újabb események régebbi események további események
09:22
wXavBLqjCthMSuKG regisztrált a weboldalra
12:27
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:26
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:01
Pinupduzk regisztrált a weboldalra

Elveszíthetünk mindent!

Látogatók száma: 71

Gyorsan elveszíthetünk mindent....

Olyan érzések kerítenek hatalmukba, mely még soha elveszítettem a családom jó részét, mert egyszerűen a pénz, a vagyon megbolondította őket. Rá kellett döbbennem, hogy vesztettem, de mit is hazug álnok embereket, akik álarc mögé bújtak, s mikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk nem álltak ott ahol kellett volna: A jó oldalon!

Sokan örülnének bukásomnak, ha minden téren elvesztenék mindent! Nos családi téren már vesztettem és sajnos nem én vagyok az egyetlen szenvedő emberke, hiszen anyagi dolgainkat megtudjuk oldani, de családi dolgainkat nem, s én nagyot buktam ezen a téren.

Elárulták a jó, a szépet és a reményt, hogy szeressenek engem és családomat úgy ahogy megérdemeljük. Nem vagyunk rosszak csak élni szeretnénk az életet, melyből csak egy van és nem jön vissza. Egy a baj, a jóság kihalóban van, szívem vérzik nagyon- nagyon ezért, de eljön majd a nap, hogy akik eltoltak magunktól és átnéztek rajtunk elnyerik jó tettük következményeit, hiszen sorsunkat már megírták máshol!

Miért kell az embereknek a jókat bántani? Miért kell azokat akik segítettek rajtuk, eltiporni?
Miért és miért? - kérdezem magamtól. Olyan kérdések kavarognak bennem, melyekre nincs válasz és talán soha nem tudom meg, miért nem kellek a saját családomnak tiszta önzetlen szeretettel, ahogy megérdemelnénk, hisz annyit tettünk már mindenkiért!!!

Álszent szeretet, létezik ilyen?

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Anonymus
Most haragszol a világra, de nem vagy ezekkel az érzésekkel egyedül. Ha tudnám, ha felfednéd kiléted, beszélgethetnénk, de csak úgy nem tudok veled megosztani fontos dolgokat. Megértelek, ha kiábrándult vagy, létezik ilyen, csak mélyen magunkba zárjuk. Te most kiadtad magadból, ami fáj, de személytelen.
Anonymus
Szerintem ez az első lépés. Valahol kiadni a dühünket, elmondani valakinek a bajainkat. Lehet az egy személytelen webrovat akár...
Ha többre van szükséged, mert tovább akarsz lépni, például megoldások is érdekelnek, akkor tényleg többet kell tudnunk rólad!
Legalább az esetet vázold pontosabban!
A férjed, gyerekeid, anyád, anyósod..., kivel van baj?
Anonymus
Remélem hamarosan megoldódik majd a problémád és ez csak átmeneti jellegű!



Pussz
Tündér:-)
Cikkíró
Sok fájdalmam összegyűlt, mert egykor sokaknak segítettünk, s mára már elfelejtették! Nem a közvetlen családom,a rokonok jó része elfelejtette, hogy esetleg vissza kéne segíteni, szeretnek kérni, de vissza már kevésbé..........!

Jó látni, hogy vadidegenek előbb segítenek, mint a hozzánk közel állók, a vérszerintiek!
Anonymus
Az eset ismerete nélkül sajnos mi is csak általánosságban tudunk Neked segíteni. Akár próbáld meg részletekben megosztani velünk a gondolataidat, gondjaidat. Így személytelenül pedig megint nagyon nehéz. Mi itt azért vagyunk, hogy támogassuk és segítsük egymást, de közelebbi dolgok nélkül csak hasonló általánosságokat tudunk írni.
Az igaz, hogy vad idegen emberek hamarabb segítenek, mert ismerik, megismerik és átérzik a másik gondját, baját. A családon belül pedig azt mondják, én is ezt a harcot vívom, vívja most Ő is. Azt soha ne várd, hogy bármilyen segítséget is megköszönjön egy családod tagja, mert az természetes, hogy Te ott vagy és segítesz neki, de azt hiszi, hogy Te olyan erős vagy, hogy a bajban kiharcolod a magadét is. Meg tudod vívni a csatádat egyedül is. Erősebbnek gondolnak, mint hiszed. Ha írsz részletesebben többet tudunk segíteni. Valamint legalább nik névvel.
Cikkíró
Köszönöm az együttérzéseiteket, de nem fedhetem föl magam, s minden fájdalmamat beleírtam e pár sorba, tanulságul, hogy lehet odébb lökni valakit (ket) ha már nem kellenek! Nehéz a szívem, de mégis könnyebb ha hasznos lehetek valahol, ahol segíthetünk egymásnak!
Anonymus
párbeszéd

megtekintés Válasz erre: Cikkíró

Köszönöm az együttérzéseiteket, de nem fedhetem föl magam, s minden fájdalmamat beleírtam e pár sorba, tanulságul, hogy lehet odébb lökni valakit (ket) ha már nem kellenek! Nehéz a szívem, de mégis könnyebb ha hasznos lehetek valahol, ahol segíthetünk egymásnak!

Itt figyelünk egymásra! Ha többet nem is tudunk segíteni, már biztos az is jó érzéssel tölt el Téged, hogy elolvassuk az írásodat, s veled érzünk.
Sajnos, igen gyakori problémát vázoltál fel, sokan vannak így. De tudd, nem csak a mesében van az, hogy a jó elnyeri jutalmát, a ........
Puszi! Éva
Cikkíró
Köszönöm mindenkinek, csak egy dolog fáj, de az nagyon, hogy mikor meg baj van mi szaladjunk mindenhova, visszafelé meg kevés pozitívum jön, de sajnos ez sok családban meg van, és tapasztalatom azt mutatja meg is lesz!
Anonymus
nekem mindig csak a bajnak volt a család. a legjobb az volt, amikor egyszerűen csak unalmasak voltak. szép nap volt, amikor megszabadultam tőlük.
Anonymus
Tőlem csak ennyi.

Légy olyan mint a szirtfok,melyet a hullámok folyton csapkodnak:az pedig rendületlenül áll,s körülötte elcsendesül a habzó forgatag.

Az idő mindenre megadja a választ.
Üdv:Katkat
Cikkíró
Kat kat! Na te látod a legjobban, szerintem ezt kéne tennem, aztán a vihar majd elcsendesül....., idővel, igazad van!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: