Egy meg nem született gyermek

Látogatók száma: 65

Itt voltál. Egy villanásnyi időre, de az enyém voltál. Nem a miénk, csak az enyém.

Nem akartuk, véletlenül sikerült így. Nem maradhattál. El kellett engednünk. Soha nem tettem még ilyet, hogy elengedjem a kezét annak, akit nekem rendeltek.
A sors akarta így, próbatétel volt? Mindegy ma már.

Állok a kórházi szobában, próbálom minél távolabbról nézni magam- ez nem velem történik. Az eszem tudja, a lelkem, az már egy másik kérdés.
Sem egészségileg, sem anyagilag nem engedhettük meg magunknak, hogy élj.

Fájdalom nincs, a test nem érez. A műtő zöld színe beleolvad az infúzióból csöpögő altatóba. Öt perc az egész. Csak a lebegés van.

Senkinek nem mondtuk, még a család sem tudta. Magánügy. Volt. Már nem számít.
Azt hittem, ha nem akartalak, könnyebb lesz elengedni. Nem volt az.

Milyen lettél volna, ha megszületsz? Kék szemű, mint én, vagy tiszta apa, mint a másik testvéred?

Fizikailag minden rendben velem.
Egy hét múlva kiborultam. Csak egyetlen napra, csak akkor az egyszer. Sírtam, sirattam azt, aki még meg sem született.

Ne kérdezd, miért. Nem tudok rá válaszolni.
Nem lehetett? Nem. Egyelőre nincs jobb válaszom.

Majd egyszer megbocsájtasz nekem, nekünk...

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

 

Erről eszembe jutott, mikor barátnőm volt hasonló szituációban. Senki sem tudott róla, csak én. Ott töltöttem vele azt a kórházi napot, és mindkettőnket nagyon megviselt.
Mindig van oka a döntéseinknek. Egyszer erre is megkapod a választ!

Anonymus

Megbocsájt hidd el!!!!! Sírd ki a bánatod , az élet néha nagyon kegyetlen!!!!!! Sok erőt kívánok neked!!!!! Puszi: Monic

Anonymus

Ne fojtsd vissza sírd ki magad, kicsit segít, de még sokszor fog fojtogatni, ne fojtsd vissza, főleg ha senki sem látja, én már csak tudom, kétszer kényszerűltem erre az útra. Az idő is segít kicsit, nagyon kicsit, évenként egy keveset, csak ne mond azt, hogy anyagiak,stb. ne indokold senkinek, magadnak sem ezt kellett tenned, mert az élet ezt hozta. Ő már megbocsájtott, mert tudja, hogy ezt kellett tenned.

Anonymus

Biztos így lesz kedves cikkíró!