Rendelkezz magaddal!

Látogatók száma: 78

Egyre jobban zavart a látvány, amit a tükörben, és magamra nézve láttam. Kényelmetlenül éreztem magam a bőrömben. Frusztrált a tudat, hogy valaha nem ilyen idomokkal voltam megáldva.

Gyermekként sem voltam sovány alkat, mindig voltak plusz kilóim. Középiskolai tanulmányaimat követően dolgozni kezdtem, beléptem a nagybetűs életbe.
Egy irodában tudtam elhelyezkedni, ülő munkát végeztem egész nap. Mivel nem voltam fizikai terhelésnek kitéve, ahogy teltek a hónapok, úgy lettem egyre vastagabb.
Pár év elteltével férjhez mentem, megszületett kisfiam. A terhesség még jobban torzított testemen, szülés előtti alakomat sem tudtam visszanyerni. Egyre jobban zavart a látvány, amit a tükörben, és magamra nézve láttam. Kényelmetlenül éreztem magam a bőrömben. Frusztrált a tudat, hogy valaha nem ilyen idomokkal voltam megáldva.
Önmagammal vívott belső konfliktusomból kialakult komorságom kezdett kihatni környezetemre. Ekkor értem el azt a pontot, mikor elhatároztam, véget vetek eddigi életstílusomnak, tiszta lappal indulok egy új külső megvalósítása felé.
Minimalizáltam az ételmennyiséget, csak akkor ettem, amikor már szinte rosszul voltam az éhségtől. Emellett otthoni tornagyakorlatokkal feszesítettem izmaimat minden nap többször is.
Alig telt el két hónap, az eredmény szemmel látható lett. Sokkal fittebbnek, könnyebbnek éreztem magam. Öröm volt tükörbe néznem, mikor régi kihízott ruháim sorra rám jöttek. Az örömöm kifelé is megmutatkozott, egyre több ismerősömtől, barátnőmtől kaptam pozitív visszajelzést. Ennek 3 éve, és még mindig tartom a formám, azonban a drasztikus koplalást kiiktattam napirendemből. Mindent lehet ennem, csak mértékkel. Filozófiám: többször egyél keveset, és minden nap mozgasd meg testedet.
Nem csak a külsőmnek, a lelkemnek is adtam ezzel a döntéssel egy új lehetőséget a kiegyensúlyozott éltre.

A cikket írta: Melinda