Erotikus
Álom vagy valóság? (2.)
Látogatók száma: 113
Ugye sokunk szerette volna már, ha álmai valóra válnának? Pedig egy sor kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha inkább hagyjuk a feledésbe merülni őket. Néha a kellemes is bajba sodorhat bennünket. A szerelem csapda, figyelj, és óvatosan álmodj!
A fiú felült a motorjára. A meleg pizzákat hátrarakta, és elindult a címekre. Most három helyre kellett mennie. Az első kettőt gyorsan letudta. A harmadikat szerette a legjobban, oda már ismerősként járt vissza. Nyugodtan hajtott, gondolta az előbbi két helyen nyert annyi időt, hogy az utolsónál így is elidőzhet majd egy félórácskát.
Útközben hangyák masíroztak a fejében le, fel. Egy álomkép bizsergető képe nem hagyta nyugodtan vezetni. Egy hegytetőn szeretkezett az egyik lánnyal, akihez éppen a pizzát szállította. Zavarta a dolog, így próbált inkább a forgalomra koncentrálni. Nem sok sikerrel. Időről-időre be-beugrott neki szeretkezésük filmje.
-Mi van velem? -töprengett Gábor. Mi csak...
A pizzákat egy magas pesti irodaház hetedik emeletére kellett kiszállítania. A motorját sztenderdre állította, gyors lelakatolta egy parkolócsőhöz, majd irány az épület. Az irodaház üvegajtaja ujjlenyomat érzékelővel volt ellátva. A pizzásfiú, mint rendszeres belépő, engedéllyel rendelkezett, az ajtó már ismerte. Az érzékelőhöz illesztette hüvelykujját, majd az engedelmeskedve érintésének, széttárta szárnyait.
És Gábor belépett.
Imádta ezt az épületet, az egyik legjobb barátnőjének tartotta. Merthogy nő volt, ahhoz kétsége sem fért. Bájosan kecses ívei mély benyomást tettek rá. A külső homlokzat színeit pedig álmaiban is maga előtt látta; a világoszöld és a baracksárga keveredett a nyílászárok erősebb zöldjével. Az irodaház barackfára emlékeztette, mely kitűnt a többi szürke pesti épület tömegéből. Egy gyümölcsfa volt, a város szürke, füstös erdőrengetegében.
Ahogy kilépett a liftből, a 714-es ajtó felé vette az irányt. Kopogott, majd nem várva választ, -régi ismerősként- benyitott az irodába.
-Sziasztok, hoztam a pizzátokat! -szólt Éva felé fordulva, és tekintetével -akaratlanul is- levetkőztette a lányt. -Carbonara -mondta, és közben a hegytetőn lejátszódó jelenetek kavarogtak agytekervényeiben. -Olyan valósnak éreztem -gondolta.
-Szia -válaszolták a lányok, kiéhezett szopránjukon kánonban.
-Mindig csak ezt kéred? -kérdezte Gábor Évát. A lány válaszolt, de a fiú ezt már nem hallotta, nem tudott koncentrálni a beszélgetésre. Máshol volt. A kérdések, válaszok automatikusan jöttek tőle. A szája járt, de az agya csak egy helyben zümmögött. Évánál vetett horgonyt.
...
-Akkor behumjátok? -kérdezte a fiú, de fogalma se volt, miért is kellene ezt tenniük. Pedig nem először játszották ezt a játékot. Meg volt zavarodva.
És a lányok behunyták a szemüket.
(A fiú ha csak tehette, akkor elcserélte a pizzákat. Most az előző két helyen -sűrű elnézések közepette- osztotta ki a Carbonarakat, és a lányoknak hozta a mások által rendeltet, meglepetésként. Ez volt az ő ebéd-elő-játékuk.)
Gábor ilyenkor a gondolataikban olvasott.
Főleg Éváéban.
Ránézett, és látta minden vágyálmát. Tudta, hogy holnap mit szeretne ebédre... és most valami mást is észrevett. Szerelem izzott Éva szemeiben. Megrázta egy kicsit a fejét, majd megint koncentrált, de ugyanazt látta.
...
A pizzásfiú a meglepetés pizzákat a két lány elé tette. Majd azok a gőzölgő illat érzésére kinyitották szemeiket. És jóízűen falatozni kezdtek.
...
Ebéd közben Gábor csak ült, és bambán nézett ki fejéből.
...
Az pizzázás végén összeszedte a maradékot, és elköszönt.
-Viszlát fent -búcsúzott el szokásához híven.
A csajok ilyenkor mindig ugyanúgy visszaválaszoltak.
-A hetediken! ... és nagyokat mosolyogtak hozzá.
A fiú most valahogy nem hallotta a választ, rohant, mert tudta késésben van. És a viszontválasza is elmaradt: -A mennyországban.
Mindig ő vitte le a dobozokat a lenti kukáig. A hetedik emeleti kukák felszabadítása, és filantróp hajlamai vezették eme nemes cselekedetének megvalósításában.
Ahogy az aktuális jócselekedetét hajtotta pont végre, két doboz közül kiesett egy papírdarab. Lehajolt érte, és felvette.
-Ez egy levél -állapította meg. Hogy került ez ide? -kérdezte magától. Kinek szól? Nekem?
És a levél megszólítása nem hagyott neki kétséget.
"Édes Gáborom!"
-Na ez csak én lehetek -mosolygott. Biztos valami extra pizza kívánság lehet. Majd lent elolvasom.
Ahogy a motorjához ért, megcsörrent a telefonja.
Felvette.
-Hol vagy már Gábor? Siess, itt a következő rendelés!
-Oké, húzok, tudod a délutáni forgalom... -és lerakta.
Felpattant a motorra és irány a Pizzachat-ház.
Menet közben a levelet a maga előtt lévő kis táblára helyezte. Ide szokta felfogatni a rendelések címeit is.
Ahogy haladt, félszemmel a forgalmat, másik szemével a levelet olvasta, agyával meg annak értelmét kutatta.
"Édes Gáborom!
Azt hiszem, hogy megőrjítettél. Beléd habarodtam. Tudom nem szabadna, és azt is tudom, hogy neked barátnőd, nekem férjem van..."
A levél leröpült...
Gábor utánakapott...
------
A lányok egy sivító sziréna hangjára lettek figyelmesek. Odarohantak az ablakhoz, de nem láttak semmit, csak egy kéken villogó mentőautót szlalomozni a pesti autóforgatagban.
------
-Miért te hoztad a pizzát? Mi Carbonarat kértünk.
-A kollégám tegnap meghalt -mondta a pizzásfiú, kissé lehajtott fejjel.
-Mi van? -kérdezte Zita elfehéredve.
Az irodaház hirtelen mély csendbe burkolódzott.
------
-Az álmok mindig meghalnak... -zokogott keservesen párnájába temetve arcát Éva.
...
És többet életében már nem mert álmodni.
A cikket írta: Pinokkió
Hozzászólások
időrendi sorrend
A szerzők azért ölik meg hőseiket,mert félnek azok bukásaitól.Ne feledjük azonban,hogy gyakran hőseikben élnek,vagy bennük halnak meg egy ...kicsit.
Egy ilyen alkotás tovább fodrozik az olvasóban,kételyeket bont,keresi az alkotói indittatást,kibontja az üzenetet.Azért szeretlek olvasni,mert mindig van üzeneted,még ha az olykor kéken szirénázik is.
Üdvözlettel ,Gyuri
Én csak amatőr vagyok -1,5éve írok-, hol így sikerül, hol úgy... De az biztos, hogy semmit nem írok, mondok véletlen! Soha nem tettem;-)
Üdv, Pinokkió
Egy ilyen alkotás tovább fodrozik az olvasóban,kételyeket bont,keresi az alkotói indittatást,kibontja az üzenetet.Azért szeretlek olvasni,mert mindig van üzeneted,még ha az olykor kéken szirénázik is.
Üdvözlettel ,Gyuri
Kösz, hogy olvashattalak. Nagyon tetszett! :)
Megjegyzem: Szerintem az álmok valóra válhatnak! Amit nagyon akar az ember, az megvalósul. Persze ahhoz nem csak akarni, de merni és tenni is kell. És nem holnap, hanem ma... Mert igazat adok abban neked, hogy nem tudjuk mit hoz a holnap? De addig...
pusz
Juli
Ez egy szép mese volt, egy gonosz íróval, aki kinyírta a főszereplőjét.
Álmodj nagyokat (csak jót), ha a fele megvalósul, az is jóóó;-)
Üdv, Pinokkió
Megjegyzem: Szerintem az álmok valóra válhatnak! Amit nagyon akar az ember, az megvalósul. Persze ahhoz nem csak akarni, de merni és tenni is kell. És nem holnap, hanem ma... Mert igazat adok abban neked, hogy nem tudjuk mit hoz a holnap? De addig...
pusz
Juli
Az álmokat nem mindig lehet befolyásolni, és a kedves szavakat sem lehet elfelejteni. :-)
Mint írás is nagyon tetszik. Különösen az a rész, ahol az épület "kecses" ívei a nőt, mint legjobb barátnőt juttatta eszedbe. Érdekes összehasonlítás, meg a színek.
Üdv, Pinokkió
az élet már csak ilyen
kiszámíthatatlan
tetszett írásod
:)
Üdv, Pinokkió
Hol is kezdjem el.Magam is álmodozom sok mindenről. A pizzás fiúról mondjuk már nem. Szebb korszakokról még igen. Ez nagyon tetszett. Izgalmas és érzelmes is volt. Engem lenyűgöztél az biztos. Üdv Éva.
Reméltem, hogy ilyet is tudok...
Talán nem ez a legjobb írásom, de örülök, hogy neked tetszett:-)
Üdv, Pinokkió
Mint írás is nagyon tetszik. Különösen az a rész, ahol az épület "kecses" ívei a nőt, mint legjobb barátnőt juttatta eszedbe. Érdekes összehasonlítás, meg a színek.
kiszámíthatatlan
tetszett írásod
:)
Kivégeztem:-(
Nincsenek álmok..., csak a csúnya valóság.
Pinokkió
Ezt is neked írtam;-) ...többek között! Hihi!
"Gábor ilyenkor a gondolataikban olvasott.", nem látta, hanem "látta" (tudod, lelki szemeivel, hihi) ;-)
Üdv,
Pinokkió
Pinokkió!
"Akkor behumjátok?"... És a lányok behumták a szemüket. Ez volt az ebéd-elő-játékuk. Hogy látta mégis meg a pizzás fiú Éva szerelemtől izzó szemeit? Lesett közben? Ugyanis a lányok csak akkor nyitották ki a szemüket, amikor megérezték a gőzölgő meleg pizza illatát.
Tüneményes vagy! :-)
Puszi,
Éva
"Gábor ilyenkor a gondolataikban olvasott.", nem látta, hanem "látta" (tudod, lelki szemeivel, hihi) ;-)
Üdv,
Pinokkió
"Akkor behumjátok?"... És a lányok behumták a szemüket. Ez volt az ebéd-elő-játékuk. Hogy látta mégis meg a pizzás fiú Éva szerelemtől izzó szemeit? Lesett közben? Ugyanis a lányok csak akkor nyitották ki a szemüket, amikor megérezték a gőzölgő meleg pizza illatát.
Tüneményes vagy! :-)
Puszi,
Éva
Pinokkió, hát megtetted! Szegény fiú...és szegény álmodók! A Mennyország a hetediken van?
Nagyon jó lett...
Ada
Nincsenek álmok..., csak a csúnya valóság.
Pinokkió
Nagyon jó lett...
Ada