újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Elfogyott a krém!

Látogatók száma: 55

Ahogy én látom magamat és ahogy ő lát!

Reggeli mosakodás. A fogkefe a számban, zizeg mint a motoros fűrész, néha még az orrcimpám is beleremeg. Közben járnak a gondolataim. Be kell érnem időben, mert ha nem akkor baj lesz! Fel kell venni a többieket is, de a fiúember biztos megint el fog késni, én meg a kormányon dobolva várom majd. De ha végre odaér, szokás szerint hallgatok, megint nem szólok neki semmit. Nem tehetek róla, ilyen vagyok. Kerülöm a nehéz vagy kényes helyzeteket. Nagyon sok vacilla kell hozzá, hogy valamit is szóvá tegyek.
Megmosom az arcomat, majd automatikusan nyúlok a krémes tégely után.
Meghökkenek! A krémből alig van valami a tégelyben!Már megint elfelejtettem pótolni. Na mindegy, a maradékot szinte kitörlöm a kis piros üvegből, a képemre kenem, majd nekiállok arcot rajzolni magamnak. Amikor végzek, utoljára szemügyre veszem a művet. Ehhez viszont fel kell tenni a szemüveget.
Ki mondta azt, hogy negyven felett férfi nélkül lehet élni, de szemüveg nélkül nem?
Elnevetgélek ezen egy kicsit, közben a pillantásom ráesik a macskára. Az öreg kandúr békésen üldögél nettül egymás mellé rakott mancsokkal. Tudja, hogy mielőtt elindulok, biztos kap valamit a táljába. Akkor öregesen odaballag, finnyásan beleszagol, és mire elindulok, már ügyet sem vet rám.
Este mikor hazaérek, már otthon van a hímnemű is. Ő nem vár az ajtóban de a cic igen. Méltatlankodva leköpköd, hogy egész nap egyedül volt, és már levelet akart írni az állatvédő egyesületnek, hogy ebben a lakásban nem törődnek az állattal! Egy doboz kaja mellett aztán megbékül velem is.
Életem párja a fotelben üldögélve vár.Én meg nekiállok elmesélni a napot, ami valljuk be, sokszor inkább hasonlít egy kanossza járáshoz, mint sima mezei munkához. Ahogy mesélek, hirtelen eszembe jut a krém!
- Elfogyott a krémem! - nézek a férfira.
Az hallgat, majd visszakérdez.
- Milyen krém?
Magyarázom, hogy az arcom, meg a ráncaim, meg a simaság, meg az érdes bőr, mire legyint egyet.
- Nem látok én ott egy ráncot sem!
Felforr a vérem. Páromból megint előtör a spórolós énje? Minek az a krém az asszonyállatnak, hiszen úgyis egész nap az üzemben rohangál, izzad, vihar gyorsan lepereg a kence róla. Mérges vagyok, mert úgy érzem nem figyel rám. Egész nap dolgozom, és még arra sem képes, hogy meghallgassa, mekkora baj az nekem, hogy üres az a nyomorult tégely. Összeszedem a tányérokat, majd a fürdőbe indulok megengedni a fürdővizet. A tükör előtt vadonatúj arckrém, bontatlan csomagolásban. A férfi megáll mellettem az ajtóban. Átölelem a nyakát.
- Köszi szépen! Tudtam hogy számíthatok rád!
Morog valamit a bajusz alatt, majd megjegyzi.
- Milyen ráncokról beszéltél? Én nem látok egyet sem!
Felnevetek. Ez a pár mondat, az egész napi idegbajért kárpótol!

A cikket írta: Babenko

9 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

ez ismerős:)
Ezeket nálunk is én veszem észre! Főleg mikor nyúlnék érte, aztán nincs! Hihetelen mi?
Irigyellek. Nálunk ha a fogkrém fogy ki az sem tünik fel a páromnak. De sorolhatnám nekem mindig a maradék hajsampon jut, a tusfürdős tubusban alig van valami...ez csak nekem tünik fel itthon senki másnak.
Nagyon tetszett az írásod. Van úgy, hogy az ember nem látja a fától az erdőt. Ez a férfi szeret téged és figyel rád, még akkor is, ha ezt nem mondja el naponta 100szor. Ha kell, ott van melletted. Becsüld meg őt és legalább ilyen figyelmes legyél vele Te is.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: