újabb események régebbi események további események
07:31
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Még ennél is jobban...

2010. december 31. - Látogatók száma: 175

Anyai szív folytatása - a valóság - kérésedre

Még ennél is jobban

A reluxa ferdén feszül a középső ablakban, a két szélsőben leeresztve pihen. Sarokban bontási törmelék vár összesöpörve a további sorsára. Még meleg a radiátor az átépítés alatt álló folyosón. Állok az ablakban, és a kinti fagyos szélben siető embereket nézem, akik próbálnak elbújni vastag kabátjukban. Megkeresem a számod a telefonkönyvben, és megnyomom a zöld gombot...

Kicseng a telefonod... egy... kettő... három... Számolom a csengéseket, mert ötödik után bekapcsol a hangpostád. Veszettül dobog a szívem... négy... talán el kellett menned valahová, máris keresem a mentségeket, hogy miért nem vagy a megbeszélt időben telefonközelben...

- Szia Kicsim! - hallom meg végre a hangod az ötödik csörgés előtt, amitől máris a levegőbe emelkedem.

- Szia Bolondom! - mosolygok a telefonba.

- Mi van veled? Jól vagy?

- Igen... igen... - most már, hogy hallom, hogy mennyi gyengédség van a hangodban - teszem hozzá magamban.

- És mit csinálsz mostanában? - érdeklődsz.

- Elvagyok... kalózcsapatot gyűjtök, flörtölök...

- Flörtölsz???

- Igen, mert nagyon felhúztál. Tudom, hogy nem direkt, és szerintem észre se vetted. De nagyon megharagudtam, és mérgemben - vallom be kicsit szégyenkezve - összetörtem egy szívet is.

- De mivel húztalak fel?

- Azzal, hogy besokalltál, és szólhattál volna, hogy elúszol a tennivalókban, és nem lesz rám időd.

- Én szóltam... - mondod halkan.

- Jó, de akkor nem fogtam fel, ne haragudj! - békélek meg egy pillanat alatt.

- Mondd Kicsim, sokat elcsábítottál már?

- Ó... csak egy párat... egyikkel randiztam is - vallom be.

- Tényleg? - lepődsz meg.
- Igen, de már ki is dobtam. Nem hasonlított hozzád eléggé...

- Jaj, ne hozzám mérd!

- Nem csak az volt a baj... - fogok bele - a nap minden szabad percében velem volt... mivel, hogy foglalkozott velem. De nem volt időm másokkal beszélgetni, se írni...

- Hm...

- És itt volt a karácsonyi pályázat határideje is, és nem mentem semmire se vele. Pedig mindig mondtam neki, hogy be kell fejeznem. Csakhogy ő annyira akart törődni velem, hogy nem vette észre, hogy megfojt... Aztán tizennegyedikén találkoztunk.

- Igen?

- Igen, és tizenötödike volt a pályázat határideje. Nem is fejezem be, ha a barátnőm nem nyüstöl. De akkor nagyon rád koncentráltam, és megírtam. Azután elküldtem neked levélben.

- Mondtam, hogy nyerni fogsz! - emlékeztetsz.

- Ezen szerintem csak én lepődtem meg - nyugtázom magamban. - A lényeg, hogy annyira rád hangolódtam, hogy minden végigfutott bennem, mintha az életem pergett volna le. Láttam, hogy nem lesz jó vele, mert csak bűntudatom lenne, és másnap könyörtelenül összetörtem a szívét.

- Hogy te milyen szívtelen vagy! - viccelsz velem.

- Veled nem, mert... - keresem a megfelelő kifejezést, amit mondhatnék, ahelyett, hogy szeretlek, mert tudom, hogy nem szereted kimondani azt a bizonyos szót, közben, fel-alá járok a zöld-fehér mintás járólapokon.
Türelmesen vársz, hogy mit fogok ebből kihozni.

- Szóval veled nem, mert érzelmileg nagyon közel állunk egymáshoz - nyögöm ki végül kínkeservesen. - De ha már itt tartunk... fel kell neked tennem egy kényes kérdést.

- És mi lenne az?

- Tudod, amit a pályázatban írtam, az asszonyról, akivel beszélgettem az is igaz, nem csak a többi része, amikor együtt voltunk... Az a kérdés... azt kell megkérdeznem... hogy elképzelhetőnek látod-e, hogy együtt legyünk családként a jövőben mi ketten, vagy öten, vagy akárhányan? Tudom, hogy most minden a nyakadba zúdult, - hadarok tovább - és tudom, hogy nem akarsz belerángatni a gondjaidba, mert egyedül könnyebben megoldod, és nem is most gondoltam, de a jövőben... el tudod képzelni, hogy együtt legyünk mi? Akármikor a jövőben, akár öt év múlva, vagy bármikor?

- Hát akkor már biztos. Nagyon remélem, Kicsim.

- Akkor jó - könnyebbülök meg végre - tudod a bizonytalanra nem tudok építeni.

- Arra nem.

- Jó, akkor az elkövetkező öt évben kitombolom magam, majd addig flörtölök mással.

- Hááát... na jó egy kicsit... egy kicsit flörtölhetsz... - mondod, mintha a fogadat húznák, és én elégedettem vigyorgok a hallatán.

- Tudod Bolondom... összebarátkoztam egy korombeli sráccal és azt mondta, hogy bevonzom a férfiakat a személyiségemmel, és simán az ujjam köré csavarom őket.

- Nem csodálom...

- Csak téged nem tudlak az ujjam köré csavarni.

- Még ennél is jobban...

Boldog mosollyal csukom össze, és csúsztatom a zsebembe a mobilom. Az átépítés alatt álló meleg folyosóról kifelé haladva, hangosan kopog a csizmám a szürke járólapokon. A porta előtt álló emberek megfordulnak, és rám néznek. Mielőtt bolondnak néznek, a másik oldalra fordítom a fejem, hogy ne lássák felszabadult és boldog mosolyom, ami neked szól. "Még ennél is jobban..."

- Donna Juanna -

A cikket írta:

11 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. január 7. 00:02

megtekintés Válasz erre: farkasp - 2011. január 6. 16:30

A tehetség vagy a boldogság vezette ily könnyen tolladat? :)
Szerintem az első. Írj sokat!
És persze légy boldog is!
Kívánja ezt peti barát. :)

Szerintem a második, Petibarát. :o)
De lehet, hogy összetartoznak. :o)
2011. január 6. 16:30
A tehetség vagy a boldogság vezette ily könnyen tolladat? :)
Szerintem az első. Írj sokat!
És persze légy boldog is!
Kívánja ezt peti barát. :)
2011. január 5. 21:48

megtekintés Válasz erre: huszarapu - 2011. január 5. 17:06

Kedves Donna!

Nagyon jó írásaid vannak. Eddig mindet elolvastam, és tettszenek. Nagyon tettszenek. Gratulálok hozzájuk.

Pusz: Peti

Köszönöm Peti, majd megmutatom, hogy melyikeket írtam névtelenül. ;o)
2011. január 5. 17:06
Kedves Donna!

Nagyon jó írásaid vannak. Eddig mindet elolvastam, és tettszenek. Nagyon tettszenek. Gratulálok hozzájuk.

Pusz: Peti
2011. január 3. 22:07

megtekintés Válasz erre: anubis - 2011. január 3. 14:11

Hm..., csak a szokásos. Grat, pusz, ölcsik:)).

Ja, meg még: szeretetből nincs sok, nincs elég. Ne higgy a férfiaknak.

Ó, fene a kommentelést, meg Nem Tom cikkét, akkor is ideírom: nagyon jó és nagyon tetszik, és tele van mindennel, ami fontos az életben. Na. Ha valami jó, az jó, én nem tudom olyan szuperszónikusan mondani:)))

Puszi:
J.

Szia J! :o)

Professzionálisan elmondtad! :o)

Puszi! D. J.
2011. január 3. 22:06

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. január 3. 21:15

Szia Donna!
Most lopni kényszerülök:-(
"Szeretjük mi ha szeretnek bennünket, (mert megérdemeljük) de ilyen mennyiségű szeretettel nyakon önteni valakit az már túlzás.
Egy évben 365 alkalommal nem lehet rántott húst enni, még ha az a kedvenced is. Jól esne közbe-közbe egy paprikás krumpli. Egy lecsó, tökfőzelék, gombaleves, mézes süti, fasírt."
Nekem "A pók" hiányzik az írásodból!!!
Barátod, Pinokkió

Mindet kiporszívóztam, biztos azért. :o))))
Már nem emlékszem pontosan, hogy hogyan is volt azzal a pókkal. Biztos olyan fáradt voltam, mint most is. :o(
Ne hari!
2011. január 3. 22:05

megtekintés Válasz erre: Je t'aime - 2011. január 3. 21:19

Nem elveszett ember ez az Andor-András. :))

Nem véletlen, hogy egymásra találtunk. ;o)
2011. január 3. 21:19

megtekintés Válasz erre: - 2011. január 2. 22:21

"Egyébként nincs annál érzékibb, mint amikor egy férfi franciául duruzsol a füledbe egy szerelmi vallomást. :)"

Gusztustalan!

Azt inkább el tudom képzelni vhogyan, h. JE T'Aime duruzsolja a fülembe a nevét! :)

---------------------

Üzenet Andor-Andrástól. :o))))

Nem elveszett ember ez az Andor-András. :))
2011. január 3. 21:15
Szia Donna!
Most lopni kényszerülök:-(
"Szeretjük mi ha szeretnek bennünket, (mert megérdemeljük) de ilyen mennyiségű szeretettel nyakon önteni valakit az már túlzás.
Egy évben 365 alkalommal nem lehet rántott húst enni, még ha az a kedvenced is. Jól esne közbe-közbe egy paprikás krumpli. Egy lecsó, tökfőzelék, gombaleves, mézes süti, fasírt."
Nekem "A pók" hiányzik az írásodból!!!
Barátod, Pinokkió
2011. január 3. 14:11
Hm..., csak a szokásos. Grat, pusz, ölcsik:)).

Ja, meg még: szeretetből nincs sok, nincs elég. Ne higgy a férfiaknak.

Ó, fene a kommentelést, meg Nem Tom cikkét, akkor is ideírom: nagyon jó és nagyon tetszik, és tele van mindennel, ami fontos az életben. Na. Ha valami jó, az jó, én nem tudom olyan szuperszónikusan mondani:)))

Puszi:
J.
2011. január 2. 22:21

megtekintés Válasz erre: Je t'aime - 2011. január 2. 19:43

Óóó, köszönöm szépen.

Kedves Andor-András, tessék csak a szép Donnára figyelni. :)
Bár, ha az MSN-ből szerelemre gondolok... :D
Egyébként nincs annál érzékibb, mint amikor egy férfi franciául duruzsol a füledbe egy szerelmi vallomást. :)

"Egyébként nincs annál érzékibb, mint amikor egy férfi franciául duruzsol a füledbe egy szerelmi vallomást. :)"

Gusztustalan!

Azt inkább el tudom képzelni vhogyan, h. JE T'Aime duruzsolja a fülembe a nevét! :)

---------------------

Üzenet Andor-Andrástól. :o))))
2011. január 2. 19:43

megtekintés Válasz erre: - 2011. január 2. 17:37

Szia Zsötem!
András-Andor ezt üzeni:

"Mennyecském,
azt üzenem neki vissza, h. nagyon szép, beszédes a neve.
Kéri a címemet? :))))"

Óóó, köszönöm szépen.

Kedves Andor-András, tessék csak a szép Donnára figyelni. :)
Bár, ha az MSN-ből szerelemre gondolok... :D
Egyébként nincs annál érzékibb, mint amikor egy férfi franciául duruzsol a füledbe egy szerelmi vallomást. :)
2011. január 2. 17:37

megtekintés Válasz erre: Je t'aime - 2011. január 1. 20:45

Remélem azért nem kell 5 évig várnotok! Az rengeteg idő.
Kedves Andor-András is vegye magára a dalt:

"Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár, most örülj, hogy van ki vár
és a két karjába zár."

Puszil Zsötem.

Szia Zsötem!
András-Andor ezt üzeni:

"Mennyecském,
azt üzenem neki vissza, h. nagyon szép, beszédes a neve.
Kéri a címemet? :))))"
2011. január 2. 17:17

megtekintés Válasz erre: Janó - 2011. január 2. 14:55

Kedves Donna!

Ne higgy a jóakaróidnak, ez az írásod nem jó. Egyszerűen fantasztikus, zseniális!
Már az első mondatod is felkeltette azt érdeklődésemet, de aztán, olvasva tovább az írásodat, még a szőr is felállt a hátamon, valami édes borzongás vett erőt rajtam, és szerettem volna az imádott férfi helyében lenni. De ez csak egyik fele a dolognak, ami az érzelmekkel való játékot illeti. A másik pedig egyenes elképesztő. A professzionális nő képe jelent meg előttem, a kívánatos nő mellett a varázslatos, az elbűvölő, ugyanakkor az esetlen és kiszolgáltatott nőt láttam benned. Mert a szerelem bármire képes, még az ilyen abszurd helyzet elfogadására is. De ahogy ezt leírod, az páratlan.

Janó

Kedves Janó!

Nem is tudom hirtelen, hogy mit mondjak erre a nagy dicséretre...
Ha nem baj, még gondolkozom rajta... addig meg pirulok és örömködök csak itt magamban. :o)

Köszönöm!

D. J.
2011. január 2. 14:55
Kedves Donna!

Ne higgy a jóakaróidnak, ez az írásod nem jó. Egyszerűen fantasztikus, zseniális!
Már az első mondatod is felkeltette azt érdeklődésemet, de aztán, olvasva tovább az írásodat, még a szőr is felállt a hátamon, valami édes borzongás vett erőt rajtam, és szerettem volna az imádott férfi helyében lenni. De ez csak egyik fele a dolognak, ami az érzelmekkel való játékot illeti. A másik pedig egyenes elképesztő. A professzionális nő képe jelent meg előttem, a kívánatos nő mellett a varázslatos, az elbűvölő, ugyanakkor az esetlen és kiszolgáltatott nőt láttam benned. Mert a szerelem bármire képes, még az ilyen abszurd helyzet elfogadására is. De ahogy ezt leírod, az páratlan.

Janó
2011. január 2. 01:16

megtekintés Válasz erre: - 2011. január 2. 01:14

Még egy Tamás bátya és elfenekellek.

Tamás

Hát... Tamás, ez a fenekelés a mániád, fogadjunk? A cikkedben is fenekelni akartad a parázna asszonyod. :o)
2011. január 2. 01:14

megtekintés Válasz erre: - 2011. január 2. 01:12

Kedves Tamás bátya!

Köszönöm a tanácsot, mint néhai férfitól!
Majd gyakorlom a női taktikázást, nem megy még nekem, ez teljesen nyilvánvaló. :o)
Nekem az a nem létező taktikám, hogy őszinte vagyok. De majd tanulok, ha adsz priviben tanácsokat, hogy hogyan lehet az ujjacskám köré tekerni még jobban a férfinépet. :o)

Csók! D. J.

Még egy Tamás bátya és elfenekellek.

Tamás
2011. január 2. 01:12

megtekintés Válasz erre: - 2011. január 2. 01:04

Szia Dunnácska!

A pályázat folytatódik?
Persze jó, ha ilyen érzéseid vannak, de én mint néhai férfi, úgy gondolom, ha egy kicsit kevesebbet adnál ki magadból, előbb célhoz érnél.
Szeretjük mi ha szeretnek bennünket, (mert megérdemeljük) de ilyen mennyiségű szeretettel nyakon önteni valakit az már túlzás.
Egy évben 365 alkalommal nem lehet rántott húst enni, még ha az a kedvenced is. Jól esne közbe-közbe egy paprikás krumpli. Egy lecsó, tökfőzelék, gombaleves, mézes süti, fasírt. Na ki van még ?
Tamás

Kedves Tamás bátya!

Köszönöm a tanácsot, mint néhai férfitól!
Majd gyakorlom a női taktikázást, nem megy még nekem, ez teljesen nyilvánvaló. :o)
Nekem az a nem létező taktikám, hogy őszinte vagyok. De majd tanulok, ha adsz priviben tanácsokat, hogy hogyan lehet az ujjacskám köré tekerni még jobban a férfinépet. :o)

Csók! D. J.
 
2011. január 2. 01:04
Szia Dunnácska!

A pályázat folytatódik?
Persze jó, ha ilyen érzéseid vannak, de én mint néhai férfi, úgy gondolom, ha egy kicsit kevesebbet adnál ki magadból, előbb célhoz érnél.
Szeretjük mi ha szeretnek bennünket, (mert megérdemeljük) de ilyen mennyiségű szeretettel nyakon önteni valakit az már túlzás.
Egy évben 365 alkalommal nem lehet rántott húst enni, még ha az a kedvenced is. Jól esne közbe-közbe egy paprikás krumpli. Egy lecsó, tökfőzelék, gombaleves, mézes süti, fasírt. Na ki van még ?
Tamás
2011. január 1. 21:38

megtekintés Válasz erre: Je t'aime - 2011. január 1. 20:45

Remélem azért nem kell 5 évig várnotok! Az rengeteg idő.
Kedves Andor-András is vegye magára a dalt:

"Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár, most örülj, hogy van ki vár
és a két karjába zár."

Puszil Zsötem.

Kedves Zsötem, én is remélem. Átadom az üzidet! Sajnos nagyon pocsék nála most a net, nem hiszem, hogy meg tudja nyitni az oldalt mostanában.

Puszi! D. J.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: