újabb események régebbi események további események
09:22
wXavBLqjCthMSuKG regisztrált a weboldalra
12:27
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:26
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:01
Pinupduzk regisztrált a weboldalra

Született feleségek?!

Látogatók száma: 294

Létezünk, vagy csak rabszolgasorsba kényszerítjük magunkat?

A minap éppen az egyik barátnőmnél voltam, amikor megjött "apuci". Abba a pillanatban hirtelen minden megváltozott. "Anyuci" (Zita barátném) azonnal vele kezdett el foglalkozni. Észre se vette, hogy a barátnőjét otthagyta és Béla "fenekét kezdte el nyalni".
Nem értettem.
Mi lehet a háttérben?
Béla egy igen jámbor ember, (Bár Zita elmeséléseiből ez csak a külső látszat, a hálószobában például egy vadállat. Demonstrációul Zita a múltkor a fenekén lévő kék ostorcsapáscsíkokat mutatta. Hm...) és mégis...

Szóval, szerintem a "feleségnek a konyhában a helye" és egy "nő csak törődjön a háztartással", valamint "az asszony nevelje a gyerekeket" szövegeket csak a férfiak jólfelfogott önös érdekekből szuggerálták belénk.
Mi meg hagytuk és elfogadtuk! Miért is?
Ugyan már! Mivel különb egy férfi egy nőnél?
Több esze van?
Nagyobb izmai vannak?
Hangosabban tudja védeni az érdekeit?
Vagy csak egyszerűen mi magunk kényszerítettük magunkra a másodrangúság szerepkörét?
Szerintem igen.
Amit a társadalom szintjén nem lehet elérni jelenleg, sajnos, azt némileg mikroszinten már egyes sors-, de inkább harcostársaim, már el tudták érni.
Nézzük csak miről beszélek.

Ugye a társadalom kisebb sejtjei a munkahelyi közösségek. Ezeken a helyeken már léteznek kivételek, amik erősítik a szabályt. Vannak már olyan munkahelyek, ahol női vezetők vannak, vagy ha nem is ez van, de nem alacsonyabb rendű az, aki szoknyát visel.
Bosszantani szokott, amikor látom, hogy mert csinos vagyok, egyből butának is néznek. Most itt nem rád gondolok, kedves Dénesem! Nálunk a munka számít, nem a személyiszámunk eleje. De egy-egy tárgyaláson már éreztem, hogy nekem kétszer annyit kell tennem, hogy elfogadjanak, mint férfi kollégáimnak, sajnos.

Ha az emberlányának van egy normális gondolkodású férje (jelenesetben az én Gézám), akkor a szerepek el vannak osztva. Nincsenek privilegizált feladatkörök. A családon belüli munkákat mindkét fél vállalja. Na nem azt mondom, hogy feltétlen Géza mos, főz, vasal, de "nem esik le az aranygyűrű az ujjáról", ha meg kell fogni neki a porszívót, vagy akár segítenie kell a mosogatásba, vagy esetleg el kell vinni a lányunkat Évit az iskolába.
Tehát, érzésem szerint az emancipáció, amiért annyit harcoltunk az elmúlt 100 évben, nekünk eddig csak hátrányokat hozott. Manapság már sokunk azért küzd a kis mikrokörnyezetében, hogy valami elinduljon. A változás felülről soha nem fog magától megtörténni. Az csakis velünk kezdődhet, egyszerű nőkkel, anyákkal és a társadalom szintjén csak ezután indulhat el valamiféle pozitív változás! ...Hogy ne legyenek többé született feleségek.

A cikket írta: cecill

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Jó cikk és a hozzászólások is tanulságosak.DE
Egy nőn csak annyira lehet uralkodni amennyire hagyja magát...szadabon választott dolog az egész életünk:-)nekem ez a véleményem!

megtekintés Válasz erre: cuki1

Szia cecill. Jó cikk nekem tetszik .
És egyet értek veled....
Puszilak:Maya

Szia Cuki!
Igazán örülök, hogy neked is tetszik.
Írjatok ti is sok ilyet, és talán még eredménye is lesz;-)
(Holnap a férjed viszi ki a szemetet, ha olvassa!)
Pusszancs, Cecill

megtekintés Válasz erre: ginesz

Jó cikk és a hozzászólások is tanulságosak.DE
Egy nőn csak annyira lehet uralkodni amennyire hagyja magát...szadabon választott dolog az egész életünk:-)nekem ez a véleményem!

Köszönöm Ginesz, hogy olvasol!
Vannak közös gondolataink;-)
Pusszancs, Cecill
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: