újabb események régebbi események további események
09:18
Black Ice új bejegyzést írt a naplójába
12:21
zsoltne.eva módosította a cikkét
11:02
zsoltne.eva új cikket töltött fel
15:25
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
15:21
Black Ice módosította a cikkét
15:17
zsoltne.eva új cikket töltött fel
15:08
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
15:04
Ilona új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
15:00
Black Ice új cikket töltött fel
11:15
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
10:50
Ilona új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
10:38
Yolla új cikket töltött fel
09:53
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
09:49
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
09:27
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
08:09
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
14:48
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
14:46
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:05
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
08:41
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez

Dőzsöl a magyar, nem kell hazudni

2010. június 10. - Látogatók száma: 78

Még, anno 10 -15 éve sok háztartásban nem volt hitel. A nők nem igényelték az inox mikrót, az inox tűzhelyet és páraelszívót és 300.000 forintos láboskészletet , a heti 4 fodrászt, minden hónapban 30 ezerért vett ruhát, kozmetikát és utazást a szeretőve

Ma a válság óta egyre több családot, párkapcsolatot, testvéri, baráti köteléket érint az a téma : Hogyan lehet kibírni a sorozatos csapásokat, az előálló problémákat ?
Hogyan lehet átvészelni az embert próbáló helyzeteket ?

Annyi minden ér egy családot, 2 embert,
Gyermekkorban, kamaszkorban.

23 és 25 éves kor után jön az élet valósága odakint, a kinti problemetikus felnőtt világ.
Gond a munkatársakkal, a munkáltatóval.

Nem jelent be, nem fizet. Nehéz elhelyezkedni, gond van a képzésekkel, átképzési programok.
Nincs odakint semmi.
Várni kell, de sok nő, anya, leány már vagy 7 éve vár, mikor lesz valami, Ők is szeretnének pénzt keresni, utazni, költeni, dolgokat.

Gondok a korrupt hivatali szereplőkkel, a szolgáltatókkal, vállalkozókkal.
Haláleset, betegség, baleset, munkanélküliség, szegénység, kirúgnak iskolából, állásból, kapcsolatból, közösségből. Árulás, csalódás.
Magány, félelem, vágyódás és megcsalás.
Veszteségek : anyagi, érzelmi, emberi .
Hatalmas számlák, gáz és villany, fele adminisztrációs jogosulatlan felrótt tételek a számlákon.
Fulladozik a magyar.
Csoda, ha hazudni, lopni, ügyeskedni kényszerül mindenki, öreg, nő, gyerek, asszony is , mindenki.
Szerintem nagyon igazságtalan és tisztességtelen a rendszer és nem tudom, miért nincs erre senkinek sem szeme.
Mindent el fogok követni, hogy meghallgassák azok a fülek az igazságot, eljusson oda.

Senki se ad, csak elvesz, elszed a magyartól, mindenki csak a pénzt lesi, azt akarja és abból többet.
Egyre több a mély szegénységbe zuhant vigasztalan magyar család, párok, öreg és fiatal.
Egyik ember, család, hivatal , munkáltató vétkéért mindig egy ártatlan fizet meg az egyik családban, háztartás, kapcsolatban , munkahelyen, hivatalban. Valahol.

Bizony olyan világ sose volt, hogy az Ő morzsáikra törnek.
Segély, fekete és szürke munka, vasazás, trágyázás a legócskább férfi, női munkák , amik alig fizetnek papíron 65 , kézbe csak 35 - 40, k*ssolni kell, azért is marakodnak.

Azt is elveszik a legszegényebbtől , azok az emberek , családjaik, hivatalok , akik keresnek egy családban többen és van fix jövedelmük, nem is kevés .
+ Van segély és támogatás, segít a rokon, család , barát pénzzel, tárgyakkal és az sem elég.Miért ?
Mert kérem akkorák a családokon, hivatalok, vállalkozások, vállalatok, közösségekben feszülő egyéni személyes igények, szükségletek, ambíciók.
én látok, hallok, nem akarok senkit megbántani, és megsérteni.

Nemrég egy gyesből élő,anyukával beszélgettem ,és 6 éve vár munkára.
Annyira tiszta csodálatos , jólelkű , csupa szív édes kislánya volt.
Ritka az ilyen gyermek.

Azt kérdezte tőlem, és az anyjától 10 évesen , milyen lehet a málna, a csoki íze ?

Az anyja megtiltotta neki , hogy kérjen,sírjon panaszkodjon a városban és a boltban.
Akkor és ott éreztem milyen kicsi vagyok, kár hogy nincs több pénzem, hogy minden ilyen kis sebzett gyermeki lélek kis örömét megváltsam és az édesanyjáét is.

Azt kérdezte a kislány kíváncsi , de annál szomorúbb szemmel , jártam e már állatkertben, Balaton , mert ő és az anyukája, olyan szegények , hogy fél ő már sose fog.
sose lesz jobb.

Tudom , milyen egy nőnek, lánynak, anyukának, gyermeknek ez az érzés.
Látom a bánatos tekinteteket ,mikor egy egy nő szomorúan bámulja a kirakatokat, szórólapokat, a boltok polcait ,nézi a csinos nőket, jó kedvűek mennek fodrászhoz, vásárolni, szórakozni.

Tudom, mikor egy nő elveszti a reményét, hitét női önbecsülését az milyen, fájó.
Tudom, milyen az, mikor évek óta csendesen kell tűrni otthon , és kifelé mosolyogni, tenni az okét.

Pár hete bicikliztünk a városba, nekünk ez jut 7 éve , pedig hitelünk sincs , csak akkora rezsi számlát vág ránk évente egy hivatal ,szolgáltató , munkáltató jogosulatlanul felróva, pereskedünk, de hiába, ami miatt már jövő évre betáblázza nekünk az adósságát , viszi a nyaralás a bútor árát.
Nem jut magunkra. Mégis fel kell találni magunk ott, ahol vagyunk, ami jut.
Társasozunk, rajzolunk, festünk, kertészkedünk, erdőt járunk netezünk.
A párom nem egy nyaralós,romantikus ,ember ha jutna is rá inkább új kocsit venne magának, műszaki cikket, venne harmadikat .Haverokra verni, meg ki tudja ,vagy máshol folyna ki a pénz.
6 éve nyaraltam úgy külföldön életemben először a tengernél igazi férfi,igazi szerelem, igazi társ és barát egy személyben , hogy az akkori szerelmem, vőlegényem eladta az arany karkötőjét értem,értünk beadta zaciba az óráját, és a sajátjából csináltatott nekem jegygyűrűt.

Egyik nap gyárban ültem vidéken, másnap Pesten és egy repülőgépen ültem " elrabolt ", meglepett .
Nála én a gyerek volt az első aztán ő maga és a haverok.
Ritka kincs ember volt, de másnak is kellett.
Ha szereted elengeded ,legyen boldog,szabad úgy ahogy ő akarja, és ő dönt.


Visszatérve a kis nőre.
Akkor ott , egy síró nőt pillantottam meg a kis kápolna elött .

Otthon nem lehetett sírnia, panaszkodnia senkinek, senki nem értette és hallgatta meg.
Férje volt, elhagyta , de nem váltak el , ott hagyta egy gyesre egymagára két gyerekkel.
Pénzt nem adott, feléjük se nézett.
( Anyu és mi is így nőttünk fel, tudtam milyen.)
A nő szülei, testvérei rég nem éltek.

Megérintett , és nem tudtam elmenni mellette.
Azon kaptam magam , hogy mellette ülök, ölelem és mondom neki sírjon nyugodtan .
Sírjon , adja ki magából, hallgatom és én értem őt, nincs egyedül.
Már ez is valami, jólesett neki ,bár utána szégyellte ,kértem ne mondja el senkinek.
A vasútig kísértem.
A gyerekei csak nézték .

Azóta ruhákat gyűjtök én és a párom,a párom anyukája ez már 3 ember ,keresek és a neten ,és segítek nők, anyukák, lányoknak,valamikor apukák,férjeknek is .Idegennek, ismerősnek csak úgy , mert így érzem helyesnek.

A múlt héten 4 zsák ruhát, játékot küldtek el nekem a neten szétosztottam.
Egyiket Szombathelyre vittem, Veszprémbe, Zalába is jutott .
Ezek a kis lányok,nők,anyukák,gyerekek és kamaszok úgy hordták és viselték a turis ruhát akár más a 140 ezer forintos Armanit.

Látni kellett volna őket, milyen sokat jelentett nekik hogy kaptak valakitől, gondoltak rájuk, mikor évek óta már senki sem.

Valóban ez így van ,a párom, a családja tudja.
Tudom, hogy több ilyen lélek, emberke kellene talán elindítok bennetek odakint valamit.
Úgy hívják szeretet, emberség, együttérzés. Figyelem.
Mindenki isten gyermeke, senki se jobb, több a másikánál, nem is rosszabb .

Az emberek nem mernek évek óta sírni, kérni, beszélni sem, és ez baj.
Őket elfelejtette nem csak az ország, hanem egy egész kormány.
A szomszéd utcában 12 gazdag család van és 2 irdatlanul szegény, rendes emberek.
Egymás mellett a 2 világ egy utcában .

A 8 év alatt arra nem vette a fáradságot egyik család,ember ,szomszéd,munkáltató és hivatal hogy este becsenget , aztán elmegy és letesz a küszöbre egy zsák ruhát, krumplit, megunt játékot , átvisz egy kis kalácsot, italt ,virágot, receptet cseréljenek az asszonyok.Nem tudom miféle nők, öregek, gyerekek apák vannak ,de nem tetszik amit látok.

Emlékszem 1 éve volt egy idős néni is, akinek 8 éve nem telt szemüvegre , az unokája miatt ,azt kérdezte tőlem , odajött ,hogy mit csináljon.
Vagy ennivalót vesz konzervet, tésztát , vagy a gyógyszereit váltsa ki ,a számláit is be kell fizetni vagy nyuszis kakaót vesz az unokájának.
Két ezer forintja maradt egész hónapra .
Azt mondta az eladónak :
- Aranyoskám, mennyi ennek az ára nem látom ? Segítene ?
Persze. 570 forint.- felelte.
Ó , az drága nekem.
Nem drága ez mami, van 1200 forintért is, ez a legolcsóbb.
A kis öreg mondta neki elöttem , hogy neki még csak hó eleje van, 2 ezer forintja maradt a következő hónap tizedikéig .Láttam a fel nem adott csekkeket és ki nem váltott vényeket.
Inkább ő nem evett, lemondott mindenről , hogy a kis unokának vigyen túró rudit és kakaót.
Sosem felejtem el. Beállt a sorba, aztán kiállt.
Megint beállt , aztán kiállt a sorból, mert átszámolta a pénzét és 40 percet gondolkodott a polc elött és négyszer visszatette.

Aztán segítettem a néninek lett kakaó is 100 ft olyan capuccinó por , van vaniliás izű is,kisebb kiszerelés , de cukorral dúsítva sok lesz belőle .
Szóval be lehet osztani , tészta is, konzerv is lett, és a gyógyszerre is maradt.
Alkalmazkodni kell , mert a szegény magyarnak ez jutott , ha nem teszi beledöglik, semmire sem jut.
Mondtam neki a gyerekek, unoka ,enélkül is felnő, és nagykorúkra teljesen kihull, kikopik mit költöttünk rájuk 12 éves korukig, elfelejtik .
Mi nekünk se volt akkor sok minden , nem jutott , és egyszerű használt köpenyben, tankönyvekkel is kitűnőre levizsgáztunk, sorban versenyeket nyertünk, alkotói díj,igazgatói dicséret, emberek lettünk,felnőttünk.

Kölcsönkért ceruzával rajzoltam gyerekként,elszakadt az egy szem rajzlapom, kicsit át is ázott ,de megnyertem a testvéreimmel ,sorba a rajzpályázatokat.

13 voltam amikor A II.János Pál pápa által kiírt rajz versenyre benevezett tanárunk ,és kikerült a Pápához munkánk, megáldott minket , és dicséretet kaptunk.
Ez nagyon nagy dolog.
A bátyám , az iskolai gépeken gyakorolt tanfolyamon,aztán apám egy ezer éves régi gépet rakott össze neki, kidobták.
A bátyám első lett a versenyen, informatikai díjat , pénz jutalmat kapott , és soron kívüli felvételi lehetőséget.
A mamámnak van ingatlana hegy, és felszerelt gépiesített szép városi lakása, de mikor a városba költözött a pénz, munka az emberek megváltoztatta.Lecserélte vidéki boldog életét a városra, műszaki gépek és tévé.
Az új sütőben sosem sütött többé, nem gyúrt és nem vasalt.
Megkérdezte milyen az ebéd , és látta , hogy hazudunk.
Sose ment jól már gyermekként sem a füllentés.
Az már nem volt olyan, mint a kis vályogházban , amit olyan vidáman gyúrt a pirítós, a csipke tea, a pirítós . Az sem , és ő sem.
Megkérdezte ,szeretni fogjuk e ha hazamegy, visszaköltözik , és megértem e.
Beköltözött a városba , mert közel akart lenni a családhoz, unokákhoz.

Az én drága mamám eladott mindent és vissza költözött az egyszerű vályogházba a hegyre, az állatai, virágai , az ottani emberek közé .
Visszaadott mindent és kifizette az adósságait pár éve mikor láttam .

Nem minden a tárgyak és a pénz , ha útközben elvész belőlünk , köztünk valami.-mondta.

Nem kell tévé, se városi élet, se gépek, se busz, se telefon, se autó , se komfort.
Valamit elvisz az emberek lelkéből, az emberek szívéből, megrontja a családi és baráti, emberi kötelékeket mondta.
Kút és dunna, friss baracklekvár és azóta a régi magyar dalokat hallgatja , úgy süt , főz és dolgozik a kertbe. Azóta kivirult.

Nem kellett százezer forintos notebook, se számológép nem voltak extra igényeink.

Amikor látom , hogy egy családba mindenki igényeire van pénz ,és a másik családba szomorú arcokat, sorsokat látok .
Egymás mellett élő családok, szomszédok, egymás melletti házak,
2 világ és 2 szakadék, ég és föld a távolság,nem kell érte Szomáliába, Afrikába menni.

Amire nekem van szemem, fülem, szívem és időm,energiám egy héten párszor nektek is kellene, hisz mindenki tudna adni, segíteni a másikának.
Egy ölelés egy vígasztaló, és bátorító szó.
Pár sor egy kérdés, egy jó beszélgetés, egy cím elküldése amit találtok a neten, de ha van olyan, ami nektek nem jó egy ruha, munka ,de másnak igen .
Felhalmozott nem használt gépekkel van teli az apukák garázsa,fiók szekrénye de senki se adná oda annak akinek kellenbe,használná de még kölcsön sem.
Kinőtt ruhák lánykorból,régi gyerekruha, játék fölösleges tárgy, olyan , amiből három van a nőknek.
Teli vannak a hírdetések és a Vatera .5 éve eladni nem lehet a sok régit,se újat ,de senki se ajánlja fel , ha már eladni nem tudja.
Inkább eltüzelik , a nyakukon marad.

Az Áruházakban ott van a visszaküldött áru, összezúzzák és az eladók viszik haza, kidobják, átcimkézik a tejfölből túrót csinál az áruház,visszaforgatja,újrahasznosítja és eladja .

A gazdákon rajta rohad az eladhatatlan virág,termény , zöldség, de irigyek,fösvények önzőek.Annyi megműveletlenen gazos föld van ,amit más szívesen művelne,annyi kihasználatlan föld ,ház és terület ,amit jól lejöhetne hasznosítani és az abból származó pénzt jól használni.Annyi kihasználatlan kreatív erő,tudás,tehetség, szakértelem , jó dolog parlagon .
A magyar felhalmoz, gyűjtöget, irigy , fösvény és önző.
Tisztelet a kivételnek.

Itt is láttam olyan férfit ,a városunkban akadt 1, akinek volt 4 használt téli gumija és egy vonóhorogja a garázsban , nem használta, de egy családnál létkérdést oldott meg pár évre .
Életeket ötöt.
A férfi kapott söfőri munkát, és 5 embernek tudott, csak ez miatt kenyeret tenni az asztalára.
Ez az apró tett családok életeit tehetné jobbá, aranyozhatná be .
Egy apró jó szándék egymás felé , csodákra képes.
Minden fejlődne, virágozna odakint .
Ha csak mindenki ilyen picit tenne, jobb lenne mindünk élete, boldogabb, gazdagabb, örömtelibb.

Ha Új Országot akarunk,hozzá mi is kellünk, mindenki .Én így érzem és gondolom.
Bajnai ezen egy mondatával egyetértek, akkor is ha ellenzék.
Az van kint ami bent és fent ami lent, és az van kicsiben, ami nagyban.

Kedves mesém.
Lev Sztolsztoj . Panov apó meséi.
Akkor 140 forintért vettem ajándékba 10 évesen, de végül rajtam maradt a könyv.
Ez volt az első olyan könyv , ami megragadott és kapukat nyitott fel bennem , hogy én is segíteni tudjak másoknak.Erőt adott, hitet és bátorságot.
Megváltoztatott.


Asszonyok mennek el egymás mellet a boltban, munkahelyen és hivatalban, az utcán. Asszonyok élnek el úgy, és elnézik , azt hogy a másik jó, tanult, okos rendes asszonynak bánat költözik a szemébe, nincs ruhára, élelemre , fodrászra évek óta.
Ő se rosszabb másoknál .
Az hogy mit gondol, mit érez ez milyen , senki sem kérdi , érti meg.
Nem is kiváncsi csak neki,az övéinek jusson és legyen sok, több.

Nekem sincs sok, nem jut mindig ,de azt a keveset is mindig megosztom.
Minden pici ,apró dologért ételért,ruháért áldást, imát mondok.
Ami másoknak semmi az a másiknak kincs,gyémánt.
Naponta küldök el idegeneknek egy címet állás címet,valamiről a linkjét amit keres, venne ,ingyen felajánlnak.
Embereket hozok össze, és vezetek el oda , ahol révbe ér élete, mert ha tehetem a gépem mögött , miért is ne. Csak 2 perc és valaki élete odaát jobb lesz , lehet.
Nem kerül semmibe sem.

Van kit bátorítok, van kit meghallgatok, támaszt nyújtok, így innét. Van úgy hetente 40 ember van úgy 100. Eddíg nem számoltam 34 év alatt hány ezer lélek volt.
Játszhatnák is ,tévézés otthon fölös óráimban , de hasznosan töltöm.
Ki ,ha én 1 nem ?
Szeretnék több olyan nőt, gyereket és családot látni , aki segít a másiknak , büszkék lennék rájuk, nagyon ürülnék.

Ha csak mindenkiben ennyi jó érzése lenne, ekkora szíve , némi együttérzés, empátia, szeretet , becsület , akkor más lenne a világ.
Anyukáknak, gyerekeknek ,nem ismerem őket a neten ,innét segítek ingyen, üres óráimban gondolok rájuk. Így neveltek, hitben és szeretetben jó tanárok,jó alapokat kaptam.
Büszke vagyok a sok segített lélek és emberre.

Sok köszönő levelet kapok ,és megkérem őket ,hogy úgy ahogy én segítettem nekik, gondoltam rájuk,írtam úgy köszönjék meg hogy ők is gondolnak valakire, segítik , ahogy én.
A segítségnek a szeret ,az emberség megnyilvánulásának annyi módja van.

Lesz e valaha neki új játéka, macira mert eddíg mindig üres volt a karácsonyfa alja, biztos nem kapta meg a levelét a télapó, de ezután nagyobb betűket ír rá a levelére, nagyobb bélyeget tesz rá, és még több rajzot küld neki.
Azt mondtam istenem, ezt senki se hallja és látja ?

Ilyen pici dolgokra is éveket vár egy család, egy kislány, egy anyuka.
Az anyukája sose vitte boltba, ne lássa milye nincs, mire jut.
Szórólapokat eltüntet ,gyerekek közé nem engedi, ne lássa milye nincs, nekik mire jut.
Marat az internet és a tévé.
Hát kérem még a legolcsóbb 50 és 200 forintos dolgokra se telt.

Viszont nem egy családról tudok környezete és városomban ,ahol
nem elég a havi 250, a havi 400 ezer forint .
250 bevallott a többi meg tudjuk hogy,miből.
Válság van 7 éve ,és mindezt úgy, mikor van nem egy olyan család, ahol nincs munka, segély, támogatás, pénz és segítség és havi 1- 5 ezer forintból kell meglenniük 2-5 eltartott, a szülő , nagyszülő csak a számláját tudta átvállalni.
Újra említem és nyomatékosítom 1 segélyre, 1 munkabére jut 3-5 ember is , háztartásonként , de pont oda nem jár munka, pénz,támogatás, segély , segítség.

Fel kellene ezt mérni és egy igazságos elosztást , egyenlő elbírálást kreálni .
Látszik, hogy az eddigi rendszer réseit sokan kihasználják , nem azért mert nincs , hanem mert több legyen, még több, jobb a másik ember, család kárára.
Nők, gyerekek, asszonyok, lányok, beteg gyerekek , kamaszok.
Ők 7 éve várnak, mikor kerülnek kérem sorra !
A szegényektől elveszik a segélyt, munkát, pénzt és a támogatást.

Egyre több a munkanélküli , és a segélyezett.
hol vannak ők,mert az utcákon nem ?
Bezárkóznak otthon és a földjeiken .
Ki éjjel tevékeny, ki külföldre megy , onnét hoz be,jár be.
Egyik embernek jut 2 munka is egyszerre , 1 főállás és 2 mellékállás a városban.
2 főállás és x mellékállás és mellé x rendszeres és x hébe- hóba bejövő bevételi forrás.


2000- es évig úgy nőttünk fel anyámmal, hogy nem volt hitel, inox tv, hűtő, mikró, telefon, internet, biztosítások, autó és motor, számítógép ,csak pár régi bútor és egy 95-ben vett első mosógép, és egy ezer éves porszívó.

Mégis volt anyám , dolgosabb volt , mint a mai nők, akik elkényelmesedtek a sok gép, komfort miatt .naponta főzött 500 forintból is3- 5 félét ,és királyi lakomát tudott csinálni pár ezer forintból is 4 napos ünnepre úgy, hogy nem éreztük meg lett ajándék is, étel is.
Volt amikor havonta 5- 7 ezer forint jutott 4 főre ellátni egy hónapra ,és főzött úgy nem mondta el, nem éreztük meg.
Sajnos a kereső férjek, gyerekek , élettársak egy idő után visszaélnek vele.

Mindíg azt nézte jusson az asztalra, bár hegyekben álltak nála is a dugott utazási magazinok, ruha magazinok,bútor , Ikea katalógusok.
Vette a lottót, 10 évig remélte örököl, nyer és kap. Pályázgatott hátha.
Kis keresetből, zsebpénzemből próbáltam pótolni meglepni. Mikor tehettem elvittem nyaralni, táncolni , fodrászhoz vettem ezt azt. Neki nem jutott jó férj, testvér, szerető.
47 évesen járt le a lakáshitelük. 5 éve vett csak első függönyét, a lagzija óta.
Boldog volt, pedig csak 6 ezer forint .
Gyerekként 4 évet gyüjtöttem a bátyámal a zsebpénzt 5, 10, 20 forintost, aztán átvoltattam papírpénzt .
Emlékszem az üvegek árából ,eladtam Bávba a könyveim, ruháimat, de mindíg tartottam ünnepet a családomnak, ajándékot .
Gyerekek abból vetem meg az első Smena Simból orosz fényképezőgépeket .
740 forint volt.
Emlékszem hogy néztek az Ofotértben ,mikor kiöntöttük a sapkánkból a sok rolnizott aprót, minden nap elmentem a kirakat elött és nézegettem .
Megvárt, félretették az eladónénik.
Sokszor nem volt munkájuk, képezték magukat és sokat voltak betegek, amikor én tartottam a családot kamasz fejjel.
Szóval érett , koros felnőttként tudtam meg , milyen a karácsony, a születésnapi torta a télapó , az első maci , lett teli a poci.

Mire felnőttem hálásabb, rendesebb ,dolgosabb és tanultabb ember lettem , és sose bántottam meg szüleimet .Ma is gondolok rájuk írok verset, képeslapot, anyák napi köszöntőt ,és jobban törődök velük mint azok a szülők, g yerekek, unokák akiknek, aztán minden kijutott.
Ápoltam őket, vígasztaltam, bátorítottam ,besegítettem a munkába mindezt 8 éves korom óta. 12 évesen már jól főztem,sütöttem. Nem tanított senki figyeltem, ott hagyták figyeljek rá és mire hazajöttek megterítettem és megfőztem.

Amikor kerestem 6 hónap alatt jött össze a kinézett nyári ruhám ára.
Tanultam, dolgoztam és apánk helyett felelősséget vállaltam a családomért, beteg anyám és testvéreimért , nem léptem le. Ma is segítem őket, még én.

Mégis boldogabbak voltunk, csak felnőttünk és csak kitanultunk mindannyian.
Nem voltak extra luxus igényei az akkori gyerekeknek, szülők és testvéreinknek, a nagymamámnak sem.

2 kis keresetből , női bérből nőttünk fel négyen , semmi segítség nélkül , fizettük a lakást, 2 gyerek ruháztatása, taníttatása, jutott magunkra is pár kis öröm, kirándulás, ruha, olcsó fodrász magunkra.Akkor nem volt kihez fordulni,kitől kérni kinek sírni, de legalább az az a szar rossz női munka és kis bér is volt ,megadatott minden nőnek, gyerekeknek a városba.

Elképesztő, hogy ma milyen felelőtlenül és bátran behitelezi egyik fiúgyerek, testvér, szülő, élettárs a családját, és azok hóbortjai miatt nem telik a túl sok vállalt tétel, számla miatt az ártatlan gyerekekre, társra.

Mi megbeszéltünk a párommal ,hogy nincs hitel, nem kell műszaki gép, inkább eszünk, ha kell nem lesz tévé, telefon, autó, motorra, benzin .Megvagyunk így is , de inkább kis közös élményekre költöttük a múltban a pénzt.

Én nőként sohasem választanék semmilyen gépet, új házat a gyerekeim, férjem, szüleim és testvéreim rovására , de ma sajnos nagyon sok szülő , férfi, öregek nem így gondolják.
Ezek a túlvállalások miatt, a tárgyak miatt nincs öröm, egyetértés, összetartás, élmény, boldogság a családokban.
Főleg a gyerekek, nők, kislányok, asszonyoknál látom, valaki megfizeti az árát sajnos.
Egyik gyereke,családtag férj,élettárs ,testvér, szülő nem kérdi meg a másikat felveszi a hitelt aztán oszd be.Nincs főzve mert nincs miből ,nem ad a rezsibe ,aztán nem jut otthonra,a házba,magukra ruhára, fodrászra, orvosra ,utazni.
Ilyen felelőtlen emberek vannak a családokban és mindíg valaki évekig 5-30 év nyomorulttá lesz törleszti az árát.Ezt én keményen büntetném ,ha egy családtag ilyen szemét és felelőtlen .

Inkább az emberek a pénzt, tárgyakat ,birtokot ,gépeket ,magukat választják és inkább válnak,a nők, gyerekeiket nyomorítják meg, testvéreiket, szülő a gyerekét, gyerek a szüleit, testvér a testvérét, férj és élettárs a nőjét és gyerekét a túlzott igényei miatt, aki jobban keres.
Ha az egyik meg felveszi akkor a másik testvér,szülő is belemászik az asszony,a gyerek és ott a baj.
Egyszerűen összeszorul a szívem, hogy senki se látja és hallja mi folyik, pedig olyan egyértelmű.
Ha Én látom, más miért nem?
Ha szeretnénk eléggé egymást, akkor nem m a pénzt, a birtokot a tárgyakat választanánk.

Inkább lemondunk egymásról, az emberek válnak, hagyják menni párjukat, gyermekeiket , hogy megtarthassák javaikat a bevállalt sok tételt, előfizetést, amit alig bírnak, de büszkén fent akarnak tartani .Szóval látjuk,bizony képtelenek leadni, takarékoskodni, spórolni.
Válság közepette mikor kevesebb volt már akkor a bér,de jóval több a rezsi,a fizetnivaló új tétel,évente tömeges elbocsátás,megvont segélyek,támogatásról halottunk, elbocsátás az emberek vásárlási lázba kezdtek,behitelezési láz .
Féltek nem lesz többé pénzük, hitelre esélyük így gyorsan mindent megszereztek , bevásároltak .Sok szükségtelen dolgot is, ami nélkül élni, dolgozni, főzni ,felnőni lehet.
úgy mentek a kidobott 5 és 10 ezer forintok, pedig abból már menyi mindent lehet venni, csinálni.
Szóval tanítani kellene a beosztás és a spórolás,az idő és a pénzel,tudásunk, eszközeinkkel való jó gazdálkodást.Aki kevesebből ki tud hozni sokat,jót ,alkotni annak már inden menni fog .
Láttam nőket rongyokból úgy kinézni nőket mint egy címlaplányt ,és láttam csak krumpli és tojásból ,300 forintból mennyei, több csillagos vacsorát főzni.

Tévé és internet, telefon és tárgyak nélkül lehet élni, de szeretet, hit, remény és szerelem, boldogság és szabadság nélkül sohasem !
Rosszul esik a párunk, társunk és a gyerekeinknek, ha a tárgyak miatt átverjük, meglopjuk, feláldozzuk őket ,kizsákmányoljuk,felhasználjuk őket.
Fájó pont nekik ,mi örök sebet hagy, ha hazudunk,túlköltik marhaságikra, behitelezzük akár 2, akár 30 évre .Aki szereti a gyerekét,gondol a jövőjükre és arra hogy ez a pénz valahol hiányozni fog, ki kel fizetni nekik, és nem vállalja át a hiteleiket sem az állam ,sem a Bank.

Mindenki pontosan tudta, tudatában volt, átlátta, hogy mire vállal,milyen a gazdasági helyzet,milyen jövő várható , hogy még rosszabb lesz, és ki tudja lesz -e vala, mikor még jó ,
jobb .
Sajnos valljuk be, mondjuk ki feketén fehéren, mert igaz, a társadalmi felelősségvállalás nem csak a kormányokat és a Bankokokat érinti, hanem a szülőket is.
Ők felelősek egymásért, aztán a gyerekeik körülményei, jövőjéért ,és átlátták hogy ne hozzanak számukra hátrányos döntéseket,ami kihat az életükre és nem fog telleni a családba, a gyerekekre, sok mindenre.
Egymást kellett volna választani ,nem a tárgyat az egyéni ambíciókat s önzést.
érinti embertársaink, testvéreink,hivatalok és munkáltatóinkat is, állami szerveket akik a pénzeket elnyelték, mindenkit , hogy ne hozzuk egymást ,a másikat ilyen helyzetbe, ha szeretjük, tiszteljük becsüljük, de még akkor sem, ha már rég nem.
A gyerekek nem olyan buták ,már elég korán elég okosak hozzá ,hogy tudják ,átlássák , miért nem fog telleni fagyira, kirándulásra ,ruhára, mert az apa és anya nem őket és nem egymást választotta ,hanem a tárgyakat, autót, bútort, ház, gépeket,és az egyéni tárgyi, anyagi igények.
" Erősek legyetek ti a kísértéseitek óráiban ! "
"Aki lemond a világról,( a vágyairól ) az kap egy újabbat helyette."
Hallgattam egy bölcs mester, látogatóm szavaira ,figyelmeztetett sok éve, 5 éve .
Így nem lett hitelem. Sose volt.
Sajnos addíg az ember párja, családtagja beleseik az ember háta mögött, enged a vágynak, megveszi magának, nem törődve a másikkal , és azzal se holnap mi lesz, miből fizeti.
Igen ám, de ha ez így van, ott már nincs bizalom, szeretet , mert az ilyet meg kell beszélni, Egyik meggondolatlan ,k könnyelmű , felelőtlen tette és cselekedete, döntése kihat a másik életére sok évekre , akiért bizony tetszik vagy sem igenis felelőséggel tartozik.
Valaki kiszenvedi, valakire, valamire ne jut az egyik ember hibája miatt évekig .

Nyugdíjas nénik sírnak , hogy nyugdíj mellett dolgoznak, felvettek nagy hitelt, inox tévé, inox hűtő, laptop és plazma tévé, nem értem minek neki , mikor azt se tudja mi az internet , de 230 ezer forintos notebook kell.
Amikor látom, hogy bizonyára a jövőben grafikai tervezést nem fog rajta végezi, sem épületeket tervezni.
Internetezésre, tanulni jó a használt gép,a vastelepen is van.
A gyerekei, unokái meg nyomorognak, a fiataloknak meg nincs munkájuk.
A párom gépeket szerel néha,és akkor jött rá egy idős bizony milyen könnyelmű volt mikor 20 ezerért vettünk a neten notebookot, 800.000 forintért be tudtuk rendezni egy család házát , Van olcsó bútor is ,jó az olcsó használt kocsi, ruha is ,ugyan oda elvisz, abból is jól ki lehet nézni és jó az olcsó tévé is ugyanaz a műsor van benne.
Ez a sok pénz mind jól jött volna ha az ember megtakarítva vagy leválik a szolgáltatókról,és berendezkedik napkollektorra , házi kút, kiskert ,jut nyaralni mert a rezsi ára megtakarítást képez családonként. A pénz innét oda rosszból a sok jóba átirányítja.

Fiatalok nem tudnak továbbtanulni, szakmunkás és középiskola után, ha a nagymami , a szülője, nem neki vesz munkaeszközt, gépet , autót, házat, háztartási gépet, hanem magának.
Így nem lesz családjuk, elöregedett a társadalom.

X éve még a családok meg tudtak élni. 80 ezer forintból, mivel régen se volt mindkét szülőnek egyszerre mindig tartósan fizetése és állása.
Ma a hitelek és a megnövekedett igények miatt , sok család új házban, lakásban él, berendezte hitelt vett fel, holott tudta mennyi a bére, nem számíthat bérnövekedésre.

X éve még megvoltak a családok inox gépek, 2 motor, 2 autó , 2 biztosítás nélkül, mobiltelefon, internet , luxus felszereltség és igények nélkül , jobban működtek ezek nélkül a családi és a házaséletek.
Ezek a dolgok sokkal fontosabb az embereknek mint egymás tisztelete, értékelése együttlétek, élmények .éket ver közéjük a bán, a vétek,a hazugság nem pedig hidakat képez , és közelebb viszi.a gyerek,az asszony közellenségként tekint a férj,testvére,apja által vett autó, gépre ami miatt fizette,hitel ne tellett ő rá, kettejükre az asztalra és a fa alá, 3 , akár 10 év nélkülözés.

Nem érdemlitek meg egymást a társaitok, családaitok, gyerekeitek, barátaitokat.
Én vesztettem nem egyszer pénzt ,munkát tárgyat ,de igaz barátot,szerelmet,társat, egy rendes embert,gyermeket sosem veszítenék el, mert inkább ők mint a tárgyak,a vágyaim, önzésem a pénz.A 2 érték közül én tudom mi az érték,és semmi ennyit ne ér hogy felrúgjam én hibázzak,megbántsak másokat ,rossz helyzetbe hozzam és sodorjam őket .

Fiatalon sok embert temettünk el,veszítettem el páratlan emberek és lelkek és nem lett helyettük jobb, új ki betöltötte volna az űrt.
A szeretet és a bizalmat egy perc alatt el lehet veszíteni, felégetni családban, barátság és párkapcsolatban.
Nem a gyerekek, hanem a szülők, nagyszülők, a családtagok, az egyik fél, élettárs, testvér úgy behitelezte magát , kis keresetre , hogy ezt ma az állam, a munkáltatóknak, az öregeknek kell kifizetnie az Ő pazarlásait, igényeit.

Micsoda dolog , hogy Én is felveszek hitelt, aztán fizesse meg az Én tárgyi vágyaimat a másik asszonya, gyereke, fizesse a férjem, a gyerekem, a nagyszüleim, a munkáltatóm, az állam és az önkormányzat.

Ha ma nem elég egyes családoknak a havi 300.000 ft, a félmillió , akkor hiába adnának több pénzt, bért és támogatást ,pár héz,és már az se lenne és lesz nekik elég .
Továbbra is kijátsszák a kormányt, a támogatásaikkal nekik fog kedvezni.

Ma több olyan családról is tudok, ahol a nő havi 65 ezret keres , de havi 125 ezret költ egymagára. Ebből havi 25 tavasztól őszig a rezsi.
Ad a férj, családi pótlék, a beteg gyerekre autista igazolvány, hitel, ad a szerető , pasi is jól keres, költ rá, ad a nagymama és a férje, adó visszatérítés, képzési támogatás, kiadó ingatlana van, mellette 2 -4 mellékállása is, feketézik.

Telik külföldi nyaralásra, koncertezésre, heti többször ruhavásárlásra és fodrászra, elvált, gyerekes nőknek , akik miatt fiatalok , nem kapnak munkát, nem tudtak házasodni, szülni még az első lakás, autóig sem tudnak eljutni.
A nők helyzete, lányoké, asszonyoké, szingliké ma nagyon rossz hazánkban, családban és kapcsolatban.
Akinek nincs önálló vagyona, háza, munkája nő létére, gyerekeknek ott az egyik szülő, nagyszülő, rokon, testvér, hivatal, munkatárs, élettárs visszaél a helyzetével.
Egyik dőzsöl, a másiknak már semmi se jut 5-10 éve.

A társadalom, az állam megszokta mindenkinek jó így, hogy el lett felejtve több millió háztartásbeli, eltartott, diák, élettárs, gyerek, asszony, nő és időskorú, akik várják a szabadulást, hogy most a 7 kemény év után Ők jöjjenek, nekik is jusson, essen az eső.
Ártatlanok, akik még élnek, kizárt, leírt kizsákmányolt a világ, gyermekek, nők és öregek, remélnek és várják a szabadulást, a prosperálást.

Akkor még nem vettem a férjet, és az öreg szülőket .
A gyerekeiknek, unokáiknak, egyes családoknál, már havi 30 olykor 400.000 forintos követelésük van , és ez szemétség, enélkül is fel lehet nőni, kitűnő vizsgát tenni, lediplomázni, dolgozni és munkát kapni.
Olcsó ruhában is lehet jól kinézni, ápoltan, csinosan és kívánatosan, tetszeni.

Igazságtalan és korrupt ,aljas a rendszer.

Ezt az amúgy is összeszűkült rendszert úgy lehetne felszabadítani, a kézműves és mezőgazdasági munkával, adatbeviteli központokkal, ügyfélszolgálatokkal, hisz a legtöbb nő, gyerek ért a számítógéphez, internethez, telefonhoz, tehát képzés sem kell, és különösebb hatalmas források az elindításhoz.

Az a véleményem, aki támogatást kap családi pótlékot, segélyt, nyugdíjat, betegségi, öregségi, képzési pénzt az maradjon a seggén.
Sok a diákmunka, gyes mellett, nyugdíj mellett dolgozó az, akinek 1 vagy több főállása van és mellette mellékállása, míg sokaknak se támogatása, se 1 állása, semmilyen bevétele évek óta.

Főleg, ahol keres a férj, segít 2 oldalról a szülő , a rokon, nagyszülő, hivatal, önkormányzat a munkáltató, szóval a nőnek van 6 forrása a pénzbevételre, 3 legális , a többi titkolt , az ossza be, hogy azoknak az asszonyoknak, családoknak és gyerekeiknek is jusson , ahol tényleg semmi nincs, senki nem ad évek óta.

Látom a gyerekeken, az asszonyon a különbséget és ez így nincs jól.
Hatalmas a társadalmi rés, szakadék és igazságtalanság.

Csak így több tízezer, több százezer munkahely szabadítható fel ma.
Lehetne.
A többit, pedig az általam leírt módszerekkel lehetne , újabb több tíz és százezret teremteni azonnal. Kézművesség, földművesség, gazdálkodás, számítógépes munka nőknek, gyerekeknek és öregeknek, házi élelmiszerek előállítása és belföldi értékesítése itthon, multik nélkül .

A cikket írta: kiraeva

7 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. augusztus 3. 23:06
Hát igen ! Nekem is van hitelem:(
2010. június 11. 12:10
Erre a cikkre mondanám drága "kiraeva", hogy a "kevesebb... több lehetne".
És..... nem lehet mindent és mindenkit egy kalap alá venni.
Gyermek és fiatalkorban kell megtanulni (ha van kitől ?) a helyes életvezetést és a pénzkezelést. Hogy ne legyen nagyobb az igényünk, mint a lehetőségünk. Normális keretek között természetes a közvetlen családtagok oda - vissza támogatása, hiszen az első számú támogatórendszer mindig a család. Csak azután az állam, aki az utóbbi időben pénzszűke miatt (hogy ezt mi okozza az most !! mindegy) kivonulni kényszerül ebből a támogatási rendszerből. Sok évig dolgoztam olyan családokkal, akik ilyen szempontból érintettek voltak, --tapasztalatom,-- hogy nagyon sokan önhibájukon kívül kénytelenek igénybe venni a segélyeket.
Egyébként meg nem csak "magyar átok" a túlhitelezés, emlékezzetek az elmúlt évekre.... Amerikában már nem kaptak egy ideig hitelt az emberek, mert nem volt rá keret.
2010. június 11. 09:32

megtekintés Válasz erre: Farkas Margit - 2010. június 11. 08:21

Túlhitelezés magyar átok!De vannak olyan családok is,akik csak éni szerettek volna,emberi környezetbe és nem pazarlóan.de ezeket is érintette a válság.Sajnos!

Dőzsölünk???? Nem tekinteném emberi élethez méltónak azt, hogy dolgozunk, és a keresetet elviszi a létfenntartás. Túl vagyunk mi magyarok hitelezve? Nos hát igen. De mennyivel emberibb lenne a dolog, ha keresnénk annyit, hogy a rezsin felül maradna annyi amiből meg lehetne élni, félretenni egy kicsit és mondjuk fél év alatt össze lehetne spórolni, azt amire most hitelt kell felvenni, mert kell, mert szükséges, mert a keresetből több év alatt jönne össze?
Ha a munkánk meg lenne fizetve....ha évente egyszer elmehetnénk pihenni, feltöltődni... ha a gyerek lábára nem mindenről való lemondás lenne cipőt venni. Az áraink az egekben, unióhoz méltó, na de a kereseteink????
A munka nincs megbecsülve, nincs megfizetve. A munkás nélkül nincs termék, nincs eladható áru. Túl vagyunk telítve diplomásokból. Ugyanakkor nincs egy jó vízvezeték szerelő, a munkás csak melós.
Munkás - melós. Ugye milyen lenéző hangzású a második szó?
2010. június 11. 08:21
Túlhitelezés magyar átok!De vannak olyan családok is,akik csak éni szerettek volna,emberi környezetbe és nem pazarlóan.de ezeket is érintette a válság.Sajnos!
2010. június 10. 23:58
Talán jobban tettszene ez a cikk ha, nem vennél ennyire mindenféle embert, támogatást, hitelt, családi pótlékot, képzési támogatást, stb, egy kalap alá. Tudod Én is beleesek némelyik" kategóriába" de talán ha jobban megismernél egy két ilyen "kis" embert is, akkor néhány dolgot másképp látnál. Kívánom Neked, hogy sose tudd meg, milyen érzés, valamelyik kategóriába tartozni. Nem leányálom.
2010. június 10. 21:52
Sajnos az emberi értékek semmik lettek, az anyagiakról meg annyit, hogy sokkal több hitelt vesznek fel az emberek mint amennyit tudnak törleszteni....
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: