárimunkás vagyok, hanem NŐ is. A sok vásárló között, nagyon sok sármos, vagy kevésbé sármos férfi is akadt. Jöttek a félig komoly udvarlások. Bevallom tettszett! Aztán jött egy aki, kitartó is volt, és komolyan is gondolta. Belemásztam egy kis flörtbe. Mivel nagyon rosszul hazudok, megváltoztam, amit a férjem is egyre többször szóvá tett. Időm is nagyon kevés volt, így véget vetettem a flörtnek (többet képzelt bele, mint amit adni tudtam, és akartam). Otthagytam az állásomat, ezután ketten vittük a vállalkozást. Közben a szomszédságba költözött, egy házaspár két gyerekkel, jó barátságot kötöttünk. A férj sokat dolgozott külföldön, kezdtem sejteni, hogy az új barátnőmet néha meglátogatja a férjem. Rákérdeztem tagadta! eltelt 2-3év megint váltottunk, vidékre költöztünk, új vállalkozás, vendéglátás! Amiben az elején szinte csak Én dolgoztam, mert a férjem, a ház felújításával foglalkozott. Új környezet , új emberek, főleg férfiak. Volt köztük egy aki régen nem érzett érzéseket támasztott fel. Azt éreztem amit az első nagy szerelem idején. A családomat soha nem adnám fel, de ez úgy éreztem jár nekem. Találkoztunk néhányszor, titokban, nagyon jó volt, csak furdalt a lelkiismeret. Nem bírtam tovább, véget vetettem a kapcsolatnak. pár hónap múlva ismét megtaláltuk egymást a férjemmel. Született még egy közös gyerekünk egy kisfiú, akit nagyon imádunk. Ő a mindenünk. Így ért véget a második 10-évünk. folyt köv.

A cikket írta: maresz058

előző cikk következő cikk

3 szavazat