újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Emanuelle, ez velem is megtörhénhet? 2. rész

Látogatók száma: 254

Egy kis erő, löket kellett volna, hogy határozottan nemet tudjak mondani erre a számomra megalázó kapcsolatra.

Nem tudtam megtenni, gyenge voltam, nem voltam önmagam.
A legjavát adtam mindenemből, nem értettem, miért nem működik ez visszafelé is.
Egyetlen oka lehetett: nem volt belém szerelmes.
Persze a „hibás” én voltam, mert hűséges lett volna, ha felvállalom a kapcsolatot, hozzá megyek és lesz közös gyerekünk.
De ki az a hülye, aki egy ilyen megbízhatatlan sihedernek igent mond?

Hajszoltan kerestem a segítséget, elmentem egy pszichológushoz, mit tegyek? Annyit mondott, velem nincs semmi baj, a kapcsolatot vigyük olyan helyszínre, ami változatosságot ad, pld. utazzunk el. Persze, és még azt is én fizessem??

Kerülgettem a templomokat, vonzott a nyugalom, a hűs biztonság, talán ott választ, irányt kapok. Nem így lett.

Kezdjek el inni, vagy cigizni, az segítene? Kötve hiszem.

Hallottam egy nőről, aki kártyából jósolt, nekem már úgyis mindegy alapon, felkerestem.
Lesz, ami lesz. Sose láttuk egymást, mikor ajtót nyitott, oly mélyről, talán századokkal ez előttről ismert arc nézett rám. Csak a nevemet mondtam a bemutatkozáskor, és hogy kártyázni szeretnék.
Furcsa volt az egész ház, misztikus érzések jártak át, nyomást éreztem a fejemben, és időtlenséget, állandóságot. Mintha mindig is itt szerettem volna lenni, mintha ez lenne az igazi életterem, mintha Otthon lennék.

Elkezdte elemezni a lapokat, mondanom sem kell, szinte pontosan rávilágított a gondjaimra.
Mikor azt kérdezte, mire várok még, mert ez a pohár csordultig van, ebbe már több nem fér, tudtam, mire céloz. A gallyra ment kapcsolatomra.
Még jött egy kis relaxáció, ő meditációnak mondta, igazából nem tudtam ellazulni a bennem kavargó gondolatok miatt.

Hazafelé nem kellett tekernem a biciklit, szinte magától repült velem. Könnyűnek, felszabadultnak éreztem magam, a napok óta zaklató belső remegés elcsitult, elszántan haladtam a cél felé: most úgy kirúgom, hogy a lába sem éri a földet.
Nem kellett sokat magyarázkodni, ő „váratlanul” haza akart költözni az anyjához, én meg nem tartóztattam.
Azért rosszul esett a hirtelen jött magány. Hogy ilyen könnyen kilép az életemből, és haszonlesőként más nőt is számítón becsap. Mert hogy az új kapcsolat is egy nála idősebb, tehetős lány volt, de ott már jött a baba. Az ő fia.
Egy életre egymás mellé tették az ikszet, de ez már az ő történetük.

Kutyaharapást szőrével, mily bölcs mondás. Sajnos, én pont az ellenkezőjét tettem. Magamba zárkóztam, és ahelyett, hogy mentem volna ki a világba, élni, szórakozni, benyitottam a saját zárt világomba. Magamra csuktam az ajtót, eltereltem a figyelmem a mindennapokról, a hétköznapról, és a lélek titkait, hovatartozását kezdtem kutatni. Tanfolyamokra jártam, a spiritualitás lett a hobbim, ebben az első tanítóm a kártyákat kirakó hölgy volt.
Azért kellett már a pénz, hogy a tanulmányaimat finanszírozni tudjam. (Mennyivel jobb lett volna, ha inkább az angolt erősítettem volna abból a pénzből.)

Tudtam én, tudat alatt, hogy mindez a figyelem eltereléshez kell. Ne gondoljak rá, ne sírjak éjszakánként, belemagyarázzam az ezoterikus gumiszöveget: ez volt a karmánk, így kellett lennie.
Persze. Valamivel le kell hülyítenie magát az embernek, hogy ne őrüljön meg a tehetetlenségtől.
Én igazán szerelmes voltam, ezért volt az élő drogom ez a fiú.

Az egyik hétvégi előadás sorozatot egy addig nem látott tanárnő adta le. Se smink, se frizura, egy lógó ing, farmer, papucs. Mégis ragyogott, pedig nem mai csirke volt, és jött belőle valami, ami nem csak a figyelem középpontjába helyezi, de ott is tartja. Civilként pszichiátriai betegeket kezelt, a hétvégi iskolánkban óraadó tanár volt, az éjszakáit meg valami swiger, vagy swingerben töltötte.

Sosem hallottam még ezt a kifejezést, neki nagyon tetszhetett, mert csak bele-bele fűzte a tananyagba. Jókat nevettünk a történetein, és volt is benne valami báj, ami befogadhatóvá, emészthetővé és nem gusztustalanná tette mindazt, amivel ő éjszakánként foglalkozott.

Konkrétan: szerelmeskedni tanította az embereket.

Hm. Ilyen is kell?
Ez nem úgy van, hogy megismerünk valakit, és apránként felfedezzük egymást, ahogy mélyül az érzés, úgy nyílunk meg természetességében gátlástalanná, a szó nemesebb értelmében?
Nem. Higgyük el, vannak olyan emberek, férfiak is, nők is, akik nem tudják hogyan kell a másikhoz úgy közelíteni egy előjátékban, hogy abból igazán egy szép szeretkezés legyen, és ne egy patent döngölés.
Egyre nagyobb figyelemmel hallgattuk, gyakorlatilag a két nap alatt másról sem beszélt. Amelyik férfiban megérzi a számára izgalmas rezgést, azt elviszi. Nem számít milyen a külseje – sajátos ars poétika a szexről, egy oktató szájából.

A mellettem ülő fiatal srác osztálytársam a szünetben meg is kérdezte tőle, mégis mennyi egy ilyen részvétel abban a házban? Tízezer forint, ha egyedül megy be. De nem garantált, hogy szóló férfiként párt is talál, mert a fiúk vannak többségben.
A lányokat viszont ingyen beengedik.
Ez az információ beleült a fülembe.

Ki gondolta volna, hogy másfél év múlva abban a pesti swinger klubban kötök ki, ahol a tanárnőm éjjelente a szerelemre tanítja a párokat?
De ne szaladjuk az események elébe.

Folyt. köv.

A cikket írta: Je t'aime

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Cikkíró
párbeszéd

megtekintés Válasz erre: Anonymus

A cikk jó, egyértelműen nem ront a minőségén a cím! Már megtaláltam a "bűnös" moderátoromat, aki természetesen sajnálja a tévedését, de mint tudjuk, tévedni emberi dolog. :-)
Én most visszavarázsoltam a neveket helyesre és remélem, hogy most már a kedves észrevételezők napirendre térnek efelett az óriási probléma felett. :-));-) Je t'aime még egyszer elnézésedet kérem!

Pussz,
Tündér :-)

Köszönöm szépen, startolok a 3. részre. :)

Üdv. J.
Anonymus
A cikk jó, egyértelműen nem ront a minőségén a cím! Már megtaláltam a "bűnös" moderátoromat, aki természetesen sajnálja a tévedését, de mint tudjuk, tévedni emberi dolog. :-)
Én most visszavarázsoltam a neveket helyesre és remélem, hogy most már a kedves észrevételezők napirendre térnek efelett az óriási probléma felett. :-));-) Je t'aime még egyszer elnézésedet kérem!

Pussz,
Tündér :-)
Cikkíró
párbeszéd

megtekintés Válasz erre: Anonymus

Kár, hogy a hozzászólásokkal lerontod a cikket, ami egyébként jó. A hibákat meg el kell ismerni és megköszönni a segítséget....tévedni emberi dolog, de megmagyarázni butaság.

Köszönöm a véleményed,
Üdv. J.
Anonymus
párbeszéd

megtekintés Válasz erre: Cikkíró

Szerintem ezt a moderátorral beszéld meg, mert tudtomon kívül változtatta meg a címben szereplő nevet.

Az arc poétikát nem javítom ki, nekem így tetszik. :)

Üdvözöllek, Szeretlek.

Kár, hogy a hozzászólásokkal lerontod a cikket, ami egyébként jó. A hibákat meg el kell ismerni és megköszönni a segítséget....tévedni emberi dolog, de megmagyarázni butaság.
Cikkíró
Szerintem ezt a moderátorral beszéld meg, mert tudtomon kívül változtatta meg a címben szereplő nevet.

Az arc poétikát nem javítom ki, nekem így tetszik. :)

Üdvözöllek, Szeretlek.
Cikkíró
Köszönöm a hozzászólásod,
igen, én is érzem, hogy a 2. rész nem olyan érdekes, bár tartalmaz beköszönő izgalmat, mégis elővezetésnek kellett a 3. és a további részekhez.

Biztosan vannak benne nyelvtani és nyelvhelyességi hibák, a rendszer, az oldal helyesírási ellenőrzésére hagyatkozom.

Először cikkemben eredetileg Emanuelle-ként szerepelt a név, ahogyan általában a témához tartozó sajtóban és a filmben is.
Néhol Emmanuelle-ként is megtalálható, de hivatalos női névként Emánuellé-ként jegyzik.
Ilyen alapon ezt nem nevezném hibának, főleg durvának, a mondanivalón nem változtat.

Poétika, poetica. Mindkettő helyes.
Viszont ha elé rakom az ARS - t, akkor ARC POETICA, ha nem, akkor POÉTIKA.
Én összeraktam a szezont a fazonnal.
Mennyivel könnyebb lenne hangoskönyvként átadni a történetet, ott ez nem tűnne fel.
A mondandón van írás közben a figyelmem.

Üdv. J.
Cikkíró
párbeszéd

megtekintés Válasz erre: Anonymus

Írásod mindenképpen remek. Érdekesen adod elő, hibátlanul, úgy, hogy aki elkezdi olvasni, nem tudja, de nem is akarja abbahagyni. Azt iszem, futsz felfelé... és célt is érsz! Gratulálok!

Köszönöm szépen. :)
J.
Anonymus
Írásod mindenképpen remek. Érdekesen adod elő, hibátlanul, úgy, hogy aki elkezdi olvasni, nem tudja, de nem is akarja abbahagyni. Azt iszem, futsz felfelé... és célt is érsz! Gratulálok!
Cikkíró
párbeszéd

megtekintés Válasz erre: Anonymus

Szia, Zsötem.
Na, lám lám, meg is érkezett az első menetrend szerinti hármasod. Az írás jó, tehát csak a téma csípte valakinek a szemét. (A szemét)
Nem Tom

:) Nem vészes.
Legyen inkább sok hármasom, mint egy ötösöm.
Majd lerendezi magában, aki hármast osztogat.
Nem az én lelkiismeretem. Csupán a tükröt tartom. :)

Üdv. J.
 
Szia, Zsötem.
Na, lám lám, meg is érkezett az első menetrend szerinti hármasod. Az írás jó, tehát csak a téma csípte valakinek a szemét. (A szemét)
Nem Tom
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: