újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Akarom?Folyt.

Látogatók száma: 46

Szóval kemény két és fél órás út volt, a helyzet fokozásaként még havazott is, bár ez a borulat igazán illett a hangulatomhoz.
Otthon (ami addig édes volt!) aztán némi erdélyi szilvapálinka segített nem teljesen megőrülni, habár utálom, és elkezdődött a "miért? minek? mióta?" és hasonló kérdések sorozata.
Életem Keresztje térden állva könyörög, ígér, blablabla... Én pedig dagonyázom az önmarcangolásban. Egyik pillanatban ölni tudnék, másikban teljes apátia jellemez... Magyarul teljes a káosz a fejemben, szívemben... Legalább olyan virtuózan szenvedek mint egy teljes brazil szappan opera főhőse. Legalábbis most már így látom akkori önmagamat.
Tehát hanyatlásnak indult a kis cukormázgás életünk. Még jó, hogy nem kellett bemenni dolgozni, közben persze maratoni telefoncsevej a két életmentő barátnővel, akik felváltva szidják Isten Lábát és a kedves hölgyet (a továbbiakban a szerető szinonimája).
Mivel a kedves édesanyám úri nőnek nevelt, nem mentem megtépni a kedves hölgyet.
Felhívni azért felhívtam, hát no komment. Nagyon szimpatikus volt, majdhogynem még én lettem kérdőre vonva, "ugyan, hogy is képzelem én azt, hogy őt zaklatni merészelem?"
Na gondoltam, neked se sok észt osztogattak, de nekem se, hogy ilyen vak voltam.
Persze ehhez kellett Isten Lába, az Etalon, aki hagyta mindezt megtörténni. Az erre vonatkozó kérdésre a válasz: HÜLYE voltam. Na most kérdezem én, válasz ez?
Vannak kérdések amire nincs válasz, sem ésszerű magyarázat. Mivel elmúlt a szent ünnep, jött az év vége, no meg a szilveszter, hanem a bohókás, bulizós óév búcsúztató, amit mint már oly sok éve barátilag szokás nálunk megülni. Tanakodtunk a csajokkal, ugyan idén mi is legyen az előző történéseket figyelembe véve, na de mégse szakítsuk már meg a hagyományt egy ilyen kis nüansz miatt! Csini ruci, tűsarok, csili-vili smink fel, mosoly szintén fel (itt azért már könnyebb volt mint a családi vígadalomban)
sütés, főzés, bólé bő lére engedve és akkor ha sírva is de vigadj magyar. A barátaink tudták mi történt, így azért könnyebb volt, de igyekeztünk felülemelkedni a történésen és meglepően jól sikerült a party, kivéve azt a kis epizódot, amikor a barátnőim "elbeszélgettek" Isten Lábával. Túl sok idő nem adatott nekik,részint mert Isten Lába nem kicsit érezte tréül magát a posványos szituban, (halkan, csendben jegyzem csak meg ,ők is Isten Lábának gondolták addig), részint mert a férfi szolidarítás működött és rongyoltak a férjek "menteni". Így Isten Lába megmenekült a széttépetéstől, kerékbe és mifenébe töréstől.

A cikket írta: chili

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Szia Chili!

Szerintem itt még nincs vége, de megértem ha nálad már igen. Ne hidd, hogy hasonló helyzetben mások másként éreztek volna, vagy cselekedtek volna. Sok próbálkozás előzi meg valaminek a végét. Az a másik, akinek még nagy volt az arca veled szemben még előtte áll annak, amin te legalább már túl vagy... Túl vagy? :-)

Pussz,
Éva

Szia Éva!
A java még csak most jön:),a vége?még messze azt hiszem:)
Szia Chili!

Szerintem itt még nincs vége, de megértem ha nálad már igen. Ne hidd, hogy hasonló helyzetben mások másként éreztek volna, vagy cselekedtek volna. Sok próbálkozás előzi meg valaminek a végét. Az a másik, akinek még nagy volt az arca veled szemben még előtte áll annak, amin te legalább már túl vagy... Túl vagy? :-)

Pussz,
Éva
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: