újabb események régebbi események további események
07:15
zsoltne.eva új hozzászólást írt m.lilla naplóbejegyzéséhez
22:37
m.lilla új bejegyzést írt a naplójába
22:21
Grace új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
21:54
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:37
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
20:07
Ilona új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
18:19
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
16:51
Anyu új cikket töltött fel
16:26
Sanda új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
16:23
Ilona új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
13:10
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
12:04
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
09:59
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
08:15
Sanda új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez
07:46
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
20:50
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
20:45
Anyu új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
20:21
Divi Éva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:18
Divi Éva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:10
Divi Éva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez

Csak egy Anya?

2010. október 22. - Látogatók száma: 81

Jó a kérdés s szép rá a válasz. Azt kérték, küldjem el egy másik anyának, ...., barátnak, ... és én ennek most eleget teszek.

"Egy nőtől, aki éppen a jogosítványát akarta megújítani a megyei hivatalban a hivatalnok hölgy megkérdezte, hogy mi a foglalkozása.

A nő hezitált, nem igazán tudta, hogyan határozza meg a munkáját.

Úgy értem – magyarázta a hivatalnok – van munkája, vagy csak ...?

''Persze, hogy van munkám,"- csattant fel a nő,
''Anya vagyok."

''Az anyaság nem számít foglalkozásnak, a háztartásbeli a megfelelő szó!"–hangsúlyozta a hivatalnok.

Egészen addig a napig nem is jutott eszembe a történet, amíg egyszercsak ugyanebbe a szituációba nem kerültem a polgármesteri hivatalban.

A hivatalnok láthatóan egy karrierista hölgy volt, kiegyensúlyozott, hatékony és megszállottja az olyan fontosnak hangzó címeknek, mint:
"Hivatali Vallató" vagy ''Városi Nyilvántartó".

''Mi a foglalkozása? "– kérdezte.

Mi késztetett rá, hogy ezt válaszoljam, nem tudom, csak úgy kibuktak belőlem a szavak.

''Tudományos munkatárs vagyok a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén.''

A hivatalnok megdermedt, a golyóstoll megállt a kezében és úgy nézett rám, mint aki rosszul hall.

Megismételtem lassan, kihangsúlyozva a fontos szavakat.

Majd csodálattal néztem, amint a kijelentésemet fekete nyomtatott betűkkel a hivatalos nyomtatványra írta.

''Megkérdezhetem, "– kezdte a hivatalnok érdeklődéssel –

"Pontosan mit csinál ezen a területen?"

Hűvösen, minden izgatottság nélkül a hangomban, hallottam magam válaszolni:

"Továbbképző kutatómunkát végzek, (amit az anyák nem)
laboratóriumban és terepen, (általában úgy mondom a házban és a házon kívül).
A főnökömnek dolgozom (az Úrnak elsősorban, aztán az egész családnak),szereztem már négy elismerést (mind lány).
Természetesen ez a munka az egyik legelhivatottabb a földön, (akar valaki ellentmondani? ) és gyakran napi 14 órát dolgozom (a 24 közelebb áll a valósághoz).

De a munkám több kihívást tartogat, mint a legtöbb átlagos karrier és az elismerés sokkal kielégítőbb, mint pusztán a pénz.''

A hivatalnok egyre növekvő elismeréssel töltötte ki a nyomtatványomat, felállt és személyesen kísért az ajtóhoz.

Amint ráhajtottam a kocsifelhajtónkra, a csodálatos új karrieremben elmerülve, szaladtak elém a laborasszisztenseim: 13, 7 és 3 évesek.

Az emeletről hallottam a gyermekfejlődési programunk új kísérleti modelljét (6 hónapos kisbabánkat), amint egy új hangmintát tesztelt.

Úgy éreztem, csapást mértem a bürokráciára!

Úgy tűntem fel előttük, mint aki sokkal előkelőbb és nélkülözhetetlenebb az emberiség számára, mint "csak egy másik Anya''.

Anyaság!

Micsoda nagyszerű karrier!

Különösen, ha egy cím is van az ajtón.

Akkor a Nagymamák

"Vezető tudományos munkatársak a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén '',

és a Dédnagymamák

''Ügyvezető tudományos munkatársak"?

Szerintem igen!!!

És hiszem, hogy a nagynénik

"Tudományos munkatárs-helyettesek".

...

Kérlek küld el ezt egy másik Anyának,
Nagymamának,
Nagynéninek,
És más barátoknak, akiket ismersz.

Legyen kevesebb problémád,
Több örömed,
És csak boldogság kopogtasson az ajtódon!
Légy kedvesebb mint kellene.

Mindenkinek, akivel csak találkozol, meg kell vívnia a saját harcát.

Sosem tudhatod, hogy egy perc vagy egy pár őszinte szó mikor befolyásol egy életet."

A cikket írta: zsoltne.eva

4 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. október 24. 21:54
Még a végén Rád kapok. Nagyon tetszett. Puszi Magdi
2010. október 23. 12:54
Sziasztok Évi és Nárcisz!
Nem volt hiába ezek szerint feltenni ezt a cikket. Örülök, hogy máris érzitek milyen fontos emberek is vagyunk mi. Én próbálgatom magam beazonosítani több-kevesebb sikerrel. Lehet, hogy én egy "Tudományos munkatárs vagyok... - itt kihagyom a gyermekfejlődést, de csak egyelőre - az emberi kapcsolatok területén", melyet négy évtized alatt sikerült annyira tökéletesíteni, hogy jobbnak láttam visszavonulni. Jelenleg pedig "Tudományos munkatárs vagyok az állatok fenntartása" téma, illetve szakma területén.
El lehet gondolkodni ezen és ebben ez a jó!
2010. október 23. 11:11
Én is gyorsan beazonosítottam magam, "Tudományos munkatárs vagyok a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén", és már a nem is tudom, hogy hányadik továbbképzésen veszek éppen részt.....de még mindig tovább kell képeznem magam, ez már is látszik.....
Vagy "csak" egyszerűen anyja vagyok, a mindegy, hogy hány éves gyerekeimnek?
Igen a legfelemelőbb hivatás anyának lenni,.... azt is bizton állíthatom 32 éves gyakorlat után, hogy a legtöbb problémát hordozza magában, de a legtöbb örömöt is nyújtja.
Elmondhatom, hogy ez a karrierem csúcsa, vagy az lesz majd, ha ugyanitt "Vezető tudományos munkatárs" leszek ? Én most imádom a munkahelyem a munkatársaimmal együtt.
Nagyon tetszik a cikked Éva, szeretettel üdvözöllek.
2010. október 23. 02:29
Ez igazán klassz. Valóban miért gondolja bárki, hogy az anyaság nem munka. Aki ezt kitalálta betenném egy családba, hogy bizonyítsa be nem foglalkozás. Ehhez kell aztán a kurázsi igazán. Itt a családban kell tudni jól koordinálni, hogy mindenki pihenjen is, és időben ott legyen mindenki a helyén!!!
Gratulálok nagyon klassz munkahely!!!!
Üdv Éva.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: