Egy házasság története 3. rész!
Látogatók száma: 77
Lassan történetem végére érek, szerencsére ez csak a történetre igaz. HA BÁRKI HASONLÓSÁGOT VÉL FELFEDEZNI A VALÓSÁG ÉS A TÖRTÉNET ESEMÉNYEI KÖZÖTT, AZ PUSZTÁN A VÉLETLEN MŰVE (VAGY MÉGSE?) Köszönöm hogy meghallgattatok.
A kisfiunk megszületése után, sajnos rosszra fordult, az anyagi helyzetünk, vállalkozásunk a csőd szélére került. Újra munkát kellett vállalnunk, a férjem újra beteg lett, ahogy az lenni szokott, jöttek a bajok csőstől. Betegségéből kifolyólag, a szexuális életünk is egyre romlott, amikor is jött a nagy vallomás. A férjem bevallotta, hogy a barátnőmmel, akire egyszer már gyanakodtam, valóban volt közük egymáshoz ( jelenleg is a barátnőm). Nem tudja, hogy én tudom. Orvosok hada, de jelentősen nem változott a helyzet. Így telt el 2-3 év. Ekkor már Én lettem beteg, egy év alatt két, nagyműtét, közben elvesztettem a munkámat, pszichológushoz kerültem, még mindig lábadozom. A két nagylányunk közben felnőtt, már vannak unokáink. Eljutottunk arra a szintre, hogy rájöttünk, hogy Mi már egymás nélkül nem érünk semmit. Továbbra is megpróbáltuk élni az életünket, ami egyre nehezebb. A szexuális életünk, majdnem teljesen megszűnt, a hagyományos értelembe véve, de mint tudjuk az ember leleményes, és ha igazán akarunk valamit, azt előbb- utóbb elérjük. Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy ez a jó, de nekünk bevált. Engem úgy neveltek, hogy a bajban lévő embert nem szabad elhagyni, mert nem érdemli meg. Mi olyanok vagyunk, mint a tűz-és a víz. Valójában nem bírunk egymással, csak ideig óráig, de ehhez mindkettőnk végtelen tisztelete, és megbecsülése kell a másik iránt. A mi szerelmünk soha nem volt egetrengető, fergeteges. Voltak problémáin, kicsik is nagyok is, de talán nekünk ez volt a jobb, mert ez nem megy át gyűlölködésbe. Mindketten kellettünk hozzá. Ez volt a harmadik tíz évünk, de reméljük lesz még hozzá ugyanennyi.
A cikket írta: maresz058
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szőrnyű lehetett neked akkor mikkor megtudtad hogy a barátnőd és a férjed közt volt valami .
Elsem tudod képzelni milyen nehéz volt leírrni. Beismerni.
Pusz: Katkat
Kedves Maresz058!
Nagyon tetszett,igazi élet, szépítések,félrebeszélések nélkül! Ilyen őszinte írásokra nagy szükség van,nagyon sokat lehet belőle tanulni. Köszönöm .*
Nagyon tetszett,igazi élet, szépítések,félrebeszélések nélkül! Ilyen őszinte írásokra nagy szükség van,nagyon sokat lehet belőle tanulni. Köszönöm .*
Azért még kíváncsi vagyok miket írsz... és remélem nem kell kivárni a következő 10 évet .-)