Szerelem a hétköznapokon
Látogatók száma: 89
Bevallom, nem szeretem a felszólításokat, így azokat a napokat sem kedvelem, amelyeken valakiket, vagy valamiket szeretni kell!
Közéjük tartozik a Valentin nap is, mert engem ne csak akkor szeressen a párom, hanem az év további 364 napján is, ahogyan én szerelmem sem egy napra korlátozódik.
Nekem mindig volt friss virágom, mert kedvesemtől hetente minimum kétszer kaptam egy-egy csokorral.
Ha visszagondolok az együtt töltött évekre, soha nem a nagy ünnepek jutnak eszembe, hanem ama bizonyos szürke hétköznapok, amikor annyi munka és gond ellenére is, kedvesem ünnepet varázsolt a szívembe.
Egyik alkalommal siettem haza munka után, mert megbeszéltük, hogy hat órára vár haza, s azonnal nekiláttam a főzésnek, hogy időben elkészüljek az estebéddel. Miután a párom imádta az édességet, gondoltam, süteményt is sütök. Mégpedig azt a lekváros rácsos linzert, amely a kedvence volt.
Késő nyár volt, szikrázóan sütött a nap. Megterítettem a vacsorához, és elmosogattam az addig használt edényeket, hogy rendben legyen minden, mire hazaér.
Csengett a telefon, hogy azonnal induljak a Kosztolányira, ott vár, a szokott helyen, s máris letette.
A sütemény még a tepsiben, akkor akartam a sütőbe tenni, az étel körül is lett volna teendőm, de nem számított, lekapcsoltam a gázt, rohantam tusolni, s negyedóra múlva már indultam is, kipirulva az izgalomtól.
Ahogyan az már megszokott, ha siet az ember, nem jön sem a villamos, sem a busz, elindultam hát gyalogosan, elvégre egy megállót kellett mennem.
Az én párom ott sétálgatott a Feneketlen tó partján, kezében egy csokor virággal és úgy fogadott, mintha egy éve, s nem aznap reggel váltunk volna el egymástól.
- Szívem! Most csak mi ketten vagyunk fontosak!
Átölelte a vállam és úgy mentünk abba kis pilzeni sörözőbe, amely túloldalon, az egyik kis mellékutca közepén, egy négyemeletes ház alagsorában volt. Talán húsz négyzetméter összesen, két asztal nyolc székkel, meg a bárpultnál is elfér vagy három ember. Barátságos a kiszolgálás, négy-öt vendégnél soha nincs több. Hideg a sör, finom a meleg szendvics, az unikum is a megszokott színvonalú.
Este kilenckor sétáltunk haza.
Befejeztem a vacsorakészítést, tíz órára kisült a sütemény is.
Megvacsoráztunk, elszopogattunk levezetésként egy pohár bort.
Jól sikerült, hétköznapi este volt, melyet eseménydús, szerelmes éjszaka követett.
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Hangulatos írás...jól kiemeli az "eseménydús" jelzőt a wégén! :D:))
Valóbam jó az a kis sörözö a Fadrusz utca sarkán.
A meghitt élmények ritka dolgok. A Bálint(Valentájn) nap viszont, nem magyar ünnep!
A meghitt élmények ritka dolgok. A Bálint(Valentájn) nap viszont, nem magyar ünnep!
Nincs még egy olyan férfi, mint Sanyi volt! Nyugodt, kiegyensúlyozott, jó kedélyű, művelt, intelligens. Rajtam kívül a komolyzenét imádta!
Pussz: Yolla
Mennyivel szebb ez így, mint a kötelezően megvett virágok, csecsebecsék, csak mert azon a napon adni "kell".
Pussz,
Tündér